Együnk minél több gyümölcsöt, zöldséget – ömlik ránk a csapból is. (Ennek ellenére egy kutatás szerint tízből kilenc magyar egyáltalán nem fogyaszt belőlük eleget.) A szakértők ajánlása – mely szerint legalább 40 deka, részben friss, nyers, részben feldolgozott zöldség- és gyümölcsfélét kellene ennünk naponta – nem légből kapott gondolat, egészségünk érdekében mindenképp megéri törekedni a rost- és vitamindús táplálkozásra.

Ugyanakkor egyre több kutatás számol be arról, hogy a mai gyümölcsöknek, zöldségeknek kevesebb a tápértéke, mint az évtizedekkel ezelőtt termesztetteknek, ebből kifolyólag pedig az étrend-kiegészítők használata is indokoltabb lehet bizonyos esetekben.

Ezt mondja a tudomány

Egy, a Foods folyóiratban megjelent 2024-es tanulmány szerint aggodalomra ad okot, hogy sok ma termesztett gyümölcs, zöldség és gabona kevesebb fehérjét, kalciumot, foszfort, vasat, riboflavint és C-vitamint tartalmaz. Mindez pedig különösen aggasztó lehet most, amikor a bolygó védelme és a személyes egészség érdekében egyre többen térnek át a növényi étrendre.

A tudósok szerint a probléma gyökere a modern mezőgazdasági eljárásokban – az öntözési, a (mű)trágyázási és betakarítási technikákban – rejlik, amelyek a talaj egészsége kárán növelik a terméshozamot. Az ilyen módszerek ugyanis könnyen megzavarhatják a növények és a talajgombák közötti alapvető egyensúlyt, megnehezítve ezzel a tápanyagok felszívódását is.

Dióhéjban: a gombák a növények egyfajta gyökérkiterjesztéseként működnek. A nagyüzemi mezőgazdaság és a terméshozam növelése azonban kimerítik a talajt, ami bizonyos mértékig a növények és a gombák közötti összhangnak is gátat szab. Az éghajlatváltozás és a megnövekedett széndioxidszint pedig tovább rontják az egyébként sem rózsás helyzetet. 

Már húsz éve is gondban voltunk

A folyamattal a tudósok már a kétezres évek elején is foglalkoztak. 2004-ben például többféle tápanyagváltozást – köztük fehérje-, kalcium- és foszforszint-csökkenést – figyeltek meg 43 különböző növényben, többek között a gabonában, a babban, a spárgában, a görögdinnyében is az eperben is.

Kapcsolódó: Így néztek ki a gyümölcsök és zöldségek háziasításuk előtt

A tápanyagcsökkenés mértéke a gyümölcs vagy zöldség típusától is függött, a kalcium például a brokkoliban, a kelkáposztában, a mustárzöldben, a vas és a C-vitamin pedig a mángoldban, az uborkában és a petrezselyemben csökkent drámaian.

A tudatos vásárlás és a fenntartható mezőgazdasági eljárások jelentik a megoldást (fotó: Getty Images)

Mindez pedig nemcsak a vegákra, vegetáriánusokra, de a húst fogyasztók étrendjére is hatással lehet, hiszen így a haszonállatok sem jutnak vitamindús fűfélékhez, zöldséghez és gabonához. Vagyis részben ennek tudható, hogy az állati eredetű termékek tápanyagtartalma és minősége is változott az elmúlt évtizedek alatt.

A 2004-es tanulmány vezetőszerzője, Donald R. Davis táplálkozáskutató és kémikus szerint napjainkban a nagyobb, a szebb és a gyorsabban növő termés a cél:„Csakhogy

a növények nem képesek lépést tartani az emberi beavatkozás során bekövetkező változásokkal, így a talajból sem tudnak elegendő tápanyagot felszívni.

Vagy nem képesek a tápanyagokat belsőleg szintetizálni, így valójában felhígulnak a tápanyagok a termelt gyümölcsökben és zöldségekben.”

Egy 2017-es tanulmány becslései szerint a burgonya, a rizs, az árpa és a búza fehérjetartalma 6-14 százalékkal csökkenhet 2050-re, ennek eredményeként az alapvető étrend részeként bevitt fehérjeszint több mint 5 százalékkal lehet majd kevesebb az olyan nagy, főként rizsre támaszkodó országokban, mint India. A tápanyagcsökkenés jelensége pedig különösen nagy aggodalomra ad okot azokban a szegényebb országokban, ahol az élelmiszerellátás is komoly nehézségekbe ütközik, és ahol ebből kifolyólag a hiánybetegségek előfordulási aránya is magasabb.  

Más a zöldségek, gyümölcsök íze is

Szerinted is más ízű a saját kertben megtermett paradicsom, mint a zacskózott bolti? Nem véletlen. Kutatásokból kiderült, hogy a kevesebb tápanyagot tartalmazó, mesterséges érlelési eljárásokon átesett gyümölcsökből, zöldségekből hiányozhat egy másik fontos tulajdonság is, ami nem más, mint az íz – hiszen a termés aromái is megsínylik, ha a talaj kimerült, és műtrágyákkal pótolták a tápanyagait.

Mit tehetünk?

A tudósok egyetértenek abban, hogy a folyamat egyhamar nem fog változni, viszont a legjobb dolog, amit továbbra is tehetünk, ha betartjuk az egészséges étkezésre vonatkozó ajánlásokat. Amennyiben ugyanis változatosságra törekszünk, és sokféle gyümölcsöt, zöldséget és teljes kiőrlésű gabonafélét eszünk, a tápanyagveszteség egy részét is ellensúlyozhatjuk. További előny pedig, ha:

• Helyi, friss és szezonális termékeket keresünk, amelyek természetes módon érnek be, és amelyek nem tesznek meg nagy utat a fogyasztókig.
• Piacon vásárolunk.
• Biogazdálkodásból származó termékeket választunk (természetesen amennyiben megtehetjük).  
• Lehetőség esetén házilag termelünk: magot vetünk és komposztálunk.

Kapcsolódó: Első vetés a kertben  – Így csináld, hogy gazdag legyen a zöldségtermés

Kiemelt kép: Getty Images