emlékezés
Szeretett otthon mezítláb, pizsamában lenni: ma lenne 84 éves Hofi Géza
„Magyarországon az egy főre jutó bunkók száma: kettő.” „Mindennek van határa, kivéve az emberi hülyeségnek és a Szovjetuniónak” – hosszan sorolhatnánk a legviccesebb mondatait, megszólalásait a magyar kabaré történetének egyik leghíresebb és legtöbbet emlegetett alakjának, Hofi Gézának. Ma lenne 84 éves.
„Be kell fejeznem” – Schäffer Erzsébet írása Vekerdy Tamás emlékére
Most hol kezdjem…? Negyvenöt éve ismerem, azóta meghatározó számomra minden, amit a gyerekről tud. És nem csak a gyerekről. Az ókorról, a színházról, a Kelet kultúrájáról, Arany Jánosról, a Nibelung-énekről… Leült, és mondta. Fejből. Pontosan idézve, sziporkázó humorral, azzal a sajátos vekerdys hanghordozással, amit úgy szerettem. Mondta, és hallgattuk, megunhatatlanul.
5 József Attila-versrészlet, amelyben a költő az én szívemből is szólt
32 évesen, 1937. december 3-án hagyta itt a földi világot minden idők egyik legnagyobb hatású költője, József Attila. Az az ember, aki alkotásaiban gyönyörűen, ugyanakkor tűpontosan fogalmazta meg az élet fájdalmait: a lemondásokkal teli gyermekkorát és a felnőttként átélt csalódásokat. A világ meg nem értését, a szorongást, a bizonytalan jövővel kapcsolatos félelmet mi is oly sokszor érezzük a bőrünkön, ezért olyan, mintha a magyar költő még ma is szólna hozzánk. Dakos Edit öt versrészletével emlékezik rá.