párkapcsolat poltikai nézetkülönbség

Mit okozhat a párkapcsolatban a politikai nézetkülönbség?

​​Lehet, hogy számodra fontos, ki mit gondol az oktatásról vagy a női jogokról, miközben a párod inkább hallgat, vagy teljesen más szemszögből közelít ugyanahhoz a kérdéshez. Nem vagytok ezzel egyedül. Egyre több pár tapasztalja meg, hogy a politika – kimondva vagy kimondatlanul – hatással van a kapcsolat dinamikájára. De hogyan lehet együtt élni, beszélgetni, vitázni, sőt: szeretni egymást akkor is, ha nem mindenben értetek egyet?
  • A politika már nemcsak a nagycsaládi eseményekbe szivárog be, de a mindennapokba is, ami a párkapcsolatokra is rányomhatja a béleygét.
  • Mikor válik a világnézeti különbség valódi feszültséggé, és mit lehet ilyenkor tenni?
  • Utánajártunk, mi segíthet abban, hogy ne verjen éket a párok közé a különbözőség.

Egyre több pár tapasztalja, hogy a politikai nézetkülönbségek nemcsak a vasárnapi ebédeknél kerülnek elő, hanem szépen lassan beszivárognak a mindennapokba is. Egy elejtett megjegyzés egy hírről, egy félkomoly vita a vacsoraasztalnál, és máris ott van a levegőben a feszültség. De vajon mennyit számít, hogy hogyan látjuk a világot? Az utóbbi időben egyre többet gondolkozok azon, hogy vajon működhet-e hosszú távon egy kapcsolat, ha mást gondolunk igazságról, felelősségről vagy szabadságról?

És van-e olyan pont, ahol a szeretet már nem elég ahhoz, hogy összetartson két embert? Ahogy a közbeszéd világszerte egyre inkább megosztottá válik, Magyarország sem kivétel. A közösségi média algoritmusai, a szemben álló politikai kampányok és az egymásnak feszülő társadalmi narratívák hatására sokan érzik úgy: csak akkor működhet hosszú távon egy kapcsolat, ha a másik is hasonlóan látja a világot.

Szeretjük egymást, de…

A 28 éves Dóri és a 30 éves Gergő három éve élnek együtt Budapesten. Míg Dóri aktívan követi a közéleti eseményeket, és rendszeresen tüntetésekre jár, Gergő számára a politika túl zajos és manipulatív, ezért szinte teljesen elzárkózik tőle. Ez sokáig nem okozott problémát, de az utóbbi években Dóri egyre inkább úgy érzi, hogy távolodnak az értékrendi kérdésekben.

„Amikor egy-egy társadalmi ügy nagyon megérint, például az oktatás, Gergő azt mondja, ne rágjam magam rajta. De nekem ez fontos. Olyan, mintha nem értené, mi mozgat engem” – mesélte Dóri. Nagyon szeretik egymást, de Dóri néha azon kapja magát, hogy más emberek társaságát keresi, akikkel ezeket a témákat meg tudja osztani. Gergő pedig úgy érzi, hogy a kedvese folyton kioktatja, miközben nyugalmat szeretne.

Mennyire lehet vak a szerelem?

Hasonló feszültségek jelentek meg a Netflix Love Is Blind című reality műsor nyolcadik évadában is. A műsorban Sara Carton számára fontos volt, hogy párja hasonló értékeket valljon, és aktívan részt vegyen a közéletben. Amikor megtudta, hogy Ben Mezzenga még sosem szavazott, és nem igazán érdekli a politika, elbizonytalanodott.

Ben azzal érvelt, hogy a politika csak széthúzást szül, és ő inkább az emberségességre helyezi a hangsúlyt, ám Sara számára épp az volt a probléma, hogy a társadalmi kérdések elhanyagolása is állásfoglalás. Végül úgy döntöttek, adnak egy esélyt a kapcsolatuknak, de Sara hangsúlyozta: a politikai passzivitás nem lehet tartós, ha együtt akarják képzelni a jövőjüket.

Az ő történetük is jól példázza, hogy a politikai-közéleti különbségek nemcsak ideológiák ütközései, hanem identitásbeli kérdések is, és ezek a mindennapokban is megjelennek.

Nem az a baj, ha mást gondolunk, hanem ha nem beszélünk róla

Párkapcsolati tanácsadók szerint nem az a legfontosabb, hogy a párok minden kérdésben egyetértsenek, hanem az, hogy képesek legyenek elfogadni egymás különbözőségét, és őszintén beszélni róla. Pszichológusok szerint a politikai nézetkülönbségek gyakran csak a felszínen tűnnek vitáknak konkrét ügyekről. Valójában sokkal mélyebb rétegeket érintenek. Ha belegondolunk, ebben lehet valami. A politikai meggyőződések nemcsak a pártpreferenciáról szólnak.

Azt is kifejezik, hogyan látjuk az igazságosságot, a szabadságot, a hatalomhoz vagy a kisebbségekhez való viszonyunkat.

Ez különösen akkor jelenthet problémát, ha a nézetkülönbségek nemcsak elméletiek, hanem a hétköznapi élet döntéseiben is megjelennek. Például ha az egyik fél fontosnak tartja, hogy a leendő gyerekük állami iskolába járjon, ahol külön figyelmet kapnak a társadalmi egyenlőtlenségek, míg a másik magániskolát preferál, mert szerinte „nem szabad politikát vinni az oktatásba”.

Erről inkább ne beszéljünk?

Ugyanilyen töréspont lehet a genderrel kapcsolatos kérdések sokasága, a migráció, a klímaváltozás vagy épp a járványkezelés témája is. Ezek olyan ügyek, amelyek mögött mély identitásbeli kérdések állnak. Ha nincs hajlandóság a nyitott beszélgetésre, vagy az egyik fél úgy érzi, mindig hallgatnia kell, nehogy konfliktust okozzon, az hosszú távon belső elszigetelődéshez vezet. És ez sokszor veszélyesebb, mint egy nyílt vita.

A szakértők szerint az egyik legnagyobb hiba, ha a felek megpróbálják „téríteni” egymást, vagy éppen teljesen elkerülik a kényes témákat.

Ehelyett azt érdemes vizsgálni: van-e közös jövőkép? Hasonló elképzelés a családról, az életstílusról, az együtt megélt hétköznapokról? Van-e érzelmi támogatás, valódi érdeklődés a másik belső világa iránt?

párkapcsolat poltikai nézetkülönbség

A hallgatás sem jó megoldás, mert éket ver a pár közé (Fotó: Canva)

Lehet-e a különbözőségből erő?

Vannak párok, akiknek pont az eltérő látásmód ad mélységet a kapcsolatuknak. Lilla és Bálint eltérően szavaznak, de minden választás előtt leülnek, és végigbeszélik, mit gondolnak az aktuális politikai helyzetről. „Én baloldali családból jövök, Bálint pedig konzervatívabb értékeket vall, de közös bennünk, hogy mindketten hiszünk a párbeszédben és az egyéni felelősségben. Néha vitázunk, de nem bántóan, inkább kíváncsian” – mondja Lilla.

Másoknál pedig a nézetkülönbség később válik láthatóvá, de ha van kölcsönös figyelem, akkor az is működhet. Ágnes szerint férje, Tamás teljesen másképp gondolkodik a politikáról, de mivel képesek meghallgatni egymást, ez inkább erősíti, mint gyengíti a kapcsolatukat. „Ő sokkal szkeptikusabb, én meg hajlamos vagyok szenvedélyesen belevetni magam az aktuális ügyekbe. De közben rengeteget tanulunk egymástól. Néha megállít, amikor túl gyorsan ítélkezem, de máskor én lendítem tovább, amikor túl cinikussá válik.”

Mi tart össze?

A közéleti és politikai különbségek nem feltétlenül rombolják le a kapcsolatot, de fontos észben tartani, hogy csak akkor, ha van tér a beszélgetésre, a kíváncsiságra és az elfogadásra. Nem az a lényeg, hogy mindig egyetértsetek, hanem hogy érdekel-e még, mit gondol a másik. És ha igen, akkor van mire építeni. Még akkor is, ha a szavazólapon másik név mellé húztok ikszet.

Kapcsolódó: Tettre készek, okosak és sikeresek – Szemtelenül fiatal politikai vezetők a nagyvilágból

Kiemelt kép: Canva