Hogy megértsük a törvénymódosítás kapcsán felmerülő fogalmakat, lépjünk egyet hátra, és kezdjük egy ismertté vált mozaikszóval, a GDPR-ral! Az angol General Data Protection Regulation kifejezés kezdőbetűiből képzett rövidítést az utóbbi években már rengetegszer hallottuk, és tudjuk is, hogy ez egy általános adatvédelmi rendelet, azaz a személyes adataink védelmével kapcsolatos jogszabály.

A személyes adataink között szerepelnek a biometrikus adataink is, azaz olyan testi, fiziológiai, viselkedési jellemzők, amelyek speciális technológiai eljárás útján lehetővé teszik az azonosításunkat. Ilyen az arcképünk, az ujjlenyomatunk vagy az íriszünk. Bár korábban csak a sci-fi filmekben találkoztunk hasonló eszközökkel, ma már könnyedén rendelhetünk a bejárati ajtónkra ujjlenyomat-olvasóval rendelkező zárat, de a telefonunkat is feloldhatjuk az arcképünkkel.

Mivel ezek egyedi azonosítók, ezért a jogszabályok igyekeznek komolyabb védőbástyát vonni köréjük, de természetesen önként beleegyezhetünk a felhasználásukba – például, ha az arcképfelismerést beállítjuk a telefonunkon, akkor hozzájárultunk ahhoz, hogy a szenzor bemérje az arcunkat, és a belőle készült kódot alkalmazza. Egészségügyi veszélyelhárítás során, vagy olyan közérdekű feladatok esetén, mint a bűnüldözés, a jogszabályi kereteknek megfelelően, szintén kezelhetőek a biometrikus adataink.

Így az arcképünk is biometrikus, amely az igazolványaink révén szerepel egy állami nyilvántartásban.

Ha akarják kamerákon keresztül követhetik a mozgásunkat egész nap (Fotó: Getty Images)

Hol tárolják a fotóinkat?

A Nemzeti Szakértői és Kutató Központ (NSZKK) rendszerébe kerülnek a lakcímnyilvántartásban szereplő fotóink (a személyi igazolványunk, a jogosítványunk vagy az útlevelünk képe), de a bűnügyi nyilvántartásból, valamint az idegenrendészeti és a menekültügyi nyilvántartásokból ugyancsak vesznek át fotókat – vázolta a technológia működését a 24.hu-nak a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szakértője, Remport Ádám.

Az intézmény rendszere a fotókból generál egy biometrikus lenyomatot, ez az arcképprofil egy technikai kód.

Ha az arra jogosult hatóság készít valakiről egy felvételt, amit be szeretne azonosítani, a képet elküldi az NSZKK-hoz, ahol elvégzik az arcképelemzést, és egy automatizált rendszer, egy algoritmus összeveti a képből generált kódot az adatbázisban lévőkkel, és kiadhat egy vagy akár öt találatot is. Az elemzés után a kizárható találatok adatait törlik, a működést egy jogilag és számítástechnikailag is igen bonyolult rendszer koordinálja.

Utólagos vagy valós idejű keresés

– Amikor a rendőr szemtől szembe igazoltat minket, akkor a személyi igazolványunkat átnyújtjuk neki, ő pedig azt ellenőrizni, hogy az adataink az állami nyilvántartásban szerepelnek-e, és azonosak-e azzal, amit átadtunk. Tehát itt nincs szükség automata azonosításra, a személyazonosság ellenőrzése történik – magyarázta kérésünkre Dr. Fülöp Réka, a KCG Partners Ügyvédi Társulás adatvédelmi szakértője. – Az automata azonosítást eddig csak a szabálysértési elzárással is büntethető bűncselekmények felderítése során használhatta a rendőrség.

Ezt írta felül a március közepén elfogadott törvényjavaslat, amely alapján már minden szabálysértés felderítése során alkalmazhatja a hatóság az arcképfelismerő technológiát. Annak valószínűsége, hogy ez a gyakorlatban valóban így is lesz, Dr. Fülöp Réka szerint kérdéses. Úgy véli, a hírportálok cikkeiben említett feltételezések, miszerint ezentúl megbüntethetnek bárkit, aki eldob egy szemetet vagy a parkban könnyít magán, a rendőrség részéről elég komoly erőforrást igényelne.

Kapcsolódó: Így buktatta le a kamerafelvétel az erőszaktevőt

Utólag, egy kamera felvételei alapján is csak akkor kereshetnének vissza egy szemetelő járókelőt, ha arról a hatóság hivatalosan tudomást szerez, például feljelentést kap, hiszen az Európai Unió rendeletei alapján valós időben főszabály szerint nem figyelhető meg az utca embere. – Mindkét esetben utólagos keresésről beszélünk – erősít rá az adatvédelmi szakértő.

Az a fajta Big Brother-effektus, ami ijesztő lehet, nem merülhet fel,

mert a mesterséges intelligenciával kapcsolatos európai uniós rendelet kifejezetten tiltja a valós idejű biometrikus azonosítást a nyilvánosság számára hozzáférhető helyeken, általános bűnüldözési célokból. Tehát az, amit mondjuk a Mission Impossible filmekben láthattunk, miszerint az előttünk járkáló embereket élőben mutatja a kamera, és azonnal be is azonosítja a rendszer, az Európai Unióban általánosan nem megengedett.

Az EU-s rendelethez kell igazodni

A valós idejű biometrikus azonosítás tilalma alól néhány esetben ad csak felmentést az uniós Mesterséges Intelligencia Rendelet – így a legsúlyosabb bűncselekmények gyanújánál, mint a terror-veszély elhárítása, vagy az eltűnt személyek, az emberkereskedelem áldozatainak felkutatása. Biometrikus adatokat nem lehet felhasználni politikai nézetek, szexuális orientáció, faji, vallási hovatartozás stb. következtetésére sem.

A ma Kínában már működő tömeges megfigyelő-rendszer az EU-ban szintén nem engedélyezett,

ahogy az érzelemfelismerés (az emberi arc változásainak nyomon követése), és a prediktív azonosítás sem (amelynek célja, hogy felmérje, vagy előre jelezze, hogy egy adott személy bűncselekményt követ el).

– Nálunk a köz- és magánterületet figyelő kamerahasználatnak egyaránt jogszabályi korlátai vannak, például arra vonatkozóan, hogyan és mennyi ideig lehet tárolni ezeket a felvételeket – folytatta Dr. Fülöp Réka. – A valós idejű arcfelismerésnek nem csak jogszabályi, de technikai feltételei is vannak. Ugyanakkor, a valós idejű azonosítás jogszabályi feltételeinek hiányában, ha bűneset történik, a felvétel visszanézhető, és legfeljebb utólag segíthet beazonosítani a rajta lévő személyeket.

A 24.hu-nak nyilatkozó TASZ-szakértő szerint a jelenlegi közterületfelügyelő-kamerákkal csak nagy hibaszázalékkal tudna akár egy közepes létszámú demonstráló csoporttal is megbirkózni a hatóság, több tízezres tömegről nem is beszélve.

A helyzet akkor változna meg gyökeresen, ha a kínai technológiát vennénk át. Dr. Fülöp Réka úgy nyilatkozott, az új törvény gyakorlati alkalmazhatóságához még várják a kapcsolódó jogszabályi módosításokat, amelyeket az érvényben lévő EU-s rendeletekhez kell igazítani, hiszen azok a jogszabályi hierarchiában feljebb állnak, mint a magyar szabályozások.

Kapcsolódó: Így szúrhatod ki, ha illegális rejtett kamera van a szálláshelyeden

Kiemelt kép: Getty Images