riport
„A jövőnk múlik rajtuk” – Tanárokról tanároknak a Káva színházban
Ugye emlékeznek Bodó Béla Brumi macijára? Aki összebarátkozik egy kedvesen elviselhetetlen osztálytársával, az örökké nyafogó Panasz Mukival. Nos, őt emlegette egy szkeptikus tanár barátnőm, amikor hírét vette, hogy a Káva Kulturális Műhely felhívással fordult a pedagógusokhoz, írjanak személyes történeteket a munkájukról, mert attól tartott, hogy a szakma képviselői csak panaszkodni fognak. Szerencsére tévedett! Minden generáció […]
A szívecske és a kétajtós szekrény közös alkotása – Íróélet Umbriában
Durica Katarina íróval együtt érkezünk a római járattal, várnak ránk a reptéren. Elkezdődik, ami aztán az utolsó pillanatig kitart: elhiszem – mert úgy bánnak velem-, hogy a legnagyobb szerencse érte őket azzal, hogy vendégül láthatnak minket. A ropogós pizzaszeletek bekészítve várnak az autóban, leöblítjük a behűtött Aperollal. Édes élet, dolce vita indul. A Rómából Todiba […]
Akiről a Csipkeház mesél
Délután érkezem Hegykőre. Lármázik a strand, pezseg a gyógyvíz. Magyar és német szófoszlányok keverednek az önfeledt rikoltozással és nevetéssel. Hegykő az osztrák határtól mindössze pár kilométerre fekszik, nagyon népszerű a burgenlandiak körében. A „sógorok” egyik kedvence a Sá-Ra termál, ahogy a szlogen mondja: Kis fürdő, nagy gyógyhatás. A gyógyvíz 1969 óta tartja pezsgésben a települést. […]
Mindent semmiből
Hangzavar. Sikítás, röhögés. Sírás. Na meg az őrült rohanások, az asztal, a kis medence, a kosárhinta körül, fel a fára, le a fáról, el ne essen, ki ne öntse, meg ne harapja, bele ne zuhanjon!, de ezekből végül csupa ölelés lesz, és ragyogó kis pofik. „Anyu, anyuuuu!!!” Mondta Erzsi, hogy ez lesz. De akkor még […]
Mitől is jó az élet…? – Ahol a kevesebb tényleg több lesz
–… aztán jobbra kell fordulni. Az állomástól nem messze vagyunk. Mint kiderül, az állomás közelsége kulcsmondat, mert amikor a négygyerekes Dőry család annak idején új otthont keresett, csak olyan település jött szóba, ahová kötöttpályás közlekedéssel el lehet jutni. Itt, Egyházasfalun, a legendás polihisztor, Simonyi Károly szülőfalujában alacsonypadlós, légkondicionált villanyvonatok járnak, azokkal huszonöt perc alatt elérhető […]
Ahol a víz az úr
Az egyik velencei strandon kopjafaszerű faragványok állnak a parttól nem messzire. Ez volt az utolsó facsoport a területen – úgy négy-öt élve száradt ki, és a facsonkokat nem szedték ki, hanem egy vállalkozó kedvű helyi művész megfaragta. Egykor itt füves-fövenyes, árnyas strand volt – most tengert idéző beach, rengeteg ide hordott homokkal és egy plázaszerű, […]
Főszerepben az otthonka – Köszönjük, Szatymaz!
Olyan vagyok, mint Gerald Durrell mamája! Ha ő valahol jól érezte magát, kijelentette, hogy ott szeretne nyugodni. Ahol én jól érzem magam, rögtön azon kezdek gondolkodni, hogyan lehetne odaköltözni. Ezen kezdtem tűnődni Szatymazon is, ahol a széles utcák, a kertekben nyíló dáliák, kardvirágok, a kerékpárról köszöngetők, az összetartó, örömre szerződött közösség „möghozta” a kedvemet, hogy […]
Akik megtörik az átkot
Rekkenő hőség, a csobánkai Plandics tér fölött remeg a levegő, de az itt lakó gyerekeket ez kevéssé zavarja. Előbb három copfos kislány érkezik, hajukban szalaggal, Melitta, Panni és a szőke Lili, majd kiront a házak közül három fiú, egyikük focilabdával dekázgat, nagy vagány. És valószínűleg most állt fel az ebédtől az a négy kamasz lány […]