útitárs
Milánó zöld titkai – A divat fővárosának új arca
Amikor tavaly nyáron leszálltam a vonatról Milánóban, bevallom, nem voltak hatalmas elvárásaim. Megfizethetetlen árakra, rohamtempóban dübörgő, nagyzoló városi életre számítottam. Aztán a központi pályaudvartól néhány száz méterre eltávolodva máris elpárologtak az előítéleteim! A Piazza Gae Aulentin csodáltam a magasba törő toronyházakat és a függőleges erdő épületeit, amelyek árnyékában tágas, parkosított tereken kávéztak az emberek. Kellemes […]
Tata, a nyugalom szigete
Őseinknek is megakadt a szemük ezen a környéken, nem véletlenül. A Gerecse nyugati lejtőin és az Által-ér lapályán fekvő földek, a tiszta vizű források, vadban gazdag erdők nagyszerű lehetőséget nyújtottak a megélhetésre. Érthető, hogy Tata és környéke bővelkedik őskori emlékekben. 1962-ben Vértesszőlősön bukkantak előemberi település nyomaira, a tatabányai Szelim-barlangban pedig ősemberi közösség pattintott eszközeit, fejlett […]
Tündérutakon az Ókúttól az égtartó pillérekig – Debreceni séta Szabó Magda nyomában
Debrecent nem elég az autó ablaküvege mögül, futólag ismerni. A szocializmus geometriai formákká egyszerűsített épületei és az újonnan felhúzott házak úgy rakódtak rá valódi arcára, mint az ókor kincseire a súlyos földrétegek. Hogy feltárjuk Szabó Magda mesélő házakkal és az éj leple alatt megelevenedő szobrokkal benépesült Debrecenét, nem kell ecsetet ragadnunk, elég, ha kiszállunk az […]
Kicsi, de csodás – Vallónia gyöngyszemei
A belga sörök világhírűek, közülük is kiemelkednek az apátsági sörök, azokon belül pedig a trappista szerzetesek felügyelete alatt készülő italok vannak a csúcson. Éppen ezért próbálták őket sokan utánozni, és a címkékre – a sörön túl sajtokra, borokra is – szerzetest rajzoltak. Az „áltrappistákkal” szemben összefogtak az apátságok, és ma már karakteres logóval jelzik, melyik […]
Töbrök, zsombolyok, gejzírek – Túrabakancsban a Bükk csodáin
Hogy vajon miért a kedvenc magyar tájegységem a Bükk, azon korábban sokat törtem a fejem. Aztán rájöttem, hogy a gyerekkori bevésődések munkálkodnak bennem. Tizenegy éves voltam, amikor eljutottam egy bükki vándortáborba, és azonnal rabul ejtett a varázsa. A Bükk szívében jöttünk-mentünk, a felettünk gótikus templomként összeboruló, ezüstös törzsű bükkerdőkben. (Erről a fáról kapta a nevét […]
Puglia, te csodás! – Dolce vita az olasz csizma sarkán
Már nem hoznak lázba a legnépszerűbb turistacélpontok. Taszít a hömpölygő tömeg, másra vágyom, mint végigmenetelni a kötelező látványosságokon. Ezért már másodjára látogattam el Olaszország kevésbé felkapott részébe, Pugliába, ahol lelassul az idő és az ember csak jól érzi magát, akkor is, ha nem történik semmi. Pontosítok, apró dolgok történnek: beszélgetés a kisboltban, nevetés a hentesnél, […]
Téltemető, tavaszi hérics, pirosló hunyor – Virágtúra, lombfakadás előtt
A csodás virágszőnyeget alkotó növények kora tavasszal nyílnak, amikor a fák, bokrok épp hogy csak rügyeznek, s még sok napfény éri a talajt. Mire a lombsátor összezárul, a néhány hétig pompázó virágok eltűnnek, és már csak a hozzáértő szem veheti észre zöld levelüket az aljnövényzetben. A föld alatt azonban ekkorra már ott nyugszanak a jövő […]
Viva México!
Miért, kérdezheti az olvasó. Mi olyan különleges benne? Akár egy szóval is meg tudom válaszolni: minden. Jártam olyan helyen, ami építészetileg nyűgözött le, máshol a természeti szépségek voltak káprázatosak, akadt tájék, ahol a konyhával nem tudtam betelni, vagy az emberek kedvességével. És bár előfordult, hogy több tételt is ki tudtam pipálni egy adott helyen, mégis […]
Az igazi napos oldal ‒ Fényterápián Tenerifén
A közigazgatásilag Spanyolországhoz tartozó, de autonómiával rendelkező Kanári-szigetek jóval közelebb fekszik Afrika északi partjaihoz, mint Európához. Budapestről Tenerifére nagyjából öt és fél órán át tart a repülőút, ami az európai úti célok mércéjével hosszúnak számít. Megéri vajon? – tűnődtünk a maximális kihasználtság–minimális lábhely elvvel kialakított fapados járat ülésein szorongva, de amikor végül kiléptünk a langyos, […]