v. kulcsár ildikó
Talán a szeme… A lába is hosszú, ám a keze nem pracli, mint az enyém, ő zongoristaujjakat hord. Kutatom benne a lányomat is. Szép, ovális arc, magas homlok, stimmel. A haja? Hát azt még nem tudom, egyelőre égnek álló, szőkés pihéket visel a fején, és remélem, sok haja lesz, ahogy nálunk szokás. De micsoda dolog, […]
Nem akarom magam a rend felkent papnőjének feltüntetni ön előtt, kedves Ildikó, hiszen fontosabb a munkám, az olvasás, a beszélgetés, mint a porcicák kergetése vagy a precízen hajtogatott ruha. De igenis rendes vagyok a hegedűtanár férjemhez képest! Ő érzékeny, szórakoztató, tehetséges, hétévi házasság után is ezernyi jelét adja a szerelmének, ám elviselhetetlenül szétszórt. Erről tavaly, […]
