A szavatossági idő, vagy más néven lejárati dátum, rendkívül fontos szerepet játszik az élelmiszerek biztonságos fogyasztásában. Sokan mégis hajlamosak lazán kezelni a kérdést, és úgy vélik, hogy a terméken található dátum pusztán egy ajánlott fogyasztási időpont.
A szavatossági időt nem tudjuk kiszagolni
A tévhitek mellett sokkal rosszabb az a világszerte elterjedt, ám rendkívül veszélyes szokás, hogy szagminta alapján döntjük el, hogy egy étel még fogyasztható-e. A szippantásos teszt többek között a tej, joghurt, halak vagy húsok esetében számít meglehetősen gyakorinak, ám a kockázatokkal alig számolunk.
Élelmiszerbiztonsági szakértők arra figyelmeztetnek, hogy ez a módszer nem alkalmas az étel biztonságosságának meghatározására, hiszen sok esetben a káros, sőt halálos baktériumok jelen lehetnek, anélkül hogy bármi észlelhető lenne a szagban vagy az étel megjelenésében.
A brit Élelmiszer-szabványügyi Ügynökség (FSA) egy nemrégiben közzétett figyelmeztetésében arra hívta fel a figyelmet, hogy
a szaglás és az étel külsejének vizsgálata nem megbízható módszer annak meghatározására, hogy a termék biztonságosan fogyasztható.
Lehetséges ugyanis, hogy az étel még a lejárati idő után is jól néz ki, és akár még kellemes illatot is áraszthat, de ez nem jelenti azt, hogy mentes a káros baktériumoktól, amelyek ételmérgezést vagy súlyosabb betegségeket okozhatnak.
Felmérések szerint globális trend, hogy a lakosság többsége használja a szagtesztet annak eldöntésére, hogy egy étel ehető vagy nem. Az is kiderült ugyanakkor, hogy az emberek rendszeresen fogyasztanak lejárt szavatosságú ételeket, ha azok nem mutatják a romlás szembetűnő jeleit.
Ha élelmiszerbiztonságról van szó, nem érdemes az orrunkra hagyatkozni (Fotó: Getty Images)
A nyers csirkét még mindig áztatjuk
A szagteszt mellett egyéb higiéniai problémák is felmerülnek a konyhai előkészítés során. Továbbra is kiirthatatlan szokás például a nyers csirke megmosása, ami kifejezetten veszélyes, mivel
a vízben lévő baktériumok könnyen szétszóródhatnak a konyhában, ezáltal komoly fertőzést okozva.
Ezen kívül az ételmérgezések egyik fő forrása lehet a helytelenül tárolt vagy kezelt élelmiszerek, mint például a boltokból származó, fertőzött saláták vagy szendvicsek.
Szerencsére a felmérések pozitív híreket is tartogatnak: a válaszolók döntő többsége például soha nem eszi meg az elszíneződött vagy rózsaszín lében úszó virslit.
A statisztikák szerint az Egyesült Királyságban évente mintegy 2,4 millió ételmérgezés történik, és az étkezésekhez kapcsolódóan minden harmadik esetben a szalmonella vagy E. coli baktériumok miatt alakul ki megbetegedés. Ezek a fertőzések különösen veszélyesek lehetnek a legsebezhetőbb csoportok számára, mint például a terhes nők, az idős emberek és a krónikus betegségekkel küzdők.
Nem érdemes tehát abban bízni, hogy vadászkutya orrunk van, amivel kiszagolhatjuk az ételmérgezésért felelős baktériumokat. Tartsuk be az alapvető higiéniai szabályokat, és fogyasszunk el mindent a megadott szavatossági határidőn belül.
Az ételmérgezés 6 legárulkodóbb jele
Kiemelt kép: Getty Images
