Országos felmérés készült az óvoda- és iskolapszichológusok helyzetéről, a gyermekpszichológiai ellátórendszer állapotáról az UNICEF Magyarország megbízásából. A kutatást azok az előzetes adatok indokolták, amelyek szerint világszinten hétből több mint egy, 10 és 19 év közötti fiatal él diagnosztizálható mentális zavarral – Magyarországon pedig még ennél is rosszabb az arány, egy 2022-es kutatás alapján ötből egy gyereket érint a probléma.

Sokkoló, hogy Európában az öngyilkosság a második vezető halálozási ok a 15-19 évesek körében,

és a fiatalkori öngyilkosságok több mint 90%-ának a hátterében kezeletlen pszichiátriai betegség áll. – A szakemberek többsége több intézményben dolgozik egyszerre, pedig törvényileg még így is csak olyan iskolákhoz rendelnek pszichológust, ahová minimum 500 gyerek jár.

Erre a minimum 500 gyerekre jut egy félállású szakember, akinek heti 10 órában kell ellátnia a gyerekeket – mutat rá a kutatás vezetője, dr. Borbáth Katalin pedagógiai szakpszichológus, egyetemi adjunktus. – Vannak, akik csak akkor tudnak négyszemközt leülni egy gyerekkel beszélgetni, ha épp van szabad terem. Pedig ez a szakma különösen megkívánja az intimitást és a biztonságos környezetet.

Kapcsolódó: Vekerdy Tamás egykori tanácsa szorongó, stréber gyerekek szüleinek

Tűzoltás az iskolákban

Az intézményi pszichológusok munkája kulcsfontosságú; ők a „kapu őrei”, vagyis ők az első állomás a pszichológiai ellátórendszerben, ők találkoznak először a gyerekekkel, nekik van esélyük és lehetőségük a problémák azonosítására és szükség esetén a megfelelő szakellátás ajánlására.

A kutatás eredményei azonban a romló mentális egészség mellett alapvető rendszerproblémákat is jeleznek,

mint például a szakemberhiány, túlterheltség és a nehézkes együttműködés a szakemberek között. Ezt kifejezetten alátámasztja, hogy az eredmények alapján az intézménypszichológusok munkájának jelentős részét az intervenciós tevékenység, azaz a „tűzoltás” teszi ki.

Fotó: Getty Images

Tudjuk, hogy a megelőzés mellett a mentális betegségek korai felismerése és szakszerű kezelése lehet az egyetlen megoldás arra, hogy megvédjük a gyerekek és fiatalok lelki egészségét, ezért tartottuk szükségesnek, hogy megvizsgáljuk, milyen lehetőségeik vannak azoknak a szakembereknek, akik már a komoly tünetek kialakulása előtt találkoznak a gyerekekkel, láthatják az első jeleket, sőt rendszeres foglalkozásokkal megelőzhetnek súlyosabb problémákat – fejtette ki Szlankó Viola, az UNICEF Magyarország gyermekvédelmi igazgatója. – Az eredmények sajnos azt mutatják, hogy egyre több gyerek, egyre súlyosabb problémákkal küzd, így az intézménypszichológusok valódi, prevenciós feladata jelenleg háttérbe szorul. A hétköznapi gyakorlatban felmerülő problémák közé tartozik az eszköz- és szobahiány, valamint az, hogy egy intézménypszichológusra több intézmény ellátása hárul (a szakemberek 51,5%-a egynél több helyen dolgozik).

Rendszerszintű változás kell

A kutatás eredményei alapján az UNICEF Magyarország a megfelelő működés érdekében a rendszer támogatását és a létszám növelését javasolja. Az eredményekből ugyanis jól látszik, hogy a magas fluktuáció is rendszerszintű probléma. Az alacsony fizetés, a nagy mentális terhelés, az intézményi izoláció és a megbecsülés hiánya miatt a válaszadók közel fele (48,9 %) két éven belül pályamódosítást tervez.

Mivel jelenleg a szakemberek gyakran szembesülnek azzal, hogy a pszichológiai szakellátórendszer és a pszichiátriák túlterheltsége miatt nincs hova irányítaniuk a segítségre szoruló gyermekeket, elengedhetetlen lenne egy átfogó kapacitásfelmérés. Az UNICEF Magyarország szakemberei szerint a gyermekek körében egyre súlyosbodó mentális problémák miatt kulcsfontosságú lenne, hogy az állam országos vizsgálattal tárja fel a mentális problémák legfőbb kiváltó okait és azok hátterét.

Az így összegyűjtött adatok jó alapot jelentenének egy átfogó akciótervhez is.

Fejleszteni kell az alapellátást, erősíteni az óvoda- és iskolapszichológusi hálózatot, valamint növelni a szakemberek számára ingyenesen elérhető, korszerű képzések számát.

Szlankó Viola hozzátette, hogy a mai gyermekek mentális állapota évtizedekre hatással van a társadalom jóllétére és az ország jövőjének, produktivitásának alakulására. Ami az adatok mögött felsejlik az nem pusztán egyéni tragédiák sorozata, hanem egyértelműen nemzetgazdasági kockázat is.

Ha nem lépünk közbe, a fiatalkorból hozott mentális problémák felnőttként korai kiégéshez, teljesítménycsökkenéshez, alacsonyabb munkavállalási kedvhez vezetnek, ami hosszú távon és nagymértékben veszi igénybe a szociális és az egészségügyi ellátórendszert.

Kapcsolódó: Szorongó gyermek? Ez a legárulkodóbb tünete

Kiemelt kép: Getty Images