Bus István
Bus István
Berlini séták – Lazaság és történelem
Most, hogy megérkeztünk a reggeli hat-húszas fapadossal, kábán szendvicseztünk és ittunk egy kávét a reptéren, majd bevonatoztunk a Flughafen-Expresszel a főpályaudvarra, neki is vághatunk a német fővárosnak. Csodás a közlekedés. A FEX úgy jár, mint a svájci óra – és jóval olcsóbb, mint kitaxizni Ferihegyre. De az egész várost át- meg átszövi az U-Bahn és […]
Bus István7 perc
Üdv, 2023! – Ezt hozza az új év
Két dolog borzolta leginkább Magyarországon a kedélyeket 2022-ben: az egyik a háború, a másik pedig a harminc éve nem látott drágulás. A háborúval kapcsolatban nehéz jósolni – csak bízhatunk benne, hogy 2023-ban látszik már majd a vége. Az inflációs helyzet viszont nem most kezdődött: 2021 márciusában, amikor a csirkemell kilója kétezer forint köré ért, hosszú […]
Bus István8 perc
Ambrus Tímea: Repülés helyett ugrom!
Egy nemzetközi pályázatra több tízezer kép érkezik. A döntőbe viszont csak negyven kerül ezekből. A képen pedig valójában ugrik a kuvik, nem pedig furán landol. Amikor a fotó készült, a bagoly éppen etette a fiókáit. Folyamatosan gyűjtött mindent a rétről – szöcskéket, házi egeret, tücsköket vitt nekik –, és valószínűleg elfáradt. A nyáresti fények már súrolták […]
Bus István4 perc
Balogh Péter befektető: „A siker nem egyenlő a boldogsággal”
Ha kemény idők jönnek, mit tanácsolsz, mihez kezdjen magával az ember? Általános okosságot én sem tudok mondani, de azzal egyetértek, hogy a gazdasági válság a vállalkozó kedvűeknek is sok negatív oldalát mutatja majd: nehezebb lesz pénzhez jutni, csökkenni fog a kereslet szinte mindenre… De az érem másik oldala az, hogy változás van – és amikor […]
Bus István6 perc
Árvai Judit és Grecsó Krisztián: „Útkereső szülők vagyunk”
Ez elsőre bizarr ötletnek tűnt. Másodjára is, mégis belevágtunk. Sütöttem egy lasagnét, főztem egy madártejet, és letelepedtünk a nappalinkban. Láttam Krisztián és Judit kislányának, Hannának az arcát – egészen addig, amíg a csupa mosoly szőkeség el nem tűnt a kislányommal, és neki nem álltak nagyüzemben igazi és plüssállatokkal játszani. Így aztán szolid számonkéréssel kezdhettem az […]
Bus István8 perc
7 nap – Karácsony János
1. 1956 októbere – Költözés és barát 1956-ban költöztünk az Andrássy útról családi házba, Óbudára. Ez számomra hatalmas változás volt – és hogy mégis negatív érzést kelt bennem, az a forradalom és szabadságharc miatt van. Merthogy erősen meghatározta a hétköznapjaimat, álmaimat. Sokáig féltem. Az óbudai vasútállomás környékén volt a házunk, láttam, ahogy az emberek integetve utaznak […]
Bus István3 perc
Gianni Annoni és felesége, Zita: Az iránytű bennünk van
Kicsit megcsúsztunk az interjúval, mert Gianni vitte bölcsibe a kisfiatokat, Gianfrancót. Annoni Zita: Most, hogy újra kismama vagyok, kell a segítség. Nehezemre esik már megemelni, vagy betenni az autóba. Gianni Annoni: Nekem meg ez mindig egy izgalmas pillanat. Gianfi annyira érzi, mi a reggeli rutin! Nagyon szerencsések vagyunk, mert egy „gondmentes” gyerek. A beszoktatás sem […]
Bus István7 perc
Bus István: Növünk, fogyunk
Nagyon érdekes különböző diagramokat nézegetni, mert azok elárulják, hogy az emberiség robbanásszerűen lett ennyire számos. Tízezer évvel ezelőtt még csak négymillió Homo sapiens koptatta a bolygó felszínét, és Krisztus születésekor is csak 190 milliónyi ember élt. Az egymilliárdot 1804-ben értük el, és innen nem volt megállás. A legutóbbi „lépcsőfokot”, a hétmilliárdot nem is olyan régen, […]
Bus István2 perc
Gryllus Dorka és Simon Kornél – „Ott állunk egymással szemben, mint férfi és nő”
Kétszer láttalak kétszemélyes színdarabban benneteket; az első a Varsói melódia volt. Akkor Dorka azt mesélte, hogy itt találtatok egymásra, és azt is megemlítette, hogy a színpad nagy kerítő. Gryllus Dorka: Ezt egyébként Tolnay Klári mondta, nem én. Én akkor nem kérdeztem rá, pontosan hogyan is történt mindez. Simon Kornél: Először is intim közelségbe kerülünk a másikkal. […]
Bus István7 perc
Bus István: Tartalék nélkül
Volt külön a rezsire, az élelmiszerekre, a ruházkodásra és a megtakarításra. Ami pénzt elnyeltek a borítékok, az szigorúan ott is maradt, egészen addig, amíg el nem költötték arra, amire szánták. Néha meg is mutatta nekem a rendszert, és mélyen beleivódott az emlékezetembe. A tanárok, enyhén szólva, akkor sem voltak érdemeik szerint megfizetve, de ezzel az […]
Bus István2 perc