aktuális
Koronczay Lilla: Hang a dobozból
Melegétől olvadni kezdett a zúzmara a fákról. Majd hirtelen ott termett a tavasz, a virágok és a madarak, és a baba gurgulázva nyújtogatta feléjük a kezét. A keserves sírás, amikor először verte be a fejét mászás közben. A kacagó gerle, akivé az esti fürdések során vált… Ezernyi emlék tolul fel bennem, de csak fájdítom velük […]
Koronczay Lilla2 perc
Sorsfordító pedagógusok – Mit tanultunk tőlük?
Tordai Teri színművész: „A tudás ajándék” Teri első számú tanítója az édesanyja volt, aki pedagógusként a tananyag mellett továbbadta diákjainak az olvasás, az emberek és az élet szeretetét is. – Anyukám Debrecenben járt tanítóképzőbe, egyébként én is tanítóképző szakközépiskolába jártam, sőt már színészként, egy időben beszédtechnikát is tanítottam. A mama később, amikor Pestre költöztünk, a […]
Hufnágel Gabriella7 perc
Bus István: Éljenek a tanárok!
Tanárok, diákok, szülők: rengetegen jöttek el a rendezvényre, amelyet a pedagógusok melletti kiállásért és az iskolai viszonyok javításáért hívtak életre. A két iskola diákjai addig főleg sport- és tanulmányi versenyeken találkoztak, leginkább riválisként. Most azonban összefogtak, egymásra találtak. Az idő csodás volt, a hangulat barátságos – és néha egy kicsit paprikás. Semmi közöm amúgy Törökbálinthoz; […]
Bus István2 perc
Jónap Rita: Bezár a bazár
Persze lehet azt mondani, hogy háborús, meg inflációs helyzetben amúgy sem a szórakozás a legfontosabb, de ahhoz, hogy emberek maradjunk, mégis elengedhetetlen. Pár éve a stresszről írtam, és a pszichológus elmagyarázta, milyen nagy hibát követünk el, amikor tartósan nehéz helyzetben hátrébb soroljuk az örömöt adó tevékenységeket. Azt hisszük, hogy muszáj fogunkat összeszorítva helytállni, és attól […]
Jónap Rita2 perc
Hogy volt? – Akovács Éva beköszöntője az új Nők Lapjából
A helyzet idilli volt, a roppant édes hatévesek a padra könyökölve hallgatták a mondanivalómat, a napfényben rezgő krétapor romantikus ködében éreztem, hogy ez a legszebb hivatás a világon, az első padban ülő kisfiú szinte meg is emelkedett, hogy jobban figyeljen… Aztán feltartotta a kezét. Intettem neki, mondja bátran, hisz mi tehetné elégedettebbé a pedagógust, mint […]
Akovács Éva2 perc
Válni vagy maradni? – Akovács Éva beköszöntője az új Nők Lapjából
Gyerekkorom kedvenc mesekönyveiben, és a kamaszéveimben nagy mennyiségben fogyasztott delfinesekben, a csíkosokban és pöttyösökben szinte soha nem esett szó válásról. Az Álarcosbál, a Születésnap, A francia kislány… egyik sem olyan történet, amelyben a szülők szétmennek. Veszteségek, bánat persze van, olyan is, hogy valakit egy szülő nevel, de hogy egy gyerek végignézze, hogy apa elköltözik, és […]
Akovács Éva2 perc
Kortalanul – Akovács Éva beköszöntője az új Nők Lapjából
Mikor érezte magát utoljára igazán szépnek? Olyan megállíthatatlanul, győztesen magabiztosan, egyértelműen szépnek? Megnyugtató, ha a válasz nem egy sok évvel ezelőtti emlék. Nézem a gyerekem, miközben elégedetten szemléli magát a tükörben, egészen közelről, aprólékosan tanulmányozva a szeme színét, pilláit és babásan szeplős arcát, majd távolabb lépve ellenőrzi, hogy libben a haja, milyen a mosolya, és […]
Akovács Éva2 perc
Határok – Akovács Éva beköszöntője az új Nők Lapjából
Mikor nevetett utoljára egy jót, úgy szívből, igazán? Emlékszik, mi váltotta ki? Egy vicc, egy jó sztori, vagy a káröröm? Vonzódunk a jó humorú, az életet könnyedebben vevő emberekhez, de humorosnak lenni nem volt mindig egyértelműen menő dolog. Arisztotelész például kimondottan elítélte a humort, mert szerinte nem volt más, mint egy másik embert lenézése. Később […]
Akovács Éva2 perc
Segítsük egymást! – Akovács Éva beköszöntője az új Nők Lapjából
Jó lesz még ez, hidd el, mondta a nagymamám, és precíz mozdulatokkal simította a papírzacskót, amiből kiettük a cukros brióst. Megfordította, áthúzta a másik oldalát is, aztán a sarkokat összeillesztve hajtogatta kicsire, és elégedetten tette fel a polcra, ahol már ott sorakozott számtalan, élére hajtott zacskócska. Amik persze mind jók lesznek valamire. Ez az ősz […]
Akovács Éva2 perc
Vezérdallam – Horváth Cecília beköszöntője az új Nők Lapjából
Recsegő-ropogó hangon szólal meg a tánczene, mint egy régi lemez. Visz az andalító melódia, elképzelem, ahogy egy gyönyörű nő a szoknyáját felcsippentve forog egy férfi karján, körbe-körbe a bálteremben. Valakinek a valósága ez? Vagy valakinek az álma? Ilyen szép csak egy emlék lehet. Ami mélyen belénk ivódott, azt a képzeletünk tovább színezi, hozzátold, megtölti jelentőséggel. […]
Horváth Cecília2 perc