A minap nagy port kavart Puskás Peti posztja, amelyben arról mesél, egy hétig „egyedül” volt otthon a kisfiúkkal. Bejegyzésének az volt a célja, hogy rávilágítson mind a társadalom, mind a munkaadók számára, hogy az apáknak is legyen lehetőségük és kedvük minél több időt a kicsi gyerekükkel tölteni. A kommentek arról árulkodnak, hogy ebben a kérdésben nincs univerzális válasz, sokan sokféleképpen gondolkodunk róla.

Számos álláspont megalapozott, ez egy olyan történet, amelyben többeknek lehet egyszerre igazuk. Hogy nyitottabban kezelhessük egymás szempontjait, korra való tekintet nélkül, megkértük generációszakértőnket, Bereczki Enikőt, A rejtélyes Z generáció című könyv szerzőjét, hogy mutassa be a nemi szerepek változásának nemzedékről nemzedékre.

Baby Boomerek Keleten és Nyugaton

A második világháború idején, amikor a férfiak katonai szolgálatra vonultak, a nők kénytelenek voltak átvállalni a munkahelyek és a családok irányítását. Ekkor indult el az a folyamat, amely lehetővé tette, hogy a nők a háztartás vezetése mellett munkát vállaljanak. Ezt a változást és a női szerepek új dimenzióit számos film is bemutatja. A vaslady (The Iron Lady) című filmben például megfigyelhetjük, hogyan kellett Margaret Thatchernek egyensúlyoznia a férfiak dominálta politikai világban, miközben megpróbálta fenntartani családanya szerepét is.

Kapcsolódó: X, Y, Z generáció… de kik azok a zilleniálok? Lehet, hogy te is az vagy!

Az első női generáció, amely szinte világszerte munkába állt, a Baby Boomer generáció volt, tehát azok a nők, akik a második világháború után, az 1940-es és 1950-es években nőttek fel. A háború idején a nőknek be kellett lépniük a munkaerőpiacra, mivel a férfiak katonai szolgálatra vonultak, így a nők vállalták el azokat a munkákat is, amelyeket korábban férfiak végeztek.

Ez a változás a háború utáni évtizedekben tartós hatást gyakorolt a női szerepekre, mivel a háború után a nők számára lehetőségek nyíltak a munka világában, ám sok esetben még mindig elvárták tőlük, hogy otthon is helytálljanak.

Szakértőként ugyanakkor úgy látom, hogy komoly hiba összemosni a nyugati baby boomereket a hazaiakkal,

hiszen bár ugyanabban a történelmi időszakban nőttek fel, társadalmi helyzetük, nemi szerepeik és lehetőségeik gyökeresen különböztek egymástól. Nyugaton a második világháború utáni időszakot a hagyományos nemi szerepek visszaállítására tett kísérletek (az amerikai bőszoknyás, kertvárosi háziasszony mítosza), majd az 1960-as évek társadalmi forradalmai határozták meg.

Az amerikai és nyugat-európai babyboomerek fiatalkorában egyre erőteljesebbé váltak a feminista mozgalmak, amelyek küzdöttek a nők egyenlő jogaiért a munkaerőpiacon, az oktatásban és a családon belül. A szexuális forradalom és a fogamzásgátló tabletta megjelenése is radikálisan formálta a nemek közötti viszonyokat, és az egyéni önmegvalósítás került a középpontba.

Kapcsolódó: Önfeláldozásból jeles, avagy mennyit bír még a szendvicsgeneráció?

A szocialista Magyarországon ezzel szemben…

Ezzel szemben Magyarországon a szocialista ideológia hivatalosan egyenlőségre törekedett, és a nők munkába állítása alapvető célként jelent meg. A szocialista nőideál egyszerre volt dolgozó és gondoskodó anya, amely a valóságban kettős terhet rótt a nőkre: a munkahelyi teljesítmény mellett továbbra is ők maradtak a háztartás és a gyereknevelés fő felelősei. Bár a nők munkavállalása természetes és elvárt volt, ez nem járt együtt azzal, hogy a háztartási munkát egyenlően osztották volna meg a férfiakkal.

A férfiak szerepe továbbra is a család anyagi biztonságának megteremtésére koncentrálódott, és a családon belüli érzelmi vagy háztartási szerepek hangsúlya kevéssé változott. Fontos kiemelni, hogy míg Nyugaton a feminista mozgalmak jelentős társadalmi változásokat értek el, addig Magyarországon ezek a mozgalmak nem alakulhattak ki a szocialista rendszer alatt. Az állam hivatalos egyenlőségeszméje ugyan formálisan támogatta a nők szerepének kibővítését, de valójában ez leginkább a gazdasági szükségleteket szolgálta, nem pedig a nemi szerepek átalakítását.

Erről eszembe jut egy elgondolkodtató személyes történet, amelyet megosztott velem Fahidi Éva színésznő, aki elmondta, hogy a férje munkája után ő mindig megfőzte a vacsorát és tálcán vitte be neki a tévé elé, miközben mindketten ugyanúgy dolgoztak. Éva hozzátette, akkor ez volt a természetes, nem is gondolta, hogy ezt máshogy kellene csinálni, beosztani.

Bereczki Enikő segít eligazodni abban, hogy hogyan alakultak a női szerepek a különböző generációkban

Kettős terhelésben az X és az Y generáció

A Baby Boomer generáció idején a társadalom szigorúan meghatározott nemi szerepeket várt el,

a férfiak számára a „küzdj és nyerj” elvárásával, míg a nők számára a „tűrj és nyelj” volt a társadalmi norma.

Az X generációban már fokozatosan megjelentek a változások, a nők számára egyre inkább lehetőséget biztosítottak a munkaerőpiacon való részvételre, de még mindig erősek voltak a hagyományos elvárások, különösen a család és a munka közötti egyensúlyban.  Az X generáció tagjai a rendszerváltás, a gazdasági bizonytalanság, a növekvő válási arányok és a kétkeresős családmodell előtérbe kerülése közepette nőttek fel.

A társadalmi nyomás miatt sokan hajlamosak voltak elnyomni az érzelmeiket, miközben igyekeztek megfelelni a munkahelyi és családi szerepek kettős terhének. A tradicionális nemi szerepek átértékelése ebben az időszakban kezdődött, ám az érzelmi kommunikáció kevésbé volt elfogadott, különösen a férfiak körében.

Kapcsolódó: Egy csendes nemzedék, akikről kevés szó esik – Nagyszüleink generációja

Az Y generációra (millenniálok) a nemi szerepek tovább alakultak, és bár a nők egyre inkább saját karriert építhettek, sok esetben még mindig egyfajta „második műszakot” kellett vállalniuk otthon, míg a férfiak is kezdtek jobban részt venni a családi életben.

A millenniálok esetében a technológiai fejlődés és a mentális egészség nyíltabb megvitatása jelentős szerepet játszott.

Ez a generáció nagyobb hangsúlyt fektetett az önreflexióra és az érzelmek feldolgozására, valamint a munka-magánélet egyensúlyára. A szerepkonfliktusok kezelésében fontos szemponttá vált a szimmetrikusabb kapcsolatok kialakítása, ahol a párkapcsolati felek között a terhek és érzelmi támogatás megoszlása egyenlőbbé vált.

Valójában ez a „kettős terhelés” jelensége: amikor a társadalom ugyan támogatja a nők munkaerőpiacon való részvételét, de gyakran nem biztosít megfelelő támogatást az otthoni szerepek elosztásában, így sok nő kettős terhelést érezhetett.

Az újraértelmezés elkezdődött

A Z generációra a nemi szerepek sokkal rugalmasabbá váltak, a társadalom nyitottabb lett a különböző identitásokkal kapcsolatban, ugyanakkor még mindig jelen vannak a hagyományos elvárások, különösen a munka és család terén. A Z generáció érzelmi feldolgozásában a diverzitás és az elfogadás kultúrája játszik központi szerepet.

Ez a generáció sokkal nyitottabb az érzelmi kihívások megbeszélésére és a társadalmi normák kritikus vizsgálatára.

A szerepkonfliktusok kezelésében progresszívebb szemléletet képviselnek, elvárva, hogy a munkahelyi és társadalmi struktúrák is alkalmazkodjanak az egyéni igényekhez. Az elvárások tehát fokozatosan átalakulnak, és a férfiak, valamint a nők számára egyre több lehetőséget kínálnak a személyes identitásuk szabad megélésére, miközben korábbi negatív példák miatt vagy a kevés meglévő inspiráló minta miatt az egyensúly továbbra is kihívást jelent.

Ma már a szimmetrikus kapcsolatok és az egyenlő partnerség egyre fontosabbá válik, és ezen az úton való elmozdulás valóban nagy hatással van a jövőnkre. A terhek megosztása kezd kiegyenlítettebbé válni, és ez egy nagyon pozitív trend. A Z generáció, amely már nyitottabb a nemi szerepek átrendeződésére,

egyre inkább úgy gondolja, hogy a nők dolga nem csupán a háztartás vezetése vagy a gyerekek nevelése, a férfiak pedig nem kenyérkereső-robotok.

A Z generáció fiatal női tagjai gyakran az Instagram és TikTok révén a saját hangjukat keresve nemcsak társadalmi normákat, hanem a munkahelyi szerepeket is újraértelmezik.

Felbontani a tabukat

A szabadabb információáramlás is sokat tesz a tabuk feltátásáért. Tisza Kata művei nagy népszerűségnek örvendenek az Y és az X generáció körében is, mert őszintén és érzelmileg hitelesen tárja fel a párkapcsolatok, és az érzelmi abúzus kérdéseit. Különösen kiemelkedik az Akik nem sírnak rendesen című könyve, amely a traumák feldolgozásának és a nők belső küzdelmeinek hiteles lenyomata.

Léder László Csendes Apaforradalom című könyve pedig remekül rávilágít az apák családban betöltött új szerepére, amely látványos és fontos változásokon ment keresztül, főleg az Y generációnál. De ha végignézünk egy könyvesbolt gyermeknevelésről írt szekcióját, jóval több kifejezetten apáknak/apákról írt kötettel találkozunk, mint 10-20 évvel ezelőtt!

Az Y és Z generációkban már nemcsak a nők, hanem a férfiak is aktívan részt vettek a nemi egyenlőségért folytatott küzdelemben. A mai generációk számára a feminizmus már nemcsak a nők jogait, hanem az egész társadalom számára előnyös egyenlőséget és sokszínűséget jelent.

A témáról bővebben a Nők Lapja 4-es lapszámának Fókuszban rovatában olvashattok.

Kapcsolódó: Tényleg gyorsabban öregednek a Z generáció tagjai?

Kiemelt kép: