nők lapja élettörténet
„A Gosi” – A Szent Márton Gyermekmentő Szolgálat szakmai vezetője
Dr. Goschler Ádámot hallgatva hamar eldöntöm, hogy a cikk címében szakállas angyalnak fogom nevezni, de győz a doktorok iránt táplált, ma is bennem élő tisztelet, tehát a tapasztalt fiatal orvost inkább úgy említem, ahogy a közeli barátai hívják. Ám azt nem sikerül kinyomoznom, hány ezer gyerek és szülő emlegeti áldva „a Gosit”… V. Kulcsár Ildikó írása.
Horogra akadva – Walter-Barna Diána és Walter Tamás világbajnok horgász házaspár története
Olyan házaspár, amelynek mindkét tagja világbajnok versenyhorgász, összesen kettő létezik. Mi nem a brit párost, hanem a magyar kettőst kerestük és találtuk meg Kecskeméten – hol másutt, mint vízparton? Szigeti Hajni írása.
„Mindannyian hősök vagyunk…” – Szűcs Adriána története
A fájdalom, a betegség minden pillanatot nehézzé tesz, de fel is nagyítja ugyanakkor, sokszoros erővel emlékszünk rá. Belevésődik a testünkbe, és amikor elmúlik végre, euforikussá válik az öröm. Ez történt Szűcs Adriánával, aki még kemoterápiás kezelés alatt állt, amikor jelentkezett a Miss Balaton szépségversenyre. Rist Lilla írása.
„Hiszünk a családi gazdálkodásban” – Hernyák Laci és fia, Tomi története
Az etyeki Öreghegyen van valami a levegőben; az ember megnyugszik, jobb kedvre derül, és ott akar maradni. Lehet, hogy a mikroklíma teszi, a táj, vagy az is lehet, hogy a Hernyák fiúk varázslók, de a legvalószínűbb, hogy ez így mind együtt hat a vendégekre. Jónap Rita írása.
„Más szemével is látni kell” – Galán Angéla riporter, dokumentumfilmes története
Szlovákmagyarok című, szélsőséges érzelmeket kiváltó vizsgafilmjével arra kereste a választ, mit jelent kisebbségi magyarként Szlovákiában élni, mit jelent maradni vagy eljönni, hogy él bennünk a föld, ahol felnőttünk. Először a saját válaszait kereste, majd kitágította a képet: forgatott Szerbiában, Romániában és Ukrajnában is – megnézte, milyen szomszédok vagyunk mi, magyarok. Szigeti Hajni írása.
Fölszálltak a pelikánok – Szilasi Ildikó Hermina Afrika-kutató története
Ajánlottak érte koporsót, megkóstolta az óriáshernyót, és elment abba a királyságba, ahol a kunyhóban egy magyar kutató közel százéves könyvét őrzik. Huszonnégy afrikai országban volt már, és tudja, hogy a fekete kontinensen csak a párás, füstös illat nem változik. Pór Attila írása.
Nekem nincs családom – Leon története, aki négyéves kora óta él különböző intézetekben
Leon. Négyéves kora óta él különböző intézetekben. Sokszor bántalmazták, jogtalanságok történtek vele. Csakhogy ő – rengeteg társával ellentétben – szóvá merte tenni ezeket. Másfél év speciális otthon lett érte a „jutalma”. Tinédzserként beadványok tömegét írta meg, a gyámhivatalt is beperelte, amiért hamis szakvélemények alapján bűnelkövetők és pszichiátriai betegek közé zárták. És nyert. Dobray Sarolta írása.
Béke a tornateremben – Egy kongói nindzsa története, aki Szabolcsban lelt otthonra
Az első kérdés: miért él egy kongói világbajnok kick-boxos tizennyolc éve Szabolcs megyében? Kilenc nyelven beszél, megjárta kommandósként a polgárháborút, testőrködött huszonnégy gyerekes milliárdosnál Dél-Afrikában, de leginkább harcművésznek mondja magát, a nindzsák ezeréves titka tudójának. Felly Manazya mehetne akárhova. De ő itt, Tiszavasváriban boldog, és kész. Dobray Sarolta írása.
A képzőművészettől a gyógynövényekig – Bartha Gabó élettörténete
Csodákat mutat a kétszáz éves házban Tarcalon, apró magocskákat, amelyeknek szőlőzamatuk van, lósóskából készült szárított fonatot, amely olyan illatú, mint a birsalmasajt, textilgyűjteménye legkülönfélébb stílusú darabjait, és mindehhez mondja a történetét, az élet sűrű szövedékéből felfejtve egy-egy szálat. Bartha Gabó egyszerre bölcsész, kertész és képzőművész, valaki, aki a kertjét egyetlen, csodálatos élőlénynek látja, olyan nő, aki szeret főzni másoknak. Rist Lilla írása.