• A japánok sokkal több nyers zöldséget, gabonát, minimális húst és kevés halat esznek, mint mi.
• Az okinawaiak étkezési szokása a nyugati ember fogyókúrája lehet.
• Ezzel a módszerrel nem következik be a jól ismert kajakóma, amikor elnehezülünk evés után.

Ha hosszú életet szeretnénk, fontos, hogy mit eszünk és mennyit mozgunk, hogy megőrizzük karcsúságunkat és legyen energiánk egész napra. Ennek kulcsa a napi legalább 20-30 perc mozgás, a rostokban, friss zöldségekben és gyümölcsökben gazdag étkezés. És a sok-sok cukormentes zöld tea fogyasztása – ha már a japánoknál tartunk… Na de mennyit ehetünk?

Japánban és más ázsiai országokban is elterjedt egy étkezési szabály, ami kulcs lehet a felesleges kilók leadásához. Ez a „hara hachi bun me” elve – ami szó szerint azt jelenti, hogy addig, amíg 80%-ban jól laksz – arra ösztönöz, hogy hagyjuk abba az evést, mielőtt teljesen tele lennénk.

Kontroll vagy önmegtartóztatás az evésben?

Ha jobban belegondolunk, az evés feletti kontroll az alapja az összes fogyókúrának, diétának. És csak akkor van szükség önmegtartóztatásra, ha nagyon drasztikus étrendet választunk a fogyáshoz.

Ezzel a japán módszerrel valójában csak azt kell megállnunk, hogy dugig együk magunkat.

Bármit is fogyasztunk, 80%-ig együk tele magunkat, hogy már semmiképp se legyünk éhesek, de ne is legyen meg a teltségérzet. Tudod, az az állapot, amikor már csak a szemünk kívánja az utolsó falat steaket vagy az még azt két kis sajtos pogácsát.

Kapcsolódó: A japánok titka a hosszú élethez – Ez az ikigai!

Akik például érzelmi evők, azoknak nehezebb lesz megállni a legjobb falatoknál, pedig nagyon nagy eredményt lehet elérni azzal, ha lefaragjuk 20%-kal az össz kalóriabevitelt. Arról nem beszélve, hogy ez a módszer az általános egészségi állapotot is javíthatja hosszú távon.

A hosszú élet titka a stresszmentes élet és a kevés, de jó minőségű étel (Fotó: Getty Images)

Ez az étkezési gyakorlat különösen elterjedt Okinawa szigetén, amely híres lakóinak hosszú élettartamáról és kiváló életminőségéről. Úgy tartják, hogy az okinawai emberek ennek az étrendi irányelvnek köszönhetően legfeljebb 1900 kalóriát fogyasztottak – ez pedig alacsonyabb testtömegindexhez (BMI) vezetett az idősebb korosztályban, más országok lakóihoz képest.

Mennyit ehetünk?

Gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a japán módszer szerint azok a férfiak, akik eddig 2500 kalóriát ettek, legfeljebb 1900 kalóriát vihetnek be, míg a nők, akiknek az átlagos szükséglete 2000 kcal, csak 1400 kcal-t fogyaszthatnak naponta.

A kutatások szerint igenis működik ez a diétás módszer. Egy 330 férfi részvételével készült tanulmány kimutatta, hogy azok, akik betartották a 80%-os szabályt, átlagosan napi 1997 kalóriát fogyasztottak – azaz kevesebbet, mint azok, akik nem követték ezt az elvet. Emellett több zöldséget és kevesebb gabonaalapú ételt fogyasztottak. A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy azok a férfiak, akik betartották a japán kék zónában elterjedt szabályt, egészségesebb étkezési szokásokat alakítottak ki.

Egy átlagos, egészséges ember számára a kalóriabevitel ilyen arányú csökkentése biztonságos és fenntartható: és heti kb. 0,5-1 kg fogyáshoz vezethet. Érdemes a só- és cukorbevitelt is csökkenteni, de bármilyen új fogyókúrába is kezdünk, mindig beszéljük meg az orvosunkkal, hogy ajánlja-e nekünk a módszert.

Kapcsolódó: Itt olvashatsz egy másik kék zóna, Loma Linda lakóinak életmódtippjeiről, ahol átlagosan 10 évvel élnek tovább az emberek

Kiemelt kép: Getty Images