Enemies to lovers, fake dating, friends with benefits, slow burn vagy friends to lovers. Ezek az idegen kifejezések egyfajta irodalmi topszok, vagy ahogy az angol köznyelv tévesen hívja, tropes, vagyi „trópusok”, melyek az utóbbi időben szinte ellepték a globális könyves piacot.

Ha hajlamosak vagyunk elcsábulni a romantikus könyvekre – vagy az egyre népszerűbb romantasy történetekre – számunkra már ismerősen csenghetnek, sőt, itthon egyre gyakrabban tesznek kísérletet az átfordításukra is. Az átvett trendek, vagyis a kedvelt műfaji sajátosságok pedig észrevétlenül alakítják olvasói ízlésünket, sőt, még a könyvírás folyamatát is. Bognár Edmond könyves tartalomgyártó kalauzolt el bennünket az úgynevezett irodalmi trópusok egyre növekvő világában.

„Ha egy mondattal kellene megfogalmaznom, azt mondanám, ezek zsáneren belüli kategóriák, melyek alapján azonnal el tudod dönteni, el akarod-e olvasni az adott könyvet. És ehhez

végig sem kell menned a fülszövegen, már egy-két szóból, azonnal tudod, mire számíthatsz,

hogy érzelmileg milyen behatások érnek majd. Én úgy gondolom, ez a trend is a felgyorsult világunknak az egyik terméke. Eleve a TikTok Booktok közösségéből indult, ahol egy-egy rövid videó beszűkíti azt az időt, amíg eldöntheted, megszólított-e a történet. Így alakul ki lassan a különféle trope-ok rajongótábora.”

Toposz vagy trópus – hogy mi van?

Itt érdemes egy pillantra elidőzni a fogalomnál. A trópus eredetileg egy irodalmi eszköz (például metafora, hasonlat, megszemélyesítés, szinesztézia stb.), míg a toposz egy visszatérő motívum vagy téma, mely újból és újból azonos vagy hasonló értelemben jelenik meg a legkülönbözőbb korokban, különböző szerzők műveiben. Azonban az angol köznyelvben trópusként kezdtek hivatkozni a toposzra, mely olyannyira elterjedt, hogy ma már csak az irodalmárokat zavarja, valójában nem is ugyanazt jelenti.

Mi most – mivel az egész jelenség az angol nyelvű irodalomból ered – hozzájuk hasonlóan szintén trópusokként hivatkozunk ezekre a fogalmakra, holott valójában inkább toposzokról van szó. A Kindlepreneur könyvmarketinggel foglalkozó weboldal tulajdonosa, Dave Chesson is hangsúlyozza, ezeket a trópusokat semmi esetre sem szabad összekevernünk a szépirodalomban használtakkal.

A modern értelemben használt trópusok inkább alzsánerek, a cselekménystruktúrát, egy bizonyos karaktervonást vagy valamilyen dramaturgiai eszközt jelölnek,

melyeket a történetmesélésben használnak. „Akár észrevesszük, akár nem, mind meghatározott sémákat keresünk. Egyesek a trópusok széles skáláját részesítik előnyben, míg mások csupán egy maroknyihoz ragaszkodnak. Ha valaki ajánl nekünk egy könyvet, szeretnénk tudni, hogy nagyvonalakban miről szól, és ezek a tág fogalmak gyakran nemcsak a műfajt, hanem a történetben használt gyakori fordulatokat is magukba foglalják.”

A szerelmi háromszög már nem menő

Edmond hozzáteszi, a trópusok keresőkifejezésként sem utolsók, sőt, a Goodreads könyvekkel foglalkozó közösségi platformján már ezek alapján kategorizálják az olvasmányokat, mivel minden zsánernek megvan a maga narratív struktúrája. A fantasy regények gyakran használják a prófécia által kiválasztott főhős alakját, a gyerekkönyvek a barátság erejére összpontosítanak, míg a young adult történetek különc címszereplője rendre különleges képességekre tesz szert.

Lucy Score nem csupán néhány szóban, egy egész mondatban szerepelteti a borítón, milyen irodalmi toposszal élt az adott könyvben (Fotó: noklapja.hu)

„A romantikus és a romantasy, vagyis a romantikus fantasy zsánerben fordul elő a legtöbb trope, vagyis trópus. 

A Goodreads már új szintre emelte a használatukat és így az is könnyen kikövetkeztethető, melyek most a legnépszerűbbek.”

Mint azt megtudjuk, a sort toronymagasan vezetik az úgynevezett enemies to lovers, vagyis ellenségből szerelmesek, valamint a fake dating, vagyis az álkapcsolatot ábrázoló történetek, de a sportrománcok is keresettek. Ezzel szemben vannak olyan sémák, melyek felett már eljárt az idő.

„Az ellenségből szerelmesek általában szenvedélyes, csipkelődő adok-kapok párbeszédekkel és pikáns jelenetekkel fűszerezett történetek, melyek nagyon felkapottnak számítanak most. De ugyanígy keresettek a barátokból szerelmesek (friends to lovers), a lassan kibontakozó kapcsolatok (slow burn), a kényszerített közelség (forced proximity) vagy a kisvárosi (small town romance) és a tiltott románcok (forbidden love) is. És akkor még nem beszéltünk külön a fantasyról.

Amit a 2000-es években a vámpírok jelentettek, azt most a sárkányok jelentik.

De például a szerelmi háromszögeket már nem kedveli az olvasók többsége, ahogy fantasyban a kiválasztott jelenség is megkopott.”

Könyvírás segédlettel

„Az emberek kerülendő témákként becsmérlik a trópusokat, de ne feledjük, hogy okkal léteznek, méghozzá azért, mert az olvasók reagálnak rájuk” – mondja Dave Chesson, aki úgy véli, az íróknak az egyediségre kell törekedniük, de nem hagyhatják figyelmen kívül egy műfaj jól felismerhető elemeit. A jelenségre Edmond is ráerősít, és azt mondja, külföldön már bevett szokás, hogy a szerzők meghatározott zsánerkategóriák mentén írnak meg egy történetet. 

A The Empyrean sorozatot gyakran éri a kritika, hogy Rebecca Yarros a legnépszerűbb trópusokból gyúrta össze, ezért is olyan népszerű (Fotó: Getty Images)

„Az olvasási szokásokból egyértelműen látszik, melyek a kedvelt trope-ok és erre már rá is játszanak, még jóval a könyveladás előtt. Ott van például Ali Hazelwood amerikai szerző, aki nemcsak, hogy használja ezeket, de intelligens módon ki is figurázza az adott motívumot. Vagy ott van Lucy Score bestselleríró, aki konkrétan már a borítón megjeleníti, mire számíthatunk a cselekményben.”

Kapcsolódó: A könyv, amiről mindenki beszél… De ki ez a titokzatos író, Rebecca Yarros?

Kérdésemre, nem jelent-e spoilert (cselekményleleplezést) ez a fajta direkt bekategorizálás, a könyvmarketinggel is foglalkozó Edmond hozzáteszi, valójában ez az egyik leghatékonyabb stratégia, hogy felhívják a vásárlók figyelmét. Ha ugyanis az adott könyv olyan trópusokat tartalmaz, melyeket olvasóként élvezünk, az

növeli a felfedezés esélyét, ami nagy hatással lehet az eladásokra.

„Mielőtt beszéltünk volna, kifotóztam magamnak néhány könyvet, és meglepődve tapasztaltam, hogy itthon már sok könyv belívébe is bekerülnek, méghozzá magyarul, egyfajta összefoglalóként vagy hívószóként. Tehát egyszerre segítenek az írónak, a kiadónak és az olvasónak is.”

Akkor most jó vagy nem?

A trópusoknak hála könnyebb eligazodni a könyvpiac egyre növekvő zajában vagy ne szépítsük a dolgot: pusztán klisék, melyek beskatulyázzák a történeteket? Dave Chesson azt mondja, a dolog nem ennyire fekete-fehér, mivel az ismert keretek ugyan adottak, megengedik a szerzőknek az újfajta értelmezéseket. Azok számára, akik a kiszámíthatóságot keresik, biztonságot adnak és elmélyítik az olvasás örömét, míg azoknak, akik új perspektívákra vágynak, megadják a kalandozás lehetőségét. 

Edmond szerint ezek az olvasói tájékozódás és szórakoztatás fontos eszközei, melyek az első perctől fogva berántanak a történetek világába.

„Ráadásul a fiatalabb generációk tagjai szeretnek gyors döntéseket hozni, a trope-ok pedig könnyen beazonosítható lehetőségeket adnak.

Televíziós sorozatok, retró filmek hangulatát idéző könyvekre, de régebbi klasszikus olvasmányokra is újra felhívják a figyelmet. Megteremtik azt a közeget, melyben azonosulni tudunk a közösen rajongott történetekkel és persze egymással. Nemcsak személyes, de közösségi élményt is adnak.”

Exkluzív interjú: Nyár, vízpart, vágyakozás: Carley Fortune receptje a tökéletes románchoz

Kiemelt kép: Getty Images, noklapja.hu