Schäffer Erzsébet
Két hazát adott az élet – Vendégségben Balogh Petres Judithnál
Rég tudom, minden ember: regény. Nem, nem csak az élete! Ő maga. Az életével megkoronázva. Így hát valójában nem is csodálkoztam, amikor benyitottunk Balogh Petres Judith otthonába. Már a zöld vadonba bújt ház, a kapujában várakozón mosolygó Judithtal, ebben az apró zalai faluban – már ez a kép is mesét ígért. Az Óperenciás-tengeren túlról érkezett igaz mesét. Schäffer Erzsébet írása.
„Én egy renitens vagyok…” – Kolozsváry Marianna élettörténete, aki nem ismer lehetetlent
Művészettörténész, kiállításrendező. Egy tizenkettedik századi gerendáért képes elmenni Katalóniáig. Tán ezért – egyesek szerint – ő a múzeumi bürokrácia „réme”. Mások ölre mennek érte. Kolozsváry Mariannát mindez nem érdekli. Egyetlen vágy fűti, de az szenvedéllyel: a festő, akinek a tárlatát rendezi, legyen ott valóságosan. Találkozzunk vele, mi, látogatók. Tegyük ujjunkat az öt sebére, haljunk meg vele, és támadjunk föl vele. Így nézzük a képeit, így értsük, így legyen a miénk… Ha ez, mármint a birtoklás – művészetről lévén szó – egyáltalán lehetséges. Schäffer Erzsébet írása.
Schäffer Erzsébet: A csipkéket lépő asszony története
Hová lettek a régi csipkék? A vékony cérnával, finom ujjakkal horgolt és varrott, harmatkönnyű terítők, fotelek díszei, polcok pókháló finomságú ékessége. S készítőik, akik mintákat álmodtak s körbehurkolták horgolótűikkel a délutánokat, kis meséket kacskaringózva a fehér és csontszín cérnákból. Hová lettek…? Schäffer Erzsébet írása.
Miért szeretem? Schäffer Erzsébet találkozása Gárdonyi Géza műveivel és a láthatatlan emberrel
Ahányszor újraolvastam, mindig azzal a gondolattal kezdtem bele, hogy na, éppen csak belenézek, hiszen ismerem, szinte tudom kívülről! Aztán ott ragadtam. Mindig. Ahogy most nyáron is. Schäffer Erzsébet írása.
Örökbe adni… Valóban olyan egyszerű?
Mózeskosár. Negyedszázada, 1993-ban létrejött egy egyesület. Létrehozói arra szövetkeztek, hogy az örökbefogadás szereplőit, az örökbe fogadott gyereket és örökbe fogadó szüleit, valamint az örökbe adó anyákat segítsék. A gyermekükről lemondó anyák legtöbbször visszahúzódnak lelkifurdalással vegyes szégyenükbe és fájdalmukba. Ez az írás meghívó minden szereplőnek, a vér szerinti anyáknak, netán szülőpároknak is – egy segítő találkozóra. Schäffer Erzsébet írása.
Mindenféléről – Címlapinterjú Für Anikóval
Szeretem, hogy természetes. Hogy semmitől nem kell tartani a közelében. Hogy nem mérlegel, azt mondja, amit gondol. Hogy igazán fi gyel rád. Rég találkoztunk. Jaj, nagyon rég. A nagy, zöldesszürke szemekben most apró, arany szikrák. Annyira jó látni, hogy boldog… Schäffer Erzsébet interjúja.
Akit szeretett, azt nagyon szerette: Szabó Magda és a Nők Lapja
Szabó Magda a legújabb lapszámban olvasható két novelláját a Nők Lapja felkérésére írta. Az egyik írás 1961 nyarán, a másik 1962 tavaszán született. Íme, egy kis előzetes, hevenyészett korrajz azoknak az olvasóknak, akik csak a mai lapot ismerhetik. Schäffer Erzsébet írása.
