• Március elején azonosított ragadós száj- és körömfájás vírust a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal laboratóriuma egy kisbajcsi szarvasmarhatartó telepen.
• Az országos főállatorvos azonnali hatósági intézkedéseket rendelt el a betegség elterjedésének megakadályozása érdekében.
• A rendkívül ragályos kór 1973 óta először ütötte fel a fejét Magyarországon.

A vírus Európában is évtizedekkel ezelőtt, 2001-ben tűnt fel utoljára. Akkor Nagy-Britanniában mintegy 7 millió haszonállatot kényszerültek a levágni.

Mik a tünetek? Hogyan terjed a vírus? Mi a védekezés módja? És vajon háziállatainkra vagy akár az emberre is veszélyes lehet a kór?

Száj- és körömfájás

A legfontosabb tudnivaló, hogy a száj- és körömfájás elsősorban a párosujjú patások betegsége, azaz leginkább szarvasmarhákat, sertéseket, juhokat, kecskéket, illetve vadon élő patásokat érint. Más rendű állatok a legritkább esetben fertőződnek csak meg.

A fertőzött az állatokon először gyengeség és étvágytalanság jelentkezik, ezután megjelennek a jellegzetes hólyagos sebek és felmaródások a szájban, majd a lábvégeken, végül a szaru is betöredezik. A fájdalmas folyamat vége – főleg fiatal állatok esetében – elhullás is lehet, a betegségen esetleg áteső állatok pedig jelentősen legyengülnek.

A betegséget az Aphthovirus nemzetségbe tartozó FMD vírus okozza, aminek egyes törzsei ellen létezik védőoltás. A vírus ennek ellenére világszerte jelentős gazdasági károkat okoz az állattenyésztésben, mivel (sikertelen megelőzés esetén)

megfelelő kezelési lehetőségek híján a már fertőzött állatokat többnyire leölik, hogy megakadályozzák a betegség további terjedését.

A vírus ráadásul rendkívül gyorsan és könnyen terjed. Levegőben, cseppfertőzéssel akár több kilométeres távolságra is hamar eljuthat. Közvetlen érintkezéssel is átadható, fertőzött állatok testváladékai, nyál, orrváladék, tej, tőkehús és bélsár útján is átjuthat egyik állatról a másikra.

A vírust sokszor az ember szállítja tárgyakon keresztül: a ruházaton, járműveken, eszközökön messzire eljuthat, főleg, mivel viszonylag hosszú a lappangási ideje. Ezalatt pedig gyanútlanul hozhatják-vihetik az állatok és a velük kapcsolatba kerülők, illetve tárgyak is.

A lappangási idő általában 2-14 nap, a tünetek súlyossága pedig függ az állat fajától, életkorától és immunállapotától. Az első tünetek közé a levertség és az emelkedett testhőmérséklet tartoznak.

Ezután jelennek meg az afták a szájban, a nyelven, ínyen, ajkakon – ez utóbbi erős nyáladzást és fájdalmat okoz. A körmök környékén, a lábakon és a csülköknél megjelenő sebek sántítást és mozgásnehézséget idéznek elő, a tejelő állatok tőgyén megjelenő hólyagok pedig csökkent tejtermeléshez vezetnek. A fertőzött állat étvágytalan és levert lesz, tejtermelése csökken, később sántaság, majd mozgásképtelenség jelenik meg nála. A vírus fiatal állatokban szívizomgyulladást és hirtelen elhullást is okozhat.

A száj-és körömfájás a párosujjú patások betegsége (Fotó: Getty Images)

Háziállatok veszélyben?

Ahogy egyre többet hallunk a mostani fertőzésről, és arról, hogy milyen sok állatot kell leölni miatta, a legtöbbünkben felmerül, hogy vajon mi emberek, esetleg házikedvenceink is elkaphatják-e a betegséget. Noha a dolog nagyon ritka, nem példa nélkül való.

Az eddig adatok szerint az ember szerencsére nagyon ritkán fertőződik meg, és ilyenkor a vírus enyhe tüneteket okoz, elsősorban a bőrön. Európában egyetlen ilyen esetet dokumentáltak még a 2001-es járvány esetén, amikor egy a beteg állatokkal közvetlenül dolgozó munkás – bizonyított cseppfertőzéssel – kapta el a kórt, és emiatt tapasztalt gyorsan múló hólyagos bőrkiütéseket.

A kutyák és macskák az eddigi tapasztalatok alapján szintén kevésbé érzékenyek az FMDV-re, így jellemzően nem kapják el és nem is betegednek meg tőle. 2021-ben ugyanakkor megjelent egy tanulmány, amely öt, Iránban elhullott kölyökkutya esetét mutatta be. A kutyák vélhetően fertőzött bárány húsától kapták el a kórt, ami szívizombetegséget okozott náluk. Macskákkal kapcsolatos, száj- és körömfájásra vonatkozó adat, fertőzés egyelőre nem ismert. 

És az emberek? Kell-e aggódnunk?

Noha egyes egyedi esetekben valóban előfordult, hogy a fertőzés állatról emberre, vagy patásokról háziállatra terjedt, megnyugodhatunk. 

Az élelmiszerbiztonsági és járványügyi előírások idehaza szigorúan szabályozzák, hogy a boltok polcaira csak egészséges állatokból származó, biztonságos hús kerülhessen. Az állatokat vágás előtt állatorvosi vizsgálatnak vetik alá, a feldolgozás során pedig folyamatos ellenőrzések zajlanak, hogy kizárják a fertőzött hús forgalomba kerülését.

A száj- és körömfájás vírusa ráadásul igen hőérzékeny, így a megfelelő hőkezelés elpusztítja azt. Kockázatot így egyedül a nem megfelelően hőkezelt, vagy nem ellenőrzött hús jelenthet. Ezért egészségünk és háziállataink egészségének védelme érdekében a mostani időszakban különösen fontos, hogy csak megbízható forrásból vásároljunk húst, és kerüljük a bizonytalan eredetű, ellenőrizetlen vadhúst, amely potenciálisan fertőzött lehet.

A nem hivatalos forrásból származó hús nemcsak állategészségügyi, hanem közegészségügyi kockázatokat is rejthet, így a saját és háziállataink egészsége érdekében mindig érdemes elővigyázatosnak lenni. Így nagy biztonsággal megelőzhető a száj- és körömfájás fertőzés. 

Kapcsolódó: Ebben a korábbi cikkünkben két, emberre veszélyes vírusról írtunk

Kiemelt kép: Getty Images