Rubint Réka életében nem csak azért a legfontosabb a család, mert a Rák jegyében született. Hanem azért is, mert a születési horoszkópjában több bolygó foglal helyet azon az életterületen, amely a szűkebb és a tágabb értelemben vett családot jelenti.
Rubint Réka: – Gyerekként az a család volt a legfontosabb, ahova születtem, aztán ehhez csatlakozott az általam létrehozott família, ami az évek múlásával kibővült a hatalmas Alakreform családdal. Mindent tudok azokról, akik rendszeresen részt vesznek a tornámon. Mély lelki kapcsolat van közöttünk.
– A Nap és a Hold – amely az asztrológiában az apa és az anya jelölője – nehéz fényszögekkel kapcsolódnak egymáshoz. Ez arra utal, hogy a szüleid házassága nem volt felhőtlen.
– Az apukám és az anyukám harminchárom évig éltek házasságban, utána elváltak, majd újra visszataláltak egymáshoz. Nagy szerelem volt az övék. Anyukám tizenkilenc évesen ismerte meg az apukámat, és egy szatyorral a kezében elszökött vele otthonról. Ennek egyetlen oka volt: az anyai nagyszüleim ellenezték a kapcsolatukat, elsősorban a vallási különbözőség miatt. Édesanyám családja református, édesapámé katolikus. A szülők akkor nyugodtak meg, amikor a fiatalok rövid időn belül összeházasodtak, és az anyukám várandós lett. Belátták, hogy a lányuk és a vejük is komolyan gondolták a kapcsolatukat.
– A képleted szerint az anyukád jobban szerette az apukádat, mint fordítva.
– Anyukám életében az apukám volt az egyetlen férfi. Viszont ez apukámról nem mondható el, mert rendkívül sármos férfi volt, vonzódtak hozzá a nők. Amikor a szüleim elváltak, és apukámnak új felesége lett, akkor sem volt az anyukámnak senkije, a szívében csak az édesapám létezett. Nagyon erős karmikus kapcsolatuk lehetett, mert amikor az apukám elhunyt, rövid idő elteltével az anyukám követte őt.
– A Hold helyzete a képletedben utal arra, hogy anyukád nehezen tudta feldolgoznia válást.
– Azt hiszem, hogy igazán sohasem dolgozta fel. Amikor apa elhagyta őt, a lelkén olyan mély sebet ejtett, ami sohasem gyógyult be. Ráadásul a feldolgozást az is nehezítette, hogy vidéken másként fogadták az emberek a válást, mint például a fővárosban. Édesanyám óriási szégyenként és csalódásként élte meg a történteket. Talán azért is nem bonyolódott egy másik kapcsolatba, mert komolyan gondolta az esküvői fogadalmat, miszerint kitart a házastársa mellett holtomiglan-holtodiglan.
– A Szaturnusz és a Vénusz helyzete alapján elmondható, hogy a gyermekkorodban már a kötelességedet teljesíthetted.
– Valóban, nem kaptam Barbie-babát, amelynek naphosszat a haját fésülgettem volna. Rengeteg földünk volt, és a hét évvel idősebb bátyámmal együtt sokat kellett dolgoznunk a határban. Télen pedig a fóliasátorban tevékenykedtünk.
Reggel elmentünk az iskolába, délután és hétvégén pedig dolgoztunk. Valószínűleg a kimeríthetetlen teherbírásom a gyermekkoromból eredeztethető.
A bátyámnak még jobban meg kellett ragadnia a munka végét. Sőt, voltak olyan időszakok, amikor még rám is vigyázott.
– Milyen tanuló voltál?
– Szorgalmas és jó tanuló, inkább ötös, mint négyes. Felsőfokú tanulmányokat is végeztem. Azt vettem észre, hogy a legkisebb gyermekem, Zalán örökölte tőlem, hogy gyorsan és könnyedén sajátítja el a tudást.
– Gondoltál gyerekként arra, hogy híres leszel?
– Nem, ez soha nem fordult meg a fejemben.
– Ha nem leszel Norbi felesége, akkor is híres lettél volna.
– …
– Milyen volt az anyukáddal a kapcsolatod?
– Hullámzó. Úgy éreztem, hogy nem kapom meg azt a fajta figyelmet, amire szükségem lenne. Gyermekként még nem tudtam ezzel az érzéssel mit kezdeni, de az elmúlt húsz évben a légzésterapeutámnak köszönhetően átláttam és megértettem, hogy egy tragédia ennek az okozója. Amikor a szüleim összeházasodtak, édesanyám rövid idő múlva várandós lett. Megszületett a kislányuk, aki hathónapos korában meghalt. Amikor anyukám a kislányát eltemette, akkor ebbe a kis koporsóba bezárta a kislányával való gyengéd érzéseit, és örökre eltemette az anya-lánya kapcsolatot. Ráadásul nem tudta elgyászolni az elveszített gyermekét, mert már várandós volt a bátyámmal. Ezért sohasem tudta felém úgy megnyitni a lelkét – ha úgy tetszik, a kiskoporsót –, hogy valóban mély és szoros, olyan igazi anya-lány kapcsolatba kerüljünk. (A sírás fojtogatja Réka torkát.)
– Anyukádnak az utolsó időkben te viselted gondját?
– Igen, a bátyámmal együtt. Az utolsó három hónapban felhoztam őt Szentendrére, az én otthonomtól ötpercnyire lakott.
– A Nap helyzete arra utal, hogy az apukádhoz erős karmikus kötelékek fűzött.
– Ő volt a legjobb apa a világon. Nagyon közel álltunk lelkileg egymáshoz, míg a bátyám inkább az anyukám fia volt. Valószínűleg apukámtól örököltem a habitusomat, mintha az ő energiái lennének bennem.
– A titkok horoszkópházban két égitest áll. Milyen családi titkot jelez a képleted?