Az ivartalanított kutyák és macskák átlagos élettartama kimutathatóan hosszabb, mint ivaros társaiké – világított rá nem egy kutatás a közelmúltban, melyek szerint az ivartalanított kan és szuka kutyák várható élettartama 13,8-26,5, a kandúr és nőstény macskáké pedig 37-39 százalékkal nagyobb valószínűséggel lehet hosszabb.
Tények és számok azonban ide vagy oda, a régi hiedelmek még mindig élénken élnek a köztudatban, amit mi sem bizonyít jobban, mint a nem kívánt – gazdis és gazdátlan – szaporulatok, illetve kóbor állatok száma, amelyek manapság is jelentős problémák forrását képzik hazánkban.
Az ivartalanítás a felelős állattartás egyik alappillére
Amennyiben nem folytatunk hivatalos tenyésztői tevékenységet, kutyáink és macskáink ivartalanítása elengedhetetlen. A menhelyek túlterheltek, a felesleges szaporulatok miatt rengeteg ártatlan állat végzi az utcán, a folyamatos ivarzás, vemhesség és szoptatás pedig kimerítheti háziállataink szervezetét, ami további egészségügyi gondokat vonhat maga után.
A problémával pedig nemcsak egyénileg, de rendszerszinten is foglalkozni kell. Az Állatvédők Érdekvédelmi és Szakmai Szövetsége szerint azok az önkormányzatok, amelyek kiemelt gondot fordítottak a megelőzésre, a problémák jelentős részétől megszabadultak 1-2 év alatt – a kóbor állatok száma minimálisra csökkent, illetve helyenként meg is szűnt.
Leggyakoribb tévhitek az ivartalanításról
A felelőtlen állapotokból van kiút, ehhez azonban némi szemléletváltásra és edukációra is szükség van. Annak ellenére, hogy az ivartalanítás előnyeit számos kutatás és szakértői vélemény igazolja, sokan még mindig tartanak tőle, vagy úgy érzik, kedvenceik számára nem ez a legjobb megoldás. Dr. Kovács Attila állatorvost az ivartalanítást övező tévhitekről és legfontosabb tudnivalókról kérdeztük.
1. „Az állatoknak legalább egyszer elleniük kell az ivartalanítás előtt”
A szakember szerint az első és leggyakrabban felmerülő tévhit alapján legalább egy vemhességnek mindenképp meg kell történnie az állat fizikai- és mentális egészsége okán. Mindez azonban nem igaz, háziállataink jó(l)létére nézve ugyanis épp az ellenkezője érvényes, és egészségügyileg is előnyösebb, ha nem történik fogantatás egyszer sem. „Azt szoktam javasolni – főleg macskák esetében –, hogy ha a fogát kiváltja félévesen, akkor 6-7 hónaposan még időben elvégezhető a műtét kandúroknál és nőstényeknél egyaránt” – mondja a szakember.
2. „Az ivartalanított állatok hízásra hajlamosak”
„Ritkán, de ebben az állításban lehet némi igazság. Ha megvan az adott terület, amelyre állataink sajátjukként tekintenek, illetve, amit rendszeresen bejárhatnak, ott azért nem szokott probléma lenni. Ez inkább a lakásban tartott macskák és kutyák esetében fordulhat elő, hiszen megváltozik az egész anyagcsere, a hormonirányítás, ennek következtében pedig a hízásra is nagyobb az esély. Ez sem törvényszerű, de erre azért oda lehet figyelni.
A mozgásigény kielégítése és a tudatos táplálás ivartalanított állatok esetében is kulcsfontosságú”
– hangsúlyozza dr. Kovács Attila.
3. „Az ivartalanított háziállatoknak megváltozik a viselkedésük”
„Mindig el szoktam mondani, hogy kedvencünk az ivartalanítás után sem lesz más. Az alapvető habitus adott, genetikailag meghatározott. Nyilván erre tevődik rá az ivari funkcióval kapcsolatos plusz viselkedésmód. Ha mondjuk egy macska agresszív az ivarzási időszakban, a rangsorviták miatt, ezek nyilván megszűnnek a beavatkozás után.
De habituálisan más állat nem lesz sem a kutyából, sem a macskából.
Egy-két extrém visszajelzés előfordult már, hogy nagyon meglustult az állat, de úgy tapasztalom, hogy ebben az esetben kedvencünk alapvetően is ilyen lenne.”

Az ivartalanítás egészségügyi és állatvédelmi szempontból is kiemelten fontos (fotó: Getty Images)
Kapcsolódó: Kell nekünk kutya? És ha igen, milyen? – Így válasszuk ki!
Ha a fentiek ellenére mégis elbizonytalanodnánk, a szakember szerint erre is van megoldás. Kan kutyák esetében ugyanis a hormonimplantátum lehetőségével élhetünk, amely 6 hónapig egyfajta hormonális kasztrálást biztosít, amennyiben a gazdik tudni szeretnék, milyen lenne egyébként a kutya ivartalanítva.
„Ez egy visszafordítható folyamat, ami csak és kizárólag kan kutyáknál működik. Aki élni szeretne vele, félévre megtapasztalhatja, milyen természete lenne a kutyusnak kasztrálás után. Ez egy nagyon egyszerű rutineljárás: fertőtlenítés, szőrlenyírás, majd benyomás egy injekciós tű formájú applikátorral. Tehát nem sebészi beavatkozásról van szó, hanem egyetlen mozdulatról, amit bármelyik állatorvosi rendelőben elvégeznek.”
Ivartalanítással a súlyos betegségeket is megelőzhetjük
Ivartalanítással számos betegség megelőzhető, különösen azok, amelyek hormonális és/vagy szaporodással kapcsolatos problémákkal állnak összefüggésben. Dr. Kovács Attila elmondta: „Macskáknál nagyon sok betegség megelőzhető ivartalanítással, különösen, ha az udvarra is kijár az állat, ahol magas a verekedésből, karmolásból, harapásból származó baktériumos- és vírusos fertőzések, illetve tályogfertőzések kockázata. Ivartalanítással ráadásul bizonyos fertőzések terjedését is ki lehet kapcsolni, hiszen nincs rangsorvita, verekedés és késztetés a terület védelmére.
A szokványos vagy gyakran előforduló vírusfertőzések könnyebben terjednek, ha nagyobb az interakció, az ivartalanítással viszont ezt is csökkenteni lehet, legyen szó akár kandúrról, akár nőstény cicáról.
Emellett szuka kutyáknál gyakran tapasztaljuk, hogy a daganatok körülbelül 70-80 százaléka hormonfüggő lehet. Ha megtörténik az ivartalanítás, az ilyen elváltozások – és különösen az emlődaganatok – kialakulási esélye lényegesen kisebb lesz. Ivartalanított kan kutyáknál a heredaganat kockázata pedig teljesen kizárható.”
Kapcsolódó: Honnan vesszük észre, ha kedvencünk tüzel, és mi ilyenkor a teendő?
Dr. Kovács Attila szerint lehetőség van vazektómiára (az ondóvezeték egy részének kimetszésére, lekötésére) is, ha a gazdik az ivartalanítástól nagyon ódzkodnak. Ebben az esetben a termékenyítőképesség megszűnik, viszont lényeges tisztában lenni azzal, hogy a hormontermelés megmarad, tehát minden ugyanúgy történik, és a daganatos elváltozások, valamint más betegségek kockázata is magasabb marad.
Mikortól ivartalaníthatunk?
Az ajánlott ivartalanítási időpont különösen az első ivarzás, tüzelés előtt, a pubertás szakaszban esedékes macskáknál 4-6, kutyáknál pedig 6-8 hónapos kor körül. A megfelelő időszak azonban a fajta, a nem, a testméret és a tartási körülmények függvényében, egyénileg is változhat,
így akár cicát, akár kutyát tartunk, minden esetben konzultáljunk állatorvossal a legjobb időpont kiválasztásáról.
Érdemes figyelni az állatorvosi rendelők ivartalanítási akciót is, amelyek az ivarzási időszakokhoz igazodva, árengedménnyel végzik a beavatkozásokat – különösen tavasszal. A műtét csak egyszeri kiadás, szemben a nem várt alom ellátásával, amely az ivartalanításnál is magasabb költségekkel jár.
Ezt tedd, ha kóbor állat él a közeledben
Dr. Kovács Attila szerint az otthontalan állatok számának csökkenése okán az ivartalanítás mindenképp logikus – és illő – döntés. Ha például gazdátlan cicát vagy kutyát találunk, a jó szándék a legtöbb esetben adott. Az etetéssel ilyenkor odaszoktatjuk magunkhoz az állatot, de tovább általában nem halad a dolog, és ritkán tudatosul, hogy ebből szaporulat is lesz.
A felelősség ebben az esetben is minket illet, az viszont nem elhanyagolható tény, hogy sokan anyagi hátterük miatt nem tudják vállalni a környezetükben kóborló állatok esetleges befogadását és ivartalaníttatását. Részben ezért is jöttek létre az állatvédelmi egyesületek, kutya– és macskamentő civil szervezetek, akik ivartalanítási programjaik keretében országszerte nyújtanak segítséget mindenkinek, aki javítani szeretne a gazdátlan állatok helyzetén. Legyen szó szervezetektől vagy magánemberekről, ingyenes ivartalanításra bárki jelentkezhet – ennek menetéről, illetve arról, hogy mi történik a gazdátlan állatokkal műtét után, a két fenti linkre kattintva olvashatsz részletesen.
Kapcsolódó: Rágcsáló kis kedvenceinkről se feledkezzünk meg! Mutatjuk a húsvéti nyuszi tartásának legfontosabb feltételeit is
Kiemelt kép: Getty Images