• Ma egy éttermi vacsora annyiba kerülhet, mint egy heti otthoni főzés.
• Egy kiló kenyérért ma már akár 1800 forintot is elkérnek – ez 20 perc munkabér egy nettó 300 ezres fizetésnél.
• Egy alapbevásárlás ma akár 10-12 ezer forint is lehet – pár éve ez egy heti nagybevásárlás ára volt.

Amikor legutóbb bevásárolni mentem, hidegzuhanyként ért a felismerés: nincs nálam annyi pénz, hogy kifizessem, amit a kosaramba tettem. Csak néhány alapvető dolgot akartam venni (nem volt a kosárban drága olívaolaj vagy egy jó kis parmezán sajt), gondoltam, pár ezer forint elég lesz.

Sokkolva álltam a kasszánál, és néztem, ahogy a végösszeg egyre nő. 

Azon tűnődtem: tényleg ennyire megváltozott a világ, vagy csak én érzem úgy, hogy a hétköznapi dolgok egyre elérhetetlenebbé válnak? Z generációs vagyok, a húszas éveimben járok, és az utóbbi időben egyre gyakrabban szembesülök azzal, amit a statisztikák is megerősítenek: az élelmiszer egyre inkább luxustermék.

Lassan a tej és a tészta is luxus

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2024 decemberében az éves infláció 24,5% volt, míg az élelmiszerárak ennél is nagyobb mértékben, 44,8%-kal emelkedtek. Ha valaki nem követi a számokat, akkor is érzi: a tej, a kenyér, a sajt vagy a tészta ára a duplájára nőtt. Ez mindenkinek nehézséget okoz, különösen azoknak, akik tanulnak, pályakezdők, vagy albérletet fizetnek.

Kapcsolódó: Takaríts meg pénzt élelmiszervásárláskor – szakácsok trükkjeivel!

Kormányzati intézkedések

2025 márciusától a kormány bevezetett egy új intézkedést: 30 alapvető élelmiszer-kategóriára 10%-os árrésplafont szabtak meg. Ez azt jelenti, hogy az üzletek legfeljebb 10%-os haszonnal árusíthatják ezeket a termékeket, ami több mint ezerféle árucikket érint – a kenyértől a tejig, a tésztán át az étolajig. A cél az, hogy enyhítsék az élelmiszerárak emelkedését, és valamennyire megfékezzék az infláció hatását.

Nem ez az első próbálkozás: korábban az árstopok – például a tejre, cukorra, olajra – szinte mindenkit érintettek, és sokan akkor is figyeltek az árakra, ha korábban nem volt szokásuk.

Mégis, a mindennapi tapasztalat azt mutatja, hogy a megélhetés drágasága továbbra is nyomasztó tényező. Hiába a szabályozás, ha egy alapbevásárlás is könnyen elérheti vagy meghaladhatja azt az összeget, amit pár éve egy teljes heti nagybevásárlásra költöttünk.

2025 márciusától a kormány hatósági akciót vezetett be 30 alapvető élelmiszerre, hogy mérsékelje az árakat. (Fotó: Canva)

Ár(u)vadászat

A nagyszüleim hetente egyszer mentek piacra, és amit akkor vettek, abból napokig főztek a családnak. Ma ez már inkább tűnik logisztikai és pénzügyi kihívásnak, mint egyszerű hétköznapi rutinnak.

Böngésszük az akciós újságokat, összehasonlító oldalakat nézünk, online csoportokban kérdezgetjük, hol olcsóbb a tej, a liszt, a vaj.

A legtöbben diszkontláncokban vásárolunk, ahol a saját márkás termékek gyakran nyernek a márkás árucikkekkel szemben. Leggyakrabban alapélelmiszerek kerülnek a kosárba: tejtermékek, friss zöldségek és gyümölcsök, kenyér, rizs, tészta, tojás vagy gyorsan elkészíthető ételek.

Mibe kerül egy éttermi vacsora?

Míg a korábbi generációk számára az étterembe járás nemcsak ünnepi esemény, hanem rendszeres társasági tevékenység volt, addig a Z generáció ezt egyre inkább luxusélményként éli meg.

Egy átlagos éttermi vacsora ma simán elviszi azt az összeget, amiből otthon egy hétig főzök.

A legtöbben inkább terveznek, dobozolnak, akciósan vásárolnak, és megpróbálnak otthon főzni, mert nem engedhetik meg maguknak az impulzív étterembe járást. Ha mégis beülünk valahova, annak oka van: születésnap, baráti találkozó, évforduló.

Tudatos vásárlás vagy kompromisszum?

Tisztában vagyunk vele, hogy nem csak nálunk nehéz: a világjárvány, a klímaváltozás, a háborús konfliktusok mind hozzájárulnak az árak emelkedéséhez. De ettől még ugyanúgy dilemmát okoz, hogy megvesszük-e a háromszáz forintos almát, vagy várunk, hátha jövő héten olcsóbb lesz. Mi, Z generációsok egyszerre próbálunk boldogulni és tudatosan élni: fenntartható termékeket venni, nem pazarolni, egészségesen étkezni.

Kapcsolódó: Hiába spórolunk, végül csak felfaljuk a fizetésünket: így sakkoznak a nők a kosztpénzzel

Kiemelt kép: Getty Images