Az 1098-ban született apáca Ave, generosa című himnusza szerepel azon ötven mű között, amelyek alapjaiban változtatták meg a zenetörténetet. Zenéjét a középkor legjobbjai között tartják számon.

Tehetségét, szentségét, szinte aszketikus életmódját soha senki sem kérdőjelezte meg, nem is lett volna miért.

Ennek ellenére ő volt az első első ember a nyugati világban, aki leírta, hogy pontosan mi történhet egy nő testében orgazmus közben. Egy klasszikus zeneszerző a 12. századi Németországban, nem mellesleg szent fogadalommal Istenhez kötött apáca vajon honnan szerzett tapasztalatokat ilyen leírásokhoz?

„Amikor egy nő szeretkezik egy férfival, az agyában lévő hőérzet, amely érzéki gyönyört hoz magával, az aktus során ennek a gyönyörnek az ízét közvetíti, és előhívja a férfi magjának a kibocsátását”?

Bingeni Szent Hildegárd nem volt erkölcstelen

Ha most épp megbotránkoznánk, hogy egy szigorú apáca mégis miért foglalkozott a nemiséggel, jó ha tudjuk, hogy a szex mindig is benne volt a klasszikus zenében. Vagy a 12. század szent metaforáiba burkolózva, vagy a zeneszerző szimfóniájának kísérőjegyzeteiben.

A kettő nem elválasztható egymástól.

Ha ezt nehéz elhinni, gondoljunk csak Mozart: Leck mich im Arsch című művére, ami ugyan inkább baráti partidal volt, de a kórus így is többször elénekelte a szép, hatszólamú a cappella kánont. Ha ez sem elég, az isteni szellem és az emberi test gyönyörének egybeolvasztása egyértelműen benne van a Bibliában a Salamon király által írt Énekek énekében. Így aztán a középkori zenék is minél régebbiek, annál sikamlósabbak.

Bingeni Szent Hildegárd zeneszerző portréja (Kép: Hulton Archive/Getty Images)

Hildegárd furcsa álmai

Binden apátnő, aki a zeneszerzés mellett szakácskönyvet írt, gyógyító munkát végzett, s közben nem félt használni a kannabiszt sem, zenei műveit látomásokon keresztül kapta, úgy vélte, egyenesen az égből. Miután 1136-ban perjelnővé nevezték ki, elkezdett dalokat írni apácái számára, hogy azok énekelhessenek.

Hatvannál is több művet tulajdonítanak neki.

A leghíresebb közülük az Ordo virtutum című egyházi színjáték, ami az első fennmaradt oratórium és az egyetlen középkori dráma, mely szövegével és zenéjével együtt fennmaradt az utókor számára. Zenéjének nagy része szakrális és erotikus képeket is tartalmaz, láthatóan annak belátásával, hogy a kettő egyáltalán nem zárja ki egymást. Egy általa átélt látomásról készített híres rajza, a Kozmikus tojás nagyon erősen emlékeztet egy női nemi szervre.

Bingeni Szent Hildegárd így ábrázolta az univerzumot (Kép: Fine Art Images/Heritage Images/Getty Images))

Az első feminista apáca?

Bár Bingeni Szent Hildegárd mindenben alávetette magát vallása, rendje előírásainak, elismerte feljebbvalói hatalmát (akik nyilván szinte kivétel nélkül férfiak voltak), egyetértett azzal, hogy egy nő szüzessége a spiritualitásban elfoglalt legszentebb helyet jelenti, modern gondolatokat is megosztott. Írt például arról is, hogy mely gyógynövények hozzák meg a menstruációt, okoznak korai vetélést, azokat miként kell fogyasztani, s egy szót sem ejtett közben arról, hogy a felhasználó a pokolra jut. Természetesen ő is hitt az élet szentségében, de

a fogamzásgátlással és a magzatelhajtással már az első századtól kezdve gyakran foglalkoztak orvosi könyvekben.

Másrészt ha az adott nő egészségének megmentése volt a cél, nem az embrió kihordása volt az elsődleges szempont. Emellett Hildegárd elismerősen (is) írt a nőkről és ahogy fentebb is említettük, többször foglalkozott a női gyönyörrel és a szexualitással. Azt is állította, hogy a nő orgazmusa fontos szerepet játszik a gyerek megfoganásában,

ezért a férfi házastársnak igenis érdemes törekednie erre.

A szexualitással kapcsolatos tanácsai magyarul is elolvashatók a Középkori szexbreviárium című könyvben. Mai szemmel nézve a legmodernebb gondolata azonban az volt, hogy Isten a férfiakat és a nőket is a saját képmására teremtette: érdemes elgondolkodni rajta, hiszen ez a mai közbeszédben is egyre inkább fontos témává válik.

Kapcsolódó: Ezek a nő voltak Hildegárd mellett a zenetörténet úttörői

Kiemelt kép: Bungeni Szent Hildegárd szobra Németországban, a kép forrása: Thomas Lohnes/Getty Images)