Mikor tudsz időt szakítani az olvasásra?
Napi tíz oldalt szoktam, vagy ha az nem jön össze, akkor tíz percet minimum. Ehhez viszont ragaszkodom. Mindegy, hogy mikor, hogy, de minden nap – igazából ennyi a praktikám.
Miért tartod fontontosnak a mindennapi olvasást?
Megmondom őszintén, hogy nekem az agyműködésemhez kell, mondhatni: igénylem. Kell ahhoz, hogy beindítsa az agyamat, és karbantartsa a kreativitásomat. Sokszor volt már olyan, hogy amikor egy idegen társaságba kerültem valamilyen munka miatt, és töprengtem, hogy milyen közös témát lehet felhozni, akkor az olvasás volt az, ami gondolatébresztőként szolgált, és amit tovább lehetett fejteni a társasággal, megbeszélni a véleményeinket.
Miket szoktál olvasni?
Nagyon szeretem az életrajzi könyveket, például Szent-Györgyi Albert vagy Fa Nándor életútjáról szólót nagyon szerettem. Nagyon szeretem még az olyan könyveket, amelyek a testről szólnak, vagy a biológiai folyamatokról, hogy mi történik, amikor mondjuk valamit eszel. Persze szeretem a szépirodalmat is, de azt sokszor muszájból olvastam, hogy képben legyek a Pilvaker, a dalszerzés, vagy most éppen a gyerekdalok kapcsán. Mivel néprajzot végeztem, nagyon sok antropológiai és néprajzi témájú kötetem is van, amelyek a kultúráról, távoli földrészekről szólnak. Szeretem még az asztrológiával, fizikával kapcsolatos írásokat is, és a Nobel-díjasokról is szeretek olvasni. Szóval eléggé vegyes az ízlésem. (nevet – a szerk.)
Volt olyan mű, ami nagy hatással volt az életedre vagy nagyon emlékezetes számodra?
Erre nem nagyon szeretnék, és nem is tudok válaszolni, mert minden könyvben van egy olyan sor vagy mondat, amiért az ember levette azt a polcról. Számomra Pilinszky költészete az, ami meghatározó, tőle az összes művet mondanám, de ez nagyon kommerszül hangozhat. Bill Bryson testről szóló könyvei meghatározóak a számomra, a természettel kapcsolatos művek, vagy Grecsó Krisztián bármelyik könyve, és a Füveskönyv… De nem tudok egyet sem kiemelni, mert azt szemtelenségnek érezném a másikkal szemben! (Nevet.) Mindegyikben van olyan élettapasztalat, gondolat, vagy hozzáállás a világhoz, ami értékessé teszi számomra.
Kiemelt kép: Földi Ádám
