Tíz évvel ezelőtt nagyjából huszonhétezren éltek külföldönön olyanok, aki magyar öregségi nyugdíjban részesültek, tavaly év végére ez a szám harminchatezer-ötszázra emelkedett. A magyar nyugdíjasok szívesen választják például Spanyolországot, hiszen az éghajlat kellemes, a napsütéses órák száma magas, és az egészségügyi ellátás színvonalas.

A helyiek híresen barátságosak, és több magyar közösség is működik, amelyek rendezvényeket és találkozókat szerveznek, így senki sem érzi magát egyedül. De ami még fontos szempont: sokan úgy találják, hogy a magyar nyugdíjból Spanyolországban kényelmesen meg lehet élni, különösen a kisebb városokban és a vidéki területeken.

És az ingatlanárak még mindig kedvezőbbek, mint sok nyugat-európai országban – vagy akár már hazánkban.

Gyakori forgatókönyv, hogy valaki az ötvenes éveiben befektet egy ottani lakásba, évekig kiadja, majd nyugdíjasként odaköltözik. A másik út, hogy eladja a magyarországi ingatlanját, és Spanyolországban vásárol új otthont. Ugyanezek a jelenségek Portugáliában is érvényesek. Ott a kisebb településeken szintén kevesebből ki lehet jönni, mint nálunk, és az ingatlanárak is alacsonyabbak.

Keletre is egyre többen mennek – de ki teheti ezt meg?

Az országnak jól kiépített az egészségügyi rendszere, a magánszolgáltatók sok esetben olcsóbbak, mint Magyarországon, a várólisták pedig rövidebbek. Elsőre meglepőnek tűnhet, de a Távol-Kelet, különösen Thaiföld és Vietnám – egzotikus kultúrájával, a gyönyörű természeti környezettel és alacsony áraival – szintén egyre több magyar nyugdíjast vonz. Thaiföld a letelepedéshez nyugdíjasvízumot is ajánl ötven év felettieknek, ám komoly pénzügyi feltételekhez köti. Ugyanakkor – mutat rá dr. Farkas András nyugdíjszakértő, a NyugdíjGuru News portál alapítója –,

az az életmód, hogy valaki szabadon vándorol országról országra az élmény kedvéért, a tehetősebbek kiváltsága.

A legtöbb nyugdíjasban csak akkor merül fel a költözés gondolata, ha a család vinné ki őket.

– A legújabb elemzések szerint napjainkban hétszázhetvenezer honfitársunk dolgozik tartósan külföldön, és ez együtt jár azzal is, hogy rengeteg magyar gyerek más országban születik meg, akár magyar pártól, akár vegyes házasságból. A szülők pedig előszeretettel hívják ki magukhoz külföldre a nagyszülőket, tehát

a nyugdíjasok közül sokan azért indulnak útnak, hogy az unokákkal, a családdal legyenek – magyarázza a nyugdíjszakértő.

– Ebből következik, hogy sokan azokba az országokba mennek, ahol a legtöbb magyar dolgozik: például Ausztriába, Németországba és az Egyesült Királyságba, bár utóbbiba a Brexit óta vízumot kell igényelniük.

Kapcsolódó: Hogyan takarékoskodhatunk a nyugdíjas éveinkre?

Nyugdíj és egészségbiztosítás

Ha nyugdíjasként külföldre költözünk, kérhetjük a magyar nyugdíjunk folyósítását az adott államban és az adott pénznemben, ez az Európai Gazdasági Térségben – tehát az EU-ban és még néhány országban – díjmentes. Ha olyan államban telepedünk le, amellyel nincs ilyen kétoldalú megállapodás, és mondjuk dollárban vennénk fel a pénzünket, akkor az utalás és az átváltás költségei minket terhelnek.

Egyre több nyugdíjas költözik külföldre – több a napsütés, alacsonyabbak az árak (Fotó: Getty Images)

Ellenőrizzük, hogy a célországba szükséges-e vízum, és persze létfontosságú információ, hogyan alakul majd az egészségbiztosításunk. Az unión belül elfogadják az Európai Egészségbiztosítási Kártyát, ez igazolja, hogy – a magyar egészségbiztosítás terhére – ugyanúgy jogosultak vagyunk az alapellátásokra, mint itthon. (A kártyát bármelyik kormányhivatalban igényelhetjük.)

Ha tartós külföldi létre készülünk, érdemes szerződést kötnünk a helyi egészségbiztosítóval is,

ugyanis sok európai államban az életmentő alapellátáson felüli egészségügyi szolgáltatás meglehetősen drága – tanácsolja a szakértő.

Időnként felmerül, hogy egy-egy ország mindenféle kedvezménnyel csábítaná magához a nyugdíjasokat, így ellensúlyoznák azt, hogy elvándorol a munkaerő, és próbálják a kisebb településeket életben tartani. Ám Farkas András tapasztalatai szerint ezek az intézkedések a magyar nyugdíjasokra nem különösebben hatnak, legalábbis az ő ügyfelei közül még senki nem említette, hogy az adókedvezmények miatt költözött volna másik országba.

Az viszont gyakori, hogy valaki a nyugdíjkorhatár elérése után aktív marad, külföldön dolgozik, vállalkozást indít – mondjuk lángosozót nyit –, vagy folytatja akár az itthoni számítógépes munkáját.

Ezzel kapcsolatban tudnunk kell, hogy a kinti jövedelmünk a magyar nyugdíjat nem befolyásolja, tehát azt nem számolják újra.

Viszont az adott ország adószabályai szerint előfordulhat, hogy a nyugdíjat vagy a külföldön szerzett jövedelmet megadóztatják, ezért érdemes utánanézni a helyi előírásoknak.

Társas lények

Az új környezetbe való beilleszkedésnél kulcskérdés, mennyire találjuk meg a helyünket a közösségben. Könnyebbé teszi az első időszakot, ha olyan környékre költözünk, ahol korábban már sok időt töltöttünk. Az ott élő magyar közösségek, a honfitársaink, akikkel programokat szervezhetünk, akiktől segítséget kérhetünk a beilleszkedéshez, felbecsülhetetlen értékkel bírnak.

Az idősebbeknél nagyobb a jelentősége annak is, hogy egy országban jó-e a közbiztonság.  Olvashatók olyan gondolatok is, hogy ha valaki fejlettebb, gazdagabb országba költözik, akkor az életminőség javulásának köszönhetően a várható élettartama is sok évvel megnő, de a szakértő ezt a megközelítést túl optimistának érzi.

– Ha egy házaspár mondjuk hatvanöt évesen vált országot, az, hogy eltöltenek máshol nyolc-tíz évet, még nem írja felül az egészségi állapotukat, amelyet a magyarországi életükkel korábban alapoztak meg – magyarázza. – Az viszont tény, hogy aki nyugdíjasként külföldre költözik, feltehetően családi vagy baráti közegben marad, és nagyobb eséllyel őrzi meg jó közérzetét és aktivitását. A nyugdíjaskori magány ugyanis olyan hatással van az egészségre, mintha mindennap elszívnánk egy doboz cigarettát.

Kapcsolódó: A tevékeny és aktív nyugdíjaskor 8 titka

Kiemelt kép: Getty Images