• A metszésnek hála több lesz a termés, de a fák egészségének is jót tesz és megkönnyíti a karbantartást.
• Nem mindegy, mikor és hogyan metszünk, ahogy az sem, almafáink már öregek vagy még fiatalok. 
• A metszéssel csak akkor végeztünk, ha ezekről a fontos zárófeladatokról sem feledkeztünk meg. 

Ahhoz, hogy bőséges, minőségi termést kapjunk, kulcsfontosságú az almafák rendszeres gondozása. A metszéssel azonban nem csupán a mennyiséget tudjuk növelni, hanem hosszú távon a fák egészségét is megőrizhetjük. Egy jól karbantartott almafa könnyebben kezelhető, ráadásul egyszerűbb permetezni, hiszen az ágai szellősek maradnak, így megelőzhetjük a gombás fertőzéseket.

A metszésnek hála a napfény és a friss levegő is jobban átjárja a lombokat, ami szintén elengedhetetlen a gyümölcsök fejlődéséhez. Nem mellesleg a ritkább ágak között a betakarítás is gyorsabban, könnyebben megy. Azon túl, hogy a metszéssel a fa magasságát és alakját egyaránt kordában tartjuk, az elhalt vagy sérült részeket is eltávolítjuk, így még tovább fenntarthatjuk almafáink termő állapotát. 

Nem mindegy, mikor metszünk 

Az almafák metszésénél a hogyan mellett a legfontosabb kérdés a mikor, vagyis hogy melyik hónap ideális a munkára. Az időtartam ugyan nincs kőbe vésve, de általánosságban elmondható, hogy tartós 0 °C fölötti időben érdemes belevágni, vagyis leginkább február után. A legfontosabb szempontunk mindig az, hogy a metszés során a fák ne károsodjanak, ehhez pedig

elengedhetetlen, hogy bevárjuk az utolsó fagyos napokat, és csak azt követően fogjunk metszőollót a kezünkbe.

Ilyenkor a gyümölcsfák még a téli nyugalmi állapotban vannak, a kopasz ágak megkönnyítik, hogy átlássuk a fa szerkezetét, felmérjük, hol érdemes ritkítani vagy komplett ágakat, elhalt, sérült részeket, esetleg nem kívánatos hajtásokat eltávolítani. Mielőtt azonban hozzáfognánk, egy dolgot mindenképp tartsunk szem előtt: a sebkezelést. Ha a metszéssel okozott sebeket erre szánt, speciális sebzáró anyaggal lekezeljük, akkor azzal segítünk a fának regenerálódni a tavaszi rügyezésig. 

Erre figyelj, ha öreg vagy fiatal almafád van!

A hőmérséklet és az almafák élettartama egyaránt befolyásoló tényező a metszés során, hiszen ezek a vágások a fa formáját és termőképességét is meghatározzák. Az öreg almafa metszésekor a célunk, hogy a fa megújuljon, a túl sűrű lombkorona ritkább legyen, hogy serkentsük ezzel a terméshozamot.

Az erősebb ágakhoz már nem elég a metszőolló. Ágvágóra is szükségünk lehet az olyan metszési eszközök mellett, mint a védőkesztyű vagy a sebkezelő paszta (Fotó: Getty Images)

Elsőként távolítsuk el a beteg, elszáradt, keresztben növő vagy egymáshoz szorosan érő ágakat (ehhez lehet, hogy már kevés lesz a metszőolló és ágvágóra lesz szükségünk). A vastagabb gallyakat az elágazási pontnál metsszük le, de

mindig éles pengéjű szerszámot használjunk, így biztosan nem sérül feleslegesen a fa.

Ha a gyümölcsfáink már idősek, és ágaik is erősen felkapaszkodottak (az ágak elvesztették a termő hajtásokat, és már csak a hosszú, kopár részek maradtak meg), ideje ifjító/fiatalító metszést végeznünk, mely során jelentősen visszacsökkentjük a korona méretét – bár ezt érdemes inkább fokozatosan, évről évre beütemezni.

Kapcsolódó: A világ legfurcsább gyümölcsei olyanok, mintha egy másik bolygóról érkeztek volna.

Ha almafáink még fiatalok, esetükben a koronakialakítás az első feladatunk. Válasszunk ki 3-4 erős vázágat, melyek egyenletesen helyezkednek el a törzs körül, a többi hajtást viszont távolítsuk el. A központi vezérvesszőt kissé vágjuk vissza, hogy ezzel is az oldalhajtások növekedését serkentsük. A metszés során ha lehet, ügyeljünk arra, hogy a fa ne nőjön túl sűrűre, és továbbra se feledjük a sebkezelést!

A metszés típusa is meghatározó

Noha a fajta döntő szerepet játszik abban, mennyi almánk lesz, a korona alakításával nagyban befolyásolhatjuk a termés minőségét és mennyiségét. Erre a célra létezik az úgynevezett koronaalakító metszés, mellyel megadjuk a fiatal gyümölcsfának a végleges, arányos formáját, ami aztán biztosítja a jó termést.

Távolítsuk el a központi vezérággal (sudárral) versengő kisebb hajtásokat, és válasszuk ki az úgynevezett vázágakat, melyek egyenletesen oszlanak el a törzs körül. (A központi vezérvesszőt is metsszük vissza, hogy az oldalhajtásokba mehessen az energia.) A ritkítás során figyeljünk rá, hogy a korona belsejébe elegendő fény jusson, és

a fa energiája inkább az oldalágak fejlődésére összpontosuljon, ne a feleslegesen növő hajtásokra. 

A másik típus az úgynevezett fenntartó metszés, amit már idősebb, bőven termő fák esetében szoktak alkalmazni. Ilyenkor a cél az, hogy továbbra is fenntartsuk az egészséges növekedést és rendszeres legyen a terméshozás. Ekkor eltávolítjuk az elszáradt vagy túlságosan sűrű ágakat, egyúttal visszametsszük a túlnyúlt hajtásokat is. Így segítjük a termőrügyek kialakulását, és megakadályozzuk, hogy gombás betegségek támadják meg a fát. 

Az ifjító metszésre már fentebb is kitértünk, ezt az elöregedett, elhanyagolt vagy megnyúlt almafáknál érdemes bevetni, hogy ösztönözzük az új hajtások növekedését. Az ifjítást vagy fiatalítást végezzük inkább több éven át, fokozatosan, hogy ne terheljük meg túlságosan a fát, miközben visszaállítjuk termőképességét és egészséges szerkezetét.

A metszéssel még nincs vége!

Ha végeztünk a metszéssel, és a sebkezelést is megejtettük, van még egy fontos teendőnk. A lehullott ágakat és nyesedékeket szedjük össze a fa alól, mert a kártevők és a különféle betegségek melegágyai lehetnek.

És hogy mi mindent metszhetünk az almán kívül még a felsorolt módszerek szerint? Az almához hasonlóan más sudaras koronaszerkezetű gyümölcsfák esetében is hasonlóképpen járhatunk el.

Ugyanígy metsszük például a körtefát, a szilvafát és a birsalmát is. 

A cseresznye- és a meggyfák esetében ugyan nem kell ennyire intenzíven, de itt is ügyeljünk a koronaformára, és távolítsuk el a beteg vagy a gyenge ágakat. Ha helyesen végezzük, a metszéssel gyümölcsfáink megújulnak. Azon túl, hogy gyönyörködhetünk majd bennük, zamatos, bőséges terméssel is megajándékoznak bennünket. 

Kapcsolódó: Kvíz: Mennyire ismered a növények népies elnevezéseit?

Kiemelt kép: Getty Images