nők lapja élettörténet
Vissza a természethez! – Kaba Lamine almáskeresztúri gazda története
Egy guineai építészmérnök és egy magyar projektmenedzser fiaként Münchenben nőtt fel, a nyarakat festőművész nagyapja és a rózsadombi SZOT-üdülőben kultúrfelelősként dolgozó nagymamája surányi nyaralójában töltötte. Svájcban és Alaszkában dolgozott szakácsként, de Almáskeresztúrig kellett mennie ahhoz, hogy szabad legyen. Hufnágel Gabriella írása.
Hufnágel Gabriella5 perc
Mély levegő! – Korok Fatima, a szabadmerülés világbajnokának története
Korok Fatima tavaly szeptemberben elnyerte a szabadtüdős mélymerülés első magyar világbajnoki aranyérmét Franciaországban. Nyolcvanegy méter mélyre merült a tengerben, egy levegővétellel. Koronczay Lilla írása.
Koronczay Lilla7 perc
„Először a cigányok között éreztem magam kívülállónak” – Dr. Lakatos Rozália élettörténete
Tiszteli, becsüli a roma hagyományokat, de nem szeretett volna a cigány tradíciók szerint élni. Nem hord tarkabarka szoknyát, sőt ha teheti, inkább a nadrágot választja. Nem ment férjhez, és nem szült gyerekeket fiatalon, inkább szerzett két diplomát és megtanult két nyelvet. Törekvése a sajátjainak már sok volt, a nem romák pedig minden igyekezete ellenére sem mindig fogadták be. Juhász Marianna írása.
admin8 perc
Börtönviselt misszionárius – Hegyi Margit, a rabok segítőjének története
A leánykori nevén mutatkozik be, Hegyi Margitként, hogy ezzel is emléket állítson az édesapjának, és tisztelegjen Hegyi József előtt. Ő volt az, aki rengeteg szerb és zsidó ember életét mentette meg Újvidéken a második világháború alatt. A jótett helyébe nem várhatott jót, Margit néni mégis az ő nyomdokaiba lépett. Börtönszolgálatot vállalt, rabokat ment ma is, kilencvenévesen, a Szentírás és saját személyiségének erejével. Rist Lilla írása.
Rist Lilla8 perc
Szem és szív kell hozzá – Baricz Dezső, a Baptista Szeretetszolgálat programigazgatójának története
Azt mondja, neki csak szeretethiánya volt. Az anyjának nem kellett, az intézetben botot törtek rajta a nevelők, volt segédmunkás, műtősfiú, dolgozott sérült gyerekkel. Baricz Dezső huszonkét éve már, hogy a Baptista Szeretetszolgálatnál szervez programokat hátrányos helyzetű gyerekeknek. Dobray Sarolta írása.
Dobray Sarolta8 perc
Egy csokoládéműhely titkai – A Harrer család története
A soproni látnivalók között előkelő helyet foglal el a Harrer Csokoládéműhely és Cukrászda, ahol a vendégek megismerhetik a csoki útját a kakaóbabtól a legfinomabb bonbonig. A Harrer név az osztrák–magyar határ vonzáskörzetében egyet jelent a minőséggel és a testet-lelket kényeztető gondoskodással. Jónap Rita írása.
Jónap Rita7 perc
Mese a polgárőrről – Kiss Pál története, aki időseknek segít
El van dugva Pál a gyulai tanyavilágban, nem is akart ő nem eldugva lenni. Csak segíteni akart az ott élőknek, akik sokszor annyira egyedül vannak, hogy ő az egyetlen, aki szól hozzájuk. Polgárőr is ezért lett, a húskombinátban lehúzott három műszak mellett. Mégsem véletlen, hogy legnagyobb megdöbbenésére két éve ő kapta meg a Twickel-Zichy Mária Terézia Alapítvány jószolgálati díját. Dobray Sarolta írása.
Dobray Sarolta8 perc
A kórház illata – Németh Franciska története
Ilyen átszellemülten, sőt szenvedéllyel még nem hallottam senkit kimondani ezt a szót: ápolás. Németh Franciska volt már médiasztár, bulvárszereplő, ingatlanügynök, vállalkozó, amíg huszonkilenc évesen végül az lett, ami valójában mindig is lenni akart. Kórházi ápoló. Pár év múlva doktori fokozattal. Dobray Sarolta írása.
Dobray Sarolta9 perc
Áron és Boldizsár négykezese – A szadai Szentgáli-Tóth fiúk története
Két fiatal férfi mackós termettel, gyors, határozott mozgással. Átkelnek a hosszú gödöllői aluljárón, de a főtéren lassítanak. Melléjük lép egy asszony, a fülükbe súg, mosolyog, megsimogatja őket. Ők pedig átrendeződnek egymás mögé, a hátul haladó ráteszi a kezét az elöl álló vállára, aki fehér botot tart a kezében. Hangosan nevetnek, aztán elindulnak. Ők a szadai Szentgáli-Tóth fiúk. Árvai Magdolna írása.
Árvai Magdolna6 perc