Rist Lilla
Rist Lilla
újságíró
Az első írásom a Nők Lapjában hihetetlenül régen, 1992-ben jelent meg. Azóta kisebb nagyobb kihagyásokkal – főképp három fiam születésének idején – jelen voltam a lap életében. Nagyon sok változás történt azóta, és történik most is. Közben az újságírói munkám mellett család- és párterapeuta is lettem, ezért folyamatosan figyelem mi történik kívül és belül, a nagyvilágban és egészen mélyen, a lelkünkben. Hiszem, hogy a Nők Lapja most az interneten születik újjá, és ezen az új módon kerülhetünk most egymáshoz közel.
Szentendre sem a régi
Ha megkérdezik, miért szeretek Pomázon élni, mindig elmesélem, hogy többek közt azért, mert csak tíz percre van a Duna. Beülök az autóba, és néhány pillanat múlva egy olyan strandon találom magam Szentendrén, amilyen csak több száz kilométerre van innen délre. Homokos a part, hatalmas ártéri fák adnak árnyat, és a Duna hűs vize semmihez sem […]
Rist Lilla2 perc
„Ilyen tudatállapotban az agy működése ténylegesen megváltozik” – Interjú Bányai Éva hipnóziskutatóval
Bányai Éva akkor kezdett hipnózissal foglalkozni, amikor Magyarországon a pszichológia a tűrt tudományterületek körébe tartozott, a hipnózis pedig egyenesen tiltott volt. Ezzel kapcsolatban csak a pavlovi elméletet lehetett elfogadni, amely szerint a hipnózis alvásszerű állapot. Bányai Éva nem kevesebbre vállalkozott a hetvenes évek Magyarországán, mint hogy megdöntse a nagy szovjet tudós elméletét. Rist Lilla interjúja.
Rist Lilla10 perc
Egy önként önkéntes lány – Molnár Luca élettörténete
Gyerekként sok mindenről álmodunk, kislányként gyakran hercegnőkről, gyönyörű ruhákról, de Molnár Luca képzeletében nem ilyen klasszikus képek jelentek meg, amikor kicsi volt, hanem valami egész más. Egy csúcs modern árvaházat képzelt, ahol szegény gyerekek kapnak meg mindent, amit csak lehetséges, luxuskörülmények között, úszómedencével. Rist Lilla írása.
Rist Lilla5 perc
Amikor anya simogatás helyett bánt – avagy ki védi meg a legkisebbeket?
Az édesanya szeretete, meleg ölelése, óvó karja az egyik legfontosabb egy gyermek életében. Ilyennek szeretnénk látni mi, nők magunkat, és ilyennek szeretne látni minket a társadalom. De mi van akkor, ha egy anya nem ilyen? Ha napokig nem beszél a kicsivel, ha a hasába tipor lábbal, ha fakanállal veri, vagy ha a hóna alá fogva a vonat alá ugrik vele? Rist Lilla írása.
Rist Lilla7 perc
Egyedül (nem) megy, avagy miért nehéz az egyszülős családok helyzete?
Az egyszülős családok szinte láthatatlanok a magyar társadalom számára, hiszen ezen az alapon sem anyagi, sem pszichés támogatást nem kapnak. Holott az egyszülőség óriási felelősség mindenféle szervezett segítség nélkül, amelyben nem törvényszerű ugyan az elszegényedés, de sokkal nagyobb rá az esély. Rist Lilla írása.
Rist Lilla8 perc
A visszatérés boldogsága
Állunk az anyukákkal a buszpályaudvaron, a gyerekek szállnak felfelé, még egy utolsó puszi, integetés, és aztán csak nézünk a sarkon kiforduló jármű után. Az én (legkisebb) fiam kamaszként már nem ragaszkodik hozzá, hogy integessek, neki ez nem fontos, de ha szeretném, akkor hajrá, és megvonja a vállát. De a nála kisebbek még máshogy búcsúznak, kissé […]
Rist Lilla3 perc
Szegénység testközelből – Segítség és Szociopoly
Kéregetők a villamoson, a sarkokon, az úttest közepén a piros lámpánál, hajléktalanok az aluljárókban, kapualjak mélyén, dunyhák, kiürült üvegek, kosz. És vidéken sem jobb a helyzet: gazos, üres kertek, omló vakolatok, porban játszó gyerekek. Vajon mit gondolunk róluk, miért lettek szegények? A saját hibájukból, vagy pusztán csak áldozatok? Rist Lilla riportja.
Rist Lilla8 perc
„Mégis hiszek a szerelemben” – Címlapinterjú Novodomszky Évával
Csupa mosoly érkezésekor, de amikor férjéről, Salvóról kezd beszélni, elfelhősödik a tekintete. Beszél róla azért bátran, az érzéseiről, hogy ki kell mindent mondani. Mára megtanulta, hogy két kultúra találkozásakor hihetetlen gazdagságban tárul fel az élet, és ugyanakkor azt is, hogy a kettő közötti különbség fájdalmat okozhat. Rist Lilla interjúja.
Rist Lilla7 perc
Egy másképp jó suli – Egy nap a kőbányai Zrínyi Miklós Gimnáziumban
Átlagos, lakótelepi külső, betonfalak, nagy üvegtáblák. A tízemeletesek között megbúvó épület egyáltalán nem ígér semmi különlegeset. Pedig Kőbányán a Zrínyi Miklós Gimnázium a legjobb iskolák közé tartozik. Igaz, nem azért, mert innen veszik fel a legtöbb diákot az egyetemre vagy főiskolára, hanem azért, mert itt fejlődnek a legtöbbet a gyerekek – önmagukhoz képest! Rist Lilla riportja.
Rist Lilla7 perc