• Ha nem jó növények kerülnek a gyümölcsfa mellé, akkor kártevőket vonzhat és oda a termés.
• Mi az, amit semmiképp ne ültessünk gyümölcsfák mellé?
• Olyan növénypárosításokat is mutatunk, amelyekkel nem lőhetünk mellé. 

Egy fiatal gyümölcsfa beérése hosszú folyamat, akár évekbe is telhet. A megfelelő termőkörnyezet; a bőséges napfény, a jó vízelvezetésű talaj, az optimális hőmérséklet és a komposztanyagok azonban felgyorsíthatják ezt a folyamatot. Különösen, ha a társültetésre is figyelmet fordítunk.

Az egymással kompatibilis növények természetes kölcsönhatásba lépnek, ami gazdagabb talajt, jobb terméshozamot és kártevőktől mentes, virágzó kertet eredményezhet. Vagyis annak érdekében, hogy gyümölcsfáink zamatos, ízes és bőséges terméssel ajándékozzanak meg bennünket, érdemes megfontolni, hogy milyen növényeket ültetünk a szomszédságukba. 

6 növény, ami sokat árthat a gyümölcsfáknak 

A maguk módján a növények is képesek kifejezni, ha nem szimpatikus számukra a másik, ami sokszor a gyenge termés, a lassú, nehézkes növekedés, a betegségek, kártevők jelenléte és a talaj erőforrásaiért történő versengés formáiban nyilvánulhat meg. Mutatunk 6 növényt, amit soha ne ültessünk gyümölcsfák mellé!

1. A boróka betegséget terjeszthet

A borókát azért nem ajánlott gyümölcsfák mellé ültetni, mert egy növényeket érintő, különösen makacs gombás betegség, az almarozsda köztigazdája lehet, ami különösen a gyümölcsfákat; az almát, a körtét és a birsalmát veszélyezteti.

Óvatosan a borókával! (Fotó: Getty Images)

Tavasz környékén a borókán sárgás vagy rozsadás színű foltok, kocsonyás kinövések jelenhetnek meg, amelyek idővel spórákat kezdenek szórni a levegőbe, megfertőzve ezzel a közeli gyümölcsfák leveleit, virágait és terméseit.

A spórák a fertőzött, lehullott leveleken keresztül a talajban is éket verhetnek.

Ahol pedig a legnagyobb fagyok sem fognak ki rajtuk. Tehát a következő szezonban ismét gondot okozhatnak. 

2. A mentát nem kell teljesen száműzni, de…

A menta amilyen illatos és finom, legalább annyira invazív fűszernövény. Mivel nagyon gyorsan terjed, illetve gyökerei is vastag tömeget képeznek, hamar körbenőheti a környező növények gyökérzetét, elvonva ezzel a tápanyagokat és a vizet.

A menta könnyen elszaporodik, aminek a szomszédos növények láthatják kárát (fotó: Getty Images)

Kapcsolódó: Így kell metszeni a rózsát, hogy egészséges és szép virágokat hozzon

Szerencsére a menta ugyanakkor kompromisszumképes: ha ládába vagy cserépbe ültetjük, a többi növénynek sem árt, sőt, aromás vegyületeivel még a kártevőket is száműzi a kertünkből.

3. Az érzékeny gardénia

A meseszép és illatos fás cserje, a gardénia kétségkívül a kert egyik legnemesebb éke. Ennek ellenére, ha gyümölcsfánk is van, jobban járunk, ha a gardéniát inkább cserépben, szobanövényként neveljük.

A gardénia különösen érzékeny az etanolra és a környezeti változásokra (fotó: Getty Images)

A gardénia ugyanis rendkívül érzékeny az etanolra, vagyis arra a vegyületre, amelyet a földre pottyant, rothadó gyümölcsök bocsátanak ki, és amelyre virágai szinte azonnali elszíneződéssel, elhervadással reagálnak.

4. A diófa uralja a teret

A legtöbb diófa allelopátiás hatással rendelkezik, azaz olyan vegyületeket bocsát a levegőbe vagy a talajba, amelyek gátolják a közelében lévő növények, főként a gyümölcsfák fejlődését. 

A diófa mellett főként a tűlevelű növények, a rózsa, a tökfélék és a gyógynövények maradnak meg (fotó: Getty Images)

Nem beszélve a diófa terebélyes lombkoronájáról, az erős árnyékolásról, a mély, sűrű gyökérzetről és a nagy vízigényről, amelyekre kevés közelben fejlődő növény reagál jól.

5. Gumós- és gyökérnövények harcba szállnak a tápanyagokért

Az olyan gumós- és gyökérnövényeket, mint amilyen a retek, a cékla, a sárgarépa vagy a burgonya, nem túl jó ötlet gyümölcsfák közvetlen közelébe ültetni. A gyümölcsfák és a gyökérnövények ugyanis mélyebb talajrétegekből nyerik a vizet és a tápanyagokat, ami egymás szomszédságába ültetve könnyen „rivalizálásra” sarkallhatja a növényeinket.

A gyökérzöldségek betakarítása és az ásás is könnyen megzavarhatja a gyümölcsfákat (fotó: Getty Images)

A tápanyagokért történő versengés pedig a talaj szerkezetének és minőségének sem kedvez, amelyre különösen az alma és a cseresznyefa, illetve a fiatal növények lehetnek érzékenyek. Szűkös a hely a kertben? Szerencsére erre is van megoldás. Ha talajtakarót használunk, illetve ha a gyökérzöldségeket a környező fák lomkoronája mentén ültetjük, nem pedig közvetlenül a törzs köré, a tápanyag- és vízveszteséget is minimalizálhatjuk.

6. A sűrű díszfüvek kártevőket vonzhatnak

A díszfüveket nem lehet nem szeretni: rendkívül változatosak, látványosak, a kert bármely pontján jól mutatnak, és évszakonként új arcukat mutatják, feldobva ezzel még a leghidegebb hónapokat is.

A díszfű főként évelő virágok, cserjék és talajtakaró növények mellé ajánlott (fotó: Getty Images)

Ám mivel a díszfüvek mélyen gyökereznek, a gyökérzöldségekhez hasonlóan szállhatnak versenybe a vízért és a tápanyagokért. Sűrű és bokrosodó lombozatuk ráadásul kártevő rovarok és állatok széles skáláját vonzza, ami a gyümölcsfák termése szempontjából is hátrányt jelenthet. Ha biztosra szeretnénk menni, ritkítsuk gyakrabban, illetve ültessük minél távolabb a gyümölcsfáktól.  

Ezekkel a növényekkel viszont nem lőhetsz mellé!

Ha semmiképp sem szeretnénk szomszédság nélkül hagyni gyümölcsfáinkat, és ha a hely is szűkös, az alábbi kártevőriasztó, talajjavító és nem agresszívan fejlődő növényeket bátran ültethetjük a közelükbe.

• Büdöske
• Kamilla
• Körömvirág
• Keskenylevelű kakukkfű
• Rozmaring
• Levendula
• Hagymafélék
• Bab, borsó
• Ribizli
• Bodzabokor

Kapcsolódó: Almafa metszése tavasszal – így csináld, hogy több és jobb minőségű legyen a termés

Kiemelt kép: Getty Images