grecsó krisztián
2008: A megfoghatatlan női szépség – Grecsó Krisztián szerint
Kedvenc csángó népmesémnek az Ördögöcske a főhőse. Az Ördögöcske, aki a nőkben lakik. A csángó Ördögöcske nem rossz, és a mese szerint (amivel majdnem teljesen egyetértünk) a nők sem rosszak, de bizony ellenállhatatlanok. Nem lehet nekik nemet mondani. Visszautasítani őket. Az Ördögöcske a nők szívében, de nem a lelkükben lakik, ezért lehet, hogy szendék, anyák, […]
Grecsó Krisztián: Laza szülő: jó szülő?
Vajon anyámék idejében is úgy járta, hogy a sikkes szülők úgy tettek, mintha semmiben nem változott volna meg az életük? Színház, kert, barátok, barlangtúra, étterem. Önfeledt életélvezet, gondtalanság a pajkos gyereküvöltésben. Nem tudom, mióta lett a jó szülőség fokmérője a lazaság, talán a könnyednek gondolt családi vígjátékok zacca ez, ez ülepedett le bennünk, hogy aki […]
Grecsó Krisztián: Zajtalan szeretet
A csongrádi Tisza árterében embermagas cölöpökön ülnek a nyaralók. Némelyik olyan, mintha elgémberedett volna, és soha többé nem tudna feltápászkodni, a másik meg akárha csak leguggolt volna, futáshoz készülne. Időről időre korzóztam arrafelé, a gáton túli „nyaraló-városban”, ahol akad hivalkodó gazdagság, hol értik a bűnt, meg kiszolgált, téliesített bungaló is, ahol ismerik a vágyat, a […]
Grecsó Krisztián: Hagudadu
Nekem sosem volt hazárd fantáziám, gyerekként sem ragadott el a vad képzelet. Nem gyűjtöttem fejben úti élményeket, nem jártam kalózként óceánokat, sokkal jobban izgatott, ami körülöttem zajlott éppen. Egy falusi udvar is elég bonyolult volt, kusza és kezelhetetlen. Talán a paraszti vérem, a realitás utáni konok vágyam vakított meg most is, de jócskán lemaradva, tán […]
Egymás tükrében – Grecsó Krisztián és Kollár-Klemencz László
Fáradtnak látszotok. Egy teát? Krisztián: Azt megköszönöm. Tegnap hajnalban keltem, mert kilenckor már kezdődött a fellépésünk a Csík zenekar három tagjával a Várkert Bazárban. Iszonyú nehéz ötven gyerek figyelmét lekötni! Ezzel eddig nem is voltam tisztában. Ráadásul kétfenekűnek kell lennie a műsornak, mert a gyerekek szülei is szórakozni szeretnének, ha már eljöttek. A Belefér egy […]
Grecsó Krisztián: Kezdődik a mulatság
Hanna a legifjabb Covid-generációba tartozik, a sűrűjét igazából megúsztuk vele. Az első tajtékban, amikor még a játszótereket is becsukták, csecsemő volt, miatta nem telt komótosabban az alig két hónap házi őrizet. Mostanában meg, amikor cifra kihívások elé állít az élet, általában szerencsénk van. Legutóbb éppen a nagymamánál voltunk Borsodban, amikor telefonált a hivatal, hogy Hannát, […]
Grecsó Krisztián: Megszakad a szív
Huszonöt éve a lélekkel dolgozom, tanulom az embert, a vágyait, ahogy gyűlöl vagy szeret, próbálom megérteni, leírni, mit miért csinál. Huszonévesen, nevetséges elbizakodottsággal, azt hittem, már nem sok szívkamra van zárva előttem. Milyen üdén naiv voltam! Azóta tudom, mindent mindig újra kell tanulni, és semmi sincs meg biztosan, és folyton ugyanazokat a titkokat fejtem meg, […]
Grecsó Krisztián: Apa megígérte
Milyen ridegen tartjuk a lelket. Megtanítjuk a gyereknek, hogyan gondozza a testét, mosni, óvni, ápolni, de a lélek sebei gyógyuljanak csak be maguktól. Gyakran mondásokkal mosakszunk, ha a gyerekünk sérelmeiről van szó, „meg kell tanulnia”, „mi is megszoktuk”. Pedig szirupot adunk a torkára, és addig udvarolunk neki, amíg engedi kiporszívózni az orrát. A lepedéktől félünk, […]
Grecsó Krisztián: Barátságmatek
Rendre gyanús, ha valakinek sok régi barátja van. A kevés súrlódás mögött gyakran ritka az érintkezés is, arról nem is szólva, hogy a barátságok többnyire észrevétlenül kopnak el; hacsak nem töri őket derékba az ilyen-olyan féltékenység vagy a pénz. Akad sajnos a régibarátság-kelléktáramban szinte mindenre példa. A bölcsészkari cimborám tizenévek hallgatása után keveredett elő a […]