horváth cecília
Egyszer majdnem elsodorta egy teherautó, a taxisok meg úgy tülkölnek rá a kis utcákban, mintha legalábbis szembe tekerne a forgalommal. Mindegy, megszokta már, az utcai hierarchiában a futár alul van, alig feljebb, mint a hajléktalan. Az emberek mégiscsak jók, gondolja aztán. Az előbb a körúton fiatal nő nyitott ajtót, alul kinyúlt leggings, papucs, felül vasalt […]
A palacsinta volt a kedvencem, a túrós-citromos, a diós-lekváros, de legfőképpen a kakaós, középre egy jó széles sáv, és már tekerem is, a fogam alatt foszlik a puha tészta, roppan a cukor, elönt a boldogság a talpamtól a fejem búbjáig. Kifigyelhették ezt a nagy átszellemülést, mert alighogy megkezdtem az első osztályt, Nagymama kijelentette, hogy minden […]
