• Nem csak szép: a vérszilva fa remek árnyékot is nyújt. 
• Mindössze egyetlen kritériumra kell odafigyelnünk ültetéskor. 
• Mutatunk 6 hazai helyszínt, ahol megcsodálhatod a vérszilva fa virágzást. 

Egyre több kertben és parkban találkozunk a szemkápráztató vérszilva fákkal, melyek különösen a tavaszi virágzás idején nyújtanak lenyűgöző látványt. Ám sokkal több rejlik ebben a mutatós díszfában a puszta szépségnél. Esztétikai értéke mellett termése is kedvelt, ahogy számos egyéb előnyös tulajdonsággal is bír – főleg ha tudjuk, mikor ültessük és hogyan gondozzuk megfelelően. 

A városi kertek szép és praktikus dísze 

A vérszilva fát elsősorban dísznövényként ültetjük, hiszen sötétbordó levelei és elegáns, rózsaszín virágzata miatt olyan érzésünk támad, mintha csak egy tündérkertbe csöppentünk volna. Ősszel megjelenő termése nagyban függ a fajtájától, (oszlopos vagy törpe vérszilva), de általában véve kisebb méretű, savanykás, kékes-fekete gyümölcsöket terem, melyek emberi fogyasztásra is alkalmasak. 

Ggyorsan nő, kiváló árnyékoló, és egészen őszig megtartja gazdag árnyalatát,

ezért a modern kertek közkedvelt díszfájává vált az utóbbi időben. Feltűnő szépségén túl számos más pozitív jellemzője miatt is érdemes ültetni, pláne, hogy szinte semmilyen különösebb gondozást nem igényel. Bár kedveli a nedves közeget, gyakorlatilag bármilyen talajban jól érzi magát és képes akár 5-6 méteres magasságig is felnyújtózni. Ugyanakkor a fényigénye igen magas, kifejezetten a napos helyeket szereti, de cserébe a tűző napfényt is jól viseli.

Mesevilágot idéznek a vérszilva fa sötétbordó levelei és a világos rózsaszín, enyhe illatú virágszirmai (Fotó: Getty Images)

Érdemes tehát időnként megöntözni, de egyéb tápanyagigénye alacsony, sőt, betegségei is viszonylag kisszámúak. Az életerős, egészséges csemetét aligha kell féltenünk, ha megfelelően fejlődik, 40-50 éven át is megörvendeztet bennünket különleges pompájával. 

A vérszilva fa ültetése: erre figyeljünk!

A vérszilva jól bírja a szennyezett levegőt és a szűkebb tereket, ezen kívül öntermékeny, ráadásul rendszeres metszést sem igényel, mint egyéb szilvafajták. Ültethetjük dísznövényként, árnyékolóként vagy szélfogóként, kevés ráfordítást is meghálál, ezért remek választás a városi kertekbe.

Kapcsolódó: Kóbor macskák a kertedben? Íme 7 növény, ami távol tartja őket.

Noha általában március-április idején virágzik, konténeres formában gyakorlatilag egész évben bátran ültethető. Egyetlen kritériumra érdemes figyelnünk csupán: hogy ne ültessük fagyos talajba.

Mindig várjuk ki, amíg az ásót könnyedén bele tudjuk nyomni a földbe, és csak ezt követően kezdjük meg az ültetést.

Ha kivettük a fát a konténerből, lazítsuk fel a gyökereit, és ássunk neki kétszer akkora gödröt, mint maga a konténer. Érdemes szerves trágyát szórni az ültetőgödör aljára, mielőtt függőlegesen beleállítjuk és betemetjük. Lapáttal alakítsunk ki földárkot a törzs körül, hogy az esővíz és az öntöző víz is könnyebben a gyökerekhez juthasson. Végezetül ne felejtsük el alaposan beöntözni!

Ezeken a helyeken már megcsodálhatjuk

A vérszilva fát egyedülálló látványa miatt utakat szegélyező fasorként is előszeretettel ültetik. A tavaszi virágzás sokakat késztet arra, hogy saját szemükkel is megcsodálják ezt a különleges jelenséget, mely a japán cseresznyevirágzás romantikus hangulatát idézi. Hazánkban szerencsére több helyen is gyönyörködhetünk a színpompás rózsaszín fasorokban. Ilyen hely például Nógrád megye Berkenye községe, ahová a 2010-es évek közepén telepítettek vérszilva fákat.

De Budapesten a Pillangó utca és az Örs Vezér tere közötti szakaszon is színesítik élénk szirmok a városképet, valamint Somogy vármegyében, Darány településen, Baranya vármegyében Diósviszlón és Zala vármegyében Vindornyafokon is lenyűgöző virágtenger fogad. Az egyik leghíresebb helyszín kétségkívül a hevesi Gyöngyöstarján, ahol a faluba vezető út mindkét oldalát káprázatos vérszilvafák szegélyezik. 

Kapcsolódó: 6 növényféle, amit inkább ne ültessünk gyümölcsfák közelébe!

Kiemelt kép: Getty Images