Magyarországon több ezer ember él Tourette-szindrómával. Maga a szindróma meglehetősen ritka, a gyerekek körében egy százalék érintett, de enyhe tüneteknél, főleg úgy, hogy sokan felnőtt korukra kinövik a rendellenességet, sokakat nem is diagnosztizálnak. Poligénesen öröklődő idegrendszeri betegség, ami férfiaknál akár négyszer gyakoribb, mint nőknél.

Vannak híres Tourette-szindrómások is, mint például Dan Aykroyd, Billie Eilish, korábbról Wolfgang Amadeus Mozart, I. Napóleon francia császár vagy Molière. A TikTokon egy Pando nevű tinédzser a legismertebb, ő azért mesél a betegségéről, hogy sorstársain segítsen, de a 20 éves Seren Jaye is részben erre tette fel az életét.

A Tourette-szindróma tünetei

A neurológiai rendellenesség legfőbb ismertetőjele, hogy visszatérő, akaratlan tikkekkel jár, ezek lehetnek mozgásosak, hangadásosak, vagy a kettő kombinációi. A leggyakoribb formái a következők:

• pislogás
• szipogás
• nyögés
• torokköszörülés
• grimaszolás
• vállmozgások
• fejmozgások
• ugrálás
• spontán hangkitörések, káromkodások
• mások szavainak kényszeres ismétlése
• dadogás, más beszédhiba

A Tourette-szindróma legfőbb tünete a tikkelés. A zöldeskék szalag a neurológiai rendellenesség egyik szimbóluma (Kép: Getty Images)

Mikor jelentkeznek a Tourette-szindróma jelei?

A tünetek egyénenként teljesen eltérőek lehetnek, de jellemzően gyerekkorban, 4 és 6 éves kor között jelentkeznek először. Kezdetben izomrángással vihetik orvoshoz a kicsit, és aztán a további vizsgálatok során derül ki, hogy Tourette-szindrómáról van szó. Ez nagyon fontos információ, mert

sok szülő nem érti, hogy a gyerek nem fegyelmezetlen vagy dacos, hanem tényleg nem tudja leküzdeni a belső késztetést.

Ezt különösen fontos megérteni az iskolába készülő vagy kisiskolás gyerekeknél: nem rosszak, amiért nem tudnak nyugton maradni. Ennél is fontosabb, hogy tudjuk, hogy a szindróma nincs hatással az intelligenciára vagy a várható élettartamra.

A stressz súlyosbító tényező

Az a gyerek, akit ilyenkor megszégyenítenek, kicsúfolnak, csak még rosszabb állapotba kerül, ugyanis az izgalom vagy a stressz erősebbé teszi a Tourette-szindróma tüneteit. Ugyanígy ront a helyzeten a szorongás is. Talán nem véletlen, hogy

a betegség tizenéves korban a legsúlyosabb, aztán viszont enyhül,

és sokaknál, főleg az enyhe kitörések felnőttkorra akár teljesen el is tűnhetnek. Mások már csak erős stresszhelyzetben jeleznek, megint mások viszont egész életükben azt tanulják, hogy rejtsék el a jeleket.

Mi okozza a Tourette-szindrómát?

Nem tudni, pontosan mitől alakul ki a Tourette-szindróma, annyit már tudunk viszont, hogy esetenként öröklődhet. A tikkelések oka az agy különböző részeit összekötő elektromos áramkörök rendellenessége lehet. Ha ez az agy mozgásért felelős részében van, a tikkek is mozgásosak lesznek. A szindróma kialakulásában szerepe van a dopaminnak, szerotoninnak és a noradrenalinnak is, ezért sok esetben a betegségek szorongáscsökkentő gyógyszerekkel kezelik.

Azért is érdemes orvoshoz fordulni vele, mert gyakran együtt jár az ADHD-val, a kényszerbetegséggel, tanulási vagy alvási zavarral is. A terápia magában foglalja a szorongás nem gyógyszeres csökkentését és a viselkedésterápiát is, ezek gyakran a társbetegségekre is jó hatással vannak. Nagyon fontos tudni, hogy sok ember érintett a Tourette-szindrómában, egyre több lehetőségünk van a kezelésében, így nem kell, hogy a beteg elszigetelődjön vagy szégyenérzettel éljen.

Kapcsolódó: milyen tüneteknél érdemes Tourette-szindrómára gyanakodni?

Kiemelt kép: Getty Images