Nem véletlenül vagyunk egyre bizalmatlanabbak: az elmúlt időszakban egymást érik a telefonos és internetes csalásokról szóló hírek. Az áldozatok közt nemcsak idős, vagy ilyen-olyan okból könnyen megtéveszthető emberek vannak. Olyanok is bedőlnek, akik egészen addig biztosak voltak józan ítélőképességükben, ameddig fel nem hívták őket egyik rokonuk hangján, vagy bankjuk képviseletében.
Olaszországban most befolyásos üzletembereket vettek célba csalók, akik a mesterséges intelligencia segítségével az olasz védelmi miniszter, Guido Crosetto hangját használták a hívásokban.
Milliárdosokat célzó átverés
A divattervező Giorgio Armani és a Prada elnöke, Patrizio Bertelli is célpontja lett egy mesterséges intelligencián alapuló csalásnak. A hívás során a csalók azt állították, hogy olasz újságírók közel-keleti kiszabadításához kérnek segítséget.
A profi csalók kiválóan azonosították be célcsoportjukat. Ebben a mostani csalási hullámban jelentős olasz vállalkozókat szemeltek ki maguknak. Olyan embereket, akikről azt feltételezték, hogy egy miniszter kérésére, hazaszeretetből hajlandóak lennének jelentős pénzösszeget utalni.
A milánói ügyészség négy panaszt vizsgált meg nemrégiben. Egyet például Massimo Morattitól, az Inter Milan korábbi tulajdonosától, egy másikat a világ legrégebbi fegyvergyártó famíliája, a Beretta család egyik tagjától. Guido Crosetto védelmi miniszter hétfőn bejelentette, hogy ő maga is jogi lépéseket fog tenni, miután hangját lemásolták és több hívásban felhasználták.
Legalább egy olyan áldozatról tudni, aki be is dőlt az átverésnek, és két banki átutalással összesen egymillió eurót(!) küldött egy hongkongi bankszámlára. Abban a hiszemben volt, hogy az olasz jegybank később visszatéríti neki az összeget…

A csalók dolgát nagyon megkönnyíti a mesterséges intelligencia (Fotó: Getty Images)
Csapda a legvagyonosabbaknak
Crosetto először a közösségi médiában fedte fel a csalást, miután egy ismert vállalkozó felhívta, hogy nagy összeget utalt át „beszélgetésük” közben. Később még két vállalkozó kereste meg hasonló panasszal. Crosetto ekkor nyilvánosságra hozta az ügyet, hogy senki se essen ugyanebbe a csapdába.
Azóta több panasz is érkezett a hatóságokhoz, a célpontok között pedig neves gyógyszergyártó cég, szupermarketlánc és olajipari cégek elnökei és vezető beosztásban dolgozó kollégái is ott voltak.
Massimo Moratti az Inter Milan egykori tulajdonosa elmondása szerint „Minden teljesen valóságosnak tűnt a beszélgetés során, a csalók nagyon ügyesek voltak. Azt hiszem, bárkivel megtörténhet, hogy bedől egy ilyen hívásnak.”
Egy másik cég vezetője elmondta, hogy csak egy szemfüles személyi asszisztens mentette meg az átveréstől. „Gyakran kapunk gyanús hívásokat. Egyszer egy Caravaggiót, máskor egy Leonardót próbáltak ránk sózni. Ez az átverés rafinált volt, de asszisztensünk, aki mindig éber és figyelmes, felismerte.”
A hívó itt Dr. Giovanni Montalbano néven mutatkozott be és azt állította, hogy a védelmi minisztériumból telefonál, illetve sürgősen beszélni akar a cégvezetőkkel egy nemzetbiztonsági ügyről. Az állítólagos Montalbano ragaszkodott ahhoz, hogy személyesen beszéljen a cégvezetővel és egy külföldi telefonszámot adott meg, aznapi visszahívást követelve. A hívás azonnal gyanús lett a személyi asszisztensnek, aki jelentette főnökének a csalást.
Csaláshullám
A csalássorozat azért is foglalkoztatja élénken a közvéleményt, mert Olaszországban egyre gyakoribbá válnak az AI által klónozott hangokat használó telefonos csalások.
Napokkal ezelőtt egy idős nőt 30 000 euróval károsítottak meg a csalók, miután hívást kapott valakitől, akit a lányának hitt. Állítólagos lánya azt mondta neki, egy autóbaleset miatt sürgősen pénzre van szüksége az ügyvéd kifizetéséhez…
Védekezzünk!
Az AI-alapú telefonos csalások nemcsak a vagyonos embereket fenyegetik. A rosszindulatú hívások ellen úgy védekezhetünk a legjobban, ha mindig gyanakvással kezeljük a váratlan telefonokat, különösen, ha azokban pénzt vagy személyes adatokat kérnek tőlünk.
Fontos, hogy biztosan beazonosítsuk a hívó felet, és ha kétségeink merülnek fel, egy másik csatornán keresztül is ellenőrizzük a hitelességét.
Gondoljuk át alaposan, milyen információkat osztunk meg életünkről, családunkról a közösségi oldalakon. Az itt megosztott információk segíthetnek jobban ránk szabni a csalásokat.
Soha ne hozzunk hirtelen pénzügyi döntéseket telefonon keresztül, és ne hagyjuk magunkat sürgetni, mert a csalók gyakran próbálnak nyomást gyakorolni az áldozataikra. Használjunk kétlépcsős hitelesítést banki és egyéb érzékeny tranzakciók esetén, hogy megnehezítsük a csalók dolgát.
Végül pedig: rendszeresen tájékozódjunk az új típusú csalásokról, és figyelmeztessük családtagjainkat, különösen az idősebbeket, akik könnyebben bedőlhetnek ezeknek a trükköknek.
Nemrégiben arról írtunk, hogy a mesterséges intelligencia a csalások ellen is bevethető.
Kiemelt kép: Getty Images