Gősi Lilla
Variációk várakozásra
A minap a reptéren ücsörögtem. A kapu számát már bemondták, de a kapu zárva volt, és a légitársaság munkatársai még sehol. Pedig bőven túlléptük az időpontot, amit a beszállókártyán kapuzárásként feltüntettek. Jó, igazából lehetett tudni, hogy a kapuzárás kapunyitást jelent, és a „kapuzárás” és a felszállás közti félórában engedik fel a gépre az utasokat. Szóval, […]
Csak egy hónap
A száraz november kezdeményezésben résztvevők egy hónapig nem fogyasztanak alkoholt. Az akció alapötlete Nagy Britanniából származik, Magyarországon a Kék Pont Alapítvány szervezésében fut a projekt. De nem ez az egyetlen kihívás, ami novemberben hívogatja az utca emberét. Amerikában indították el a ma már nemzetközi regényíró hónapot, ahol a (mellesleg írói vénával gyakran egyáltalán nem rendelkező) […]
Hogyan mondjam el
Távol vagy, és én képeslapot rajzolok neked, mert kevésnek érzem a telefonon vagy a neten küldött névnapi üdvözletet. Személytelenek a betűk, az emotikonok, a karakterek. Vége a napnak, mire befejezem – órákig tart a pepecselős művelet. Meglehet, attól a szicíliai asszonytól vettem az ötletet, aki 1973 novemberében rajzolt levelet Németországban dolgozó férjének. Nagy különbség kettőnk […]
A Zsámboki Biokert titkai
Faluvégi porta. A napszítta föld fölé dolgos emberek hajlanak. Vetnek, öntöznek, és szedik a szép, friss zöldségeket. Reggel hat-hét körül kezdenek. A termények ára pénzben mérve magas, de valódi értéke, amely a bevásárlóközpontban kapható társaiktól megkülönbözteti őket, nem elsősorban ez! Sokkal inkább a termelők munkamódszerei és filozófiája. Gősi Lilla riportja.
A bőrébe bújni
A szőke kislány a játékboltban álldogálva azon tűnődik, melyiket válassza a polcon sorakozó, kizárólag fekete bőrszínű babák közül. Eközben egy befolyásosnak tűnő, gazdag, latin-amerikai nő nappalijában fehér szobalány tüsténkedik. Hasonlóképp, egy bizonyos pedikűr szalonban fehér nők lesik az ázsiai hölgyvendégek kívánságait. A fenti jeleneteket Chris Buck amerikai fotós modellezte le, felcserélve a hagyományos szerepeket. Három […]
Az érem másik oldala
Az olasz iskolákban csak szeptember második, harmadik hetében kezdődik az oktatás. Milyen jó ezeknek a kisdiákoknak! Bezzeg nálunk, vészesen közelít szeptember elseje. Egyelőre azonban nyár van, és hőségrekordokat dönt az időjárás. Mindenki érzi. Lehetetlen nem tudomást venni róla. Ennek ellenére, nem elég, hogy izzadok, és a szokásosnál jóval nagyobb mennyiségben fogyasztok vizet, még hallgathatom is. […]
Együtt (l)enni
Nem szeretek ételt rendelni, se kutyafuttában, esetleg a számítógép billentyűzete fölé görnyedve befalni valamit, egyedül. Azt szeretem, ha sokáig lehet ücsörögni a konyhaasztal mellett, ottfelejtődni a széken, és az ízek mellett szőni tovább a szót. Gyerekkorom étkezőjében egy kerek asztal állt. Amikor kisebb voltam, négyen ültük körbe a hétvégi ebédek, vacsorák alkalmával. Ilyenkor általában együtt […]
