Schäffer Erzsébet
Az élet nem egy főpróba – Közeli Iain Lindsay brit nagykövettel
Versekről, futásról, a gesztusok erejéről, a windsori hercegi esküvőről. Egy röpke délutánra a brit nagykövet vendégei voltunk. Nem tudom, van-e igazibb követe országnak, mint Iain Lindsay Nagy-Britanniának. A vékony, mosolygós férfit, aki két éve skót szoknyában, a hagyományos kiltben adta át megbízólevelét, nem túlzás, mára egész Magyarország a szívébe zárta. Schäffer Erzsébet interjúja.
Vidéki erkölcsök – Emma Bovary vágyódásba hajszolt élete
Hiába gondoltam, hogy elég lesz bele-bele lapozni, megint végig kellett olvasnom. Betűről betűre. A Bovarynénak, Gustave Flaubert regényének titkát irodalomtudósok sora fejtegette és fejtette meg. Az olvasónak elég belekezdenie a történetbe. Ott találja magát a francia vidéken, az ezernyolcszázötvenes években egy normandiai kisváros lakói között, Bovary doktor és felesége életében. Akarja, nem akarja, hajtja a regény, s míg az utolsó sort el nem olvasta, ott is marad. Schäffer Erzsébet írása.
„Olyan vagyok, mint egy hurrikán” – Címlapinterjú Rúzsa Magdival
Egyfolytában ez jár a fejemben. A mai Rúzsa Magdi láttán unos-untalan az a vajdasági lány lép elém, aki 2006-ban fogta magát és begyalogolt a maga tizenkilenc évével, nemcsak a Megasztár küzdőterére, de sok millió ember szívébe. Miért keresem azt a régi lányt? Amikor itt van előttem. Schäffer Erzsébet interjúja.
Anna Karenina egy hisztérika…?!
A sokadik, de nem hiszem, hogy az utolsó Anna Karenina-filmet tavaly mutatták be Moszkvában. Rendezője, Karen Sahnazarov eltért a sémáktól. Továbbfantáziálta a regényt. Anna tragikus halála után harminc év telt el. Két férfi találkozik egy vesztes háború nyomorúságos tábori kórházában. Az idős, sebesült Vronszkij és Anna immár felnőtt fi a, Szergej Karenin katonaorvos… Schäffer Erzsébet írása.
Dobd föl, elkapom! – Címlapinterjú Kováts Adéllal
Amikor a beszélgetésünk végén kiderült, hogy a diktafonom lemerült, s alig valamit vett fel, teljes kétségbe zuhantam. Adél praktikus volt, és gyors. „Találunk még egy órát, nyugalom. Gyere az Édesmindegybe. Ott van közel hozzánk. Találkozzunk szerdán, csak ne nagyon korán.” Így hát kétszer találkoztunk. Schäffer Erzsébet interjúja.
Anyám és más futóbolondok a családból – Fekete Ibolya filmje és élete
Nem néztem, éltem a filmet. Sírtam és nevettem. Akkor is sírtam, amikor nevettem. És akkor is nevettem, amikor sírtam közben. Egy családtörténet forgott az ezerkilencszázas évektől napjainkig. Mondhatnám, történelmi pamflet – szerelmesfilmben. Humor, blődli, mosolyba fojtott dráma, és drámába halt mosoly. Végtelen finom érzékkel, bravúros szereplőkkel életre keltett múlt, abból az ismerős világból, ahonnan jöttünk. Legalábbis mi, negyvenesek, ötvenesek, hatvanasok, hetvenesek, nyolcvanasok… Schäffer Erzsébet írása.
A savanyú cukorka és a megfelelés – Címlapinterjú Prokopp Dórával
Nagyon régen találkoztunk. Míg telefonál, keresem az éveket az arcán, az alakján – nem találom. Majd beszélgetés közben fogom érezni, hogy a múltkori találkozáshoz képest még határozottabb, még erősebb, még nagyobb biztonság árad belőle. Saccolnám az éveit, de nem kell – megmondja. Schäffer Erzsébet interjúja.
„A Nők Lapját? Azt nem!” – Exkluzív interjú Zétényi Lilivel
Némi megszakítással öt évig volt a Nők Lapja főszerkesztője. Zűrzavaros időkben érkezett. Ha jól emlékszem, 1991 tavaszán. Meglehetősen kusza körülmények között akkor vette meg a lapot Fenyő János. Lili az ő választottja volt. Regnálása alatt több mint kétszázezerrel emelkedett a példányszám, csakhamar elérte a félmilliót. Ez idő szerint a La femme című magazin főszerkesztője. Schäffer Erzsébet interjúja.