Hallhattál már a csendes kilépésről, amikor egy munkavállaló marad a munkahelyén, de tudatosan csak a szükséges minimumot teljesíti. Hallhattál már a hangos felmondásról, ilyenkor a munkavállaló hangosan és nyíltan beszél a problémáiról, a cégből való kiábrándultságáról, gyakran teszi szóvá, ha egy-egy feladat nem tetszik neki, és többször elejtheti, hogy fel akar mondani.

De hallottál már a legújabb munkahelyi trendről, amely a közösségi média hírfolyamainkat is elérte – a „meztelen kilépésről”? A munka világában ez a viszonylag új trend (angolul: naked quitting) egyre nagyobb teret hódít. Nem, nem arról van szó, hogy valaki ledobja az öltönyt, kiskosztümöt, és pucérra vetkőzve kirohan az irodából…

Ez a pikáns új kifejezés, a „meztelen kilépés” vagy „pucér felmondás”, valójában arról a váratlan cselekedetről szól, amikor valaki más pozícióra való kilátás nélkül hagyja ott a munkáját. Olyan, mintha ejtőernyő nélkül ugranánk ki egy repülőgépből, csakhogy ahelyett, hogy a vesztünkbe zuhannánk, munkanélküliségbe érkezünk.

„Naked Quitting”: a trend nyugaton is terjed

Az új tendencia Kína kemény munkakultúrájának mélyéről indult, ahol a „996” rendszer (napi 9-től 21 óráig, heti hat napon) a megszokott. Fiatal kínai munkavállalók, akik belefáradtak a kíméletlen munkaterhelésbe és a csökkenő megtérülésbe, úgy döntöttek, ideje változtatni. Ők alkották meg a közösségi médiában a „meztelen kilépés” kifejezést. A koncepció először a kínai Weibo közösségi oldalon robbant be, ami az országban az X (korábban Twitter) megfelelője.

Mára nem a kínai dolgozók az egyetlenek, akik hirtelen lépnek ki a vállalataiktól. Okolhatnánk a világjárványt, a közösségi médiát vagy esetleg a Merkúr retrográdot, de az igazság az, hogy

egyre több embernek elege van a mérgező munkakörnyezetből, és inkább a mentális egészségüket választják a fix fizetés helyett.

Ez különösen igaz a Z generációra. A TikTokon egy ideje megjelent a QuitTok, ahol több ezer ember élőben mutatta be a felmondását. A #QuitTok hashtag (több mint 195 millió videóval) már-már mozgalommá vált, és a jó és rossz tapasztalatok megosztásával segít normalizálni a felmondásról folytatott párbeszédet. Ezzel hangsúlyozza, hogy egy olyan munkától való megválás, amely nem támogatja a jóllétünket, nemcsak elfogadható, hanem az öngondoskodás bátor formája is.

A Z generáció körében egyre népszerűbb a meztelen felmondás (Fotó: Pexels @Samson Katt)

A „meztelen felmondást” választók többsége mentális egészsége vagy munkája miatt teszi ezt. A jelenség (és persze ezt megelőzően a pandémia időszaka) külföldön alapjaiban megváltoztatta a távmunka rendszerét. Ha valaki napi 3-4 órát ingázik munkába és ez kihat a mentális egészségére, valószínűleg hamarabb dönt a munkahelyváltás mellett.

Hogyan működik a meztelen felmondás a jelenlegi munkaerőpiacon?

Mielőtt elkezdenéd fogalmazni a felmondólevelet, vessünk egy gyors pillantást Magyarország jelenlegi helyzetére. A KSH adatai szerint 2025 januárjában a munkanélküliségi ráta 4,4 százalékon állt. Nem is vészes, gondolhatná egy álláskereső. De ne feledd, ez csak egy szám. Különösen, hogy a valóban elhelyezkedésre várók aránya nagyságrendileg nagyobb lehet a közmunkában dolgozókat nem számítva.

Nem veszi figyelembe az alulfoglalkoztatottságot sem, vagy azt a tényt, hogy lassan úgy tűnik, minden álláspályázathoz egy ötperces videóra, több referenciára, 5-10 éves tapasztalatra (még akkor is, ha csak kettő van) és sok körös interjúk sikeres teljesítésére van szükség. Természetesen az sem mindegy, milyen szektorban, milyen pozícióban kívánunk elhelyezkedni.

Az alulfoglalkoztatottság a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) szerint a munkaerőpiacon előforduló jelenség, ahol a munkanélküliség elkerülése érdekében a munkavállalóknak kevesebb órát, alacsonyabb termelékenységgel, valamint alulképzettséggel kell dolgozniuk. Ez azt eredményezi, hogy a munkavállalók jövedelme romlik. Fontos megfogalmazni – először legalább saját magunknak – az egyéni elvárásokat és igényeket. A magyar munkavállalók nem igazán boldogulnak a mentális egészségmegőrzés tekintetében, a munkahelyi stressz és a kiégés egyre növekszik.

Kapcsolódó: 5 gyorstipp a munkahelyi stressz kivédéséhez

A Gallup 2024-es globális munkahelyi jelentése szerint a magyar munkavállalók 34 százaléka tapasztalt napi stresszt, míg 13 százalék kifejezetten szomorúnak vallotta magát, és 36 százaléka tervezi a munkahelyváltást vagy épp aktív álláskereső. Utóbbi 36 százalékkal egyébként az európai lista 9. helyén állunk

Tehát megéri felhagyni a jelenlegi munkával B-terv nélkül?

Rövid válasz: Attól függ. Hosszú válasz: Nagyon-nagyon attól függ. Sokak számára a védőháló nélküli felmondás olyan tényezőktől függ, mint a pénzügyi stabilitás, a család támogatása és a munkaerőpiaci feltételek. Ha fizetéstől fizetésig élsz, az ötlet, hogy távozz a munkahelyedről, inkább tűnhet álomnak, mint reális döntésnek.

Néhány embernek megadatik az a luxus, hogy nem kell figyelembe vennie – kimondva kimondatlanul – az olyan tényezőket, mint az etnikum, a nemi identitás, az életkor, a szexuális irányultság vagy akár a megváltozott munkaképesség, melyek befolyásolhatják az álláskilátásaikat. Mert bizony sokak számára ezek nem csupán négyzetek az űrlapon, hanem valódi akadályok, amelyek jelentősen megnehezíthetik az új álláskeresést. 

A munkaerőpiac paradoxona: miért van egyszerre munkaerőhiány és magas munkanélküliség?

Kiemelt kép: Pexels