Egyszer volt, hol nem volt… Élt egyszer Hollywoodban egy Miss Marple-hoz hasonló, kedvesen, de mindig kicsit huncutul mosolygó idős hölgy, Elizabeth Sabine. Úgy tengette mindennapjait, mint egy tipikus, mesebeli nagyi: rózsákat öntözött a kertben, puha piskótát sütött – a kilincset azonban a legnagyobb világsztárok adták egymásnak a kapujában.

Többek között Dave Mustaine (Metallica, Megadeth), Axl Rose (Guns N’ Roses) és B-Real (Cypress Hill) éneklését is ő tökéletesítette.

Neve a szakmában örökre összeforrt a thrash metal és a glam metal (hajmetál) műfajával. Manapság ebben a szubkultúrában szimplán „heavy metal nagyiként” emlegetik. De mégis miért döntött úgy, hogy népdal- vagy operaénekesek helyett inkább feltörekvő és befutott metálosokkal dolgozik együtt? Kezdjük a mesét a legelején!

Elizabeth Sabine fantasztikus története

Elizabeth Sabine 1923 októberében született Londonban, és csupán egyéves volt, amikor szülei gondoltak egy nagyot, és kisbabájukkal együtt Sydneybe költöztek. Sabine gyermekkorát családi tragédiák és egzisztenciális szorongás járta át. Mindössze 9 éves volt, amikor édesapja elhunyt, a haláleset pedig a kis Elizabeth gyermekkorának végét jelentette. Dolgozni kezdett (édesanyjával kalapüzleteknek készítettek tollból díszeket), majd 14 éves korában az iskolát is otthagyta, hogy több pénzt pakolhasson a családi kasszába.

Nem sok időbe telt, és megtalálta a szórakoztatóipar: színészkedni és énekelni kezdett – először főleg anyagi megfontolásból. Hamar megtetszett neki azonban a showbiznisz pezsgése, ezért elhatározta, hogy túlórázással összegyűjti a neves, sydney-i zenekonzervatórium tandíjára valót. Karrierje nyílegyenes felfelé ívelését végül a második világháború törte meg, de a leleményes ifjú nő abban a szorongató helyzetben is megtalálta a szakmai előrelépés lehetőségét.

Kapcsolódó: Hedy Lamarr, a hollywoodi sztár, akinek a wifit köszönhetjük

Jótékonysági eseményeken katonáknak énekelt, ezzel pedig fontos színpadi tapasztalattal gazdagította tudását. És egyszer csak a háborúnak is vége lett. A szakmai berkekben egyre ismertebbé váló fiatal tehetséget ezután modellmunkákkal is megkeresték, de fellépett varietéműsorokban, illetve musicalekkel (Brigadoon, Song of Norway) is turnézott ausztráliai és új-zélandi színházakban. Fáradhatatlanul dolgozott a karrierje építésén, de mindeközben nem csak munkalehetőségek találták meg.

Elizabeth Sabine egyik első tanítványa Ron Keel volt (Fotó: Youtube/TheTVisions)

1950-ben férjhez ment, a házasságból pedig három fia született, így egy időre félretette szakmai szenvedélyét, hogy a családjára koncentrálhasson. A tragédiák azonban ismét utolérték. 1958-ban középső fia agyhártyagyulladás következtében életét vesztette, ez a szörnyű sorscsapás pedig olyannyira lesújtotta a férjét, hogy két évvel később ő is meghalt, szívrohamban. Sabine életében már másodjára kényszerült családfenntartói szerepbe.

Nappal tévéreklámokban szerepelt, éjjel pedig szórakozóhelyeken lépett fel, hogy eltartsa piciny családját.

Hirtelen aztán egy remek lehetőséggel csöngettek nála: az In Melbourne Tonight című műsor készítői felkérték, hogy legyen náluk állandó stábtag. Ezzel egy ideig elégedett volt, bár párhuzamosan hajóutakat is szervezett. 1964-ben aztán megint meghúzta a váratlant: eladta ausztráliai házát, fogta két fiát, és velük együtt visszaköltözött szülőföldjére, Angliába. Itt bárénekesnőként kereste a kenyérre valót, majd egy kisebb kitérőt tett a karrierjében, és vidéki panziót nyitott, hogy több ideje legyen a gyerekeire.

Kapcsolódó: Jennifer Aniston mindent megtett, hogy gyereke lehessen

Csak 1974-ben, 51 éves korában (mire mindkét fia kirepült a fészekből) lépte meg ismét azt, amire senki sem számított: keresett egy újabb állandó lakcímet – ezúttal az Amerikai Egyesült Államokban. A legenda szerint Sabine mindössze két bőrönddel a kezében érkezett meg Los Angelesbe, hogy új életet kezdjen – pont, mint a mesékben. Itt, a tengerentúlon találkozott egyik legfontosabb alkotótársával, Robert Mazzarella operaénekes-tenorral, aki énektanár és fizikus is volt egyben.

Az ő terelgetésével fedezte fel Sabine azt a piaci rést, ami az egész további életét fenekestül felforgatta, és amelynek kapcsán örökre beírta nevét a zenetörténelem nagykönyvébe.

Nevezetesen: arra adta a fejét, hogy a leghangosabban sikítozó rockénekeseket kiképezi éneklésből. Nemcsak arra tanította meg őket, hogyan találják el pontosabban és erőteljesebben a tiszta hangokat, hanem hogy mindezt úgy tegyék, hogy közben ne veszítsék el a hangjukat, sőt, erősödjenek a hangszálaik. Felismerte, hogy a legtöbb rockénekes ösztönösen, erőből próbál énekelni – természetesen a minél hitelesebb és szenvedélyesebb előadásmód érdekében. Sabine viszont rájött, hogyan lehet mindezt hosszú éveken át ép hangszálakkal megúszni. 

Kapcsolódó: Tűsarkú, gépfegyver és elektromos gitár – Poison Ivy

Sőt, egyeseknek még az elveszettnek gondolt hangjukat is segített visszaépíteni. De nemcsak zenészekkel dolgozott együtt, hanem színészekkel (például Chuck Norrisszal) és üzletemberekkel, ügyvédekkel, tanárokkel, árverezőkkel, egyházi szónokokkal. Úgy tudni, még Priscilla Presleynek is – mint egy jótündér keresztanya – ő magyarázta el, hogyan érdemes bánnia a beszédhangjával annak érdekében, hogy komolyabban vegyék a mondandóját.

Sabine tanításainak megtestesülése volt a nyolcvanas években a Sunset Stripen üvöltöző fiatalok tömege. Nem csak a heavy metal nagymama, de a sikolyok királynője címmel is kitüntették tisztelői. Segítségével a látszólag fahangú zenerajongók is viszonylag gyorsan megtanultak legalább egy tisztességes skálát – és ez nagy dolog. Karrierje utolsó éveiben a Los Angeles-i Lee Strasberg Színházi Intézet tanítványainak hangját edzette, illetve magánórákat adott, 2004-ben pedig egy remek könyvet is írt Strengthening Your Singing Voice (Énekhangod erősítése) címmel.

Elizabeth Sabine 2014. december 7-én, 93 éves korában hunyt el. Számos egykori tanítványa – és egyes tanítványainak milliós rajongótábora – gondol vissza munkásságára végtelen hálával. „Számomra igazi áttörés volt az a gyakorlat, amikor a szobában állva előbb neki, aki mellettem állt, azt kellett mondanom, hogy »hé, ne menj el«, majd ugyanezt kellett átkiabálnom a szomszédba.

Ösztönösen sokkal hangosabban és 3 oktávval magasabban kiáltottam.

Azt mondta, »énekelj így, hogy a lényeg is átmenjen«” – emlékezett vissza egy korábbi növendéke. Maga Elizabeth Sabine pedig így foglalta össze művészeti küldetését: „Először persze engem is meglepett a heavy metal műfaja és a fiatalok vehemenciája, de aztán úgy voltam vele, ha ez tetszik nekik, ha ilyen dalokat akarnak énekelni, akkor hát legyen, hátha sikerül megtanulniuk jól énekelni.

Másokkal ellentétben nem bántom őket, amiért szeretik az ilyen zenéket.

Ha valóban jobb hangképzésre tudom tanítani a heavy metalt éneklő fiatalokat, ha meg tudom erősíteni a hangjukat, akkor végeredményben jobb zenekaraink lehetnek, nem igaz?” – nyugtázta mosolygósan.

Kapcsolódó: Az éneklés gyógyító ereje – Felnőttkorban sem késő elkezdeni

Kiemelt kép: Youtube/nőklapja.hu