vidék
Fekete-fehér füstök – családok veszélyben
Mezítláb szaladnak a gyerekek a saras úton, szaladnak folyton, mintha ez a futás felmelegítené a vérüket. November van. Hideg szelek. Egyikük kezében nagy vödör, nagyobb, mint ő maga. Vizet tölt bele az utcai kútnál. Nógrád, Kisterenye, annak is a vége. Ez az egyetlen kút van itt, ebben a két utcában, víz az úgy ötven házban […]
Sült krumplin és gofrin túl – Szeretni való Flandria
Belgium flamand részét garantáltan élvezni fogják azok, akik – hozzám hasonlóan – a hétköznapjaikat legszívesebben Pieter Bruegel valamelyik meseszerű festményében élnék. Az utcák hűségesen őrzik a középkori hangulatot, a városokat folyó szeli ketté, az ételek egyszerre egzotikusak és ismerősek, az édességek mámorítóak, a sör bódító. Külső szemlélőként az egész megkapóan emberinek és élhetőnek tűnik, különösen […]
Húsvéti locsolkodás Tázláron – Riport egy faluról, ahol lelkesen készülnek az ünnepre
Tázlár a világ közepe! – nem fogják elhinni, kitől hallottam ezt. Egy tizenhét éves kamasztól, aki alig várja, hogy véget érjen a szakközépiskola, és hazatérhessen Duna–Tisza közi kies falujába. Mert mint mondja, ott jó igazán élni. Tázlárra utaztunk, hogy kiderítsük, miben áll ez a csoda. A húsvéti előkészületek sűrűjébe csöppentünk... Koronczay Lilla riportja.
A disznót levágtuk, a telet elűztük – Ilyen a farsangolás Panyolán
A legvégén kezdem, a visszaúton. Panyola nincs közel, még akkor sem, ha a köteles kompon átkelve gyorsan elértük a sztrádát. De egészen hazáig mégis – ott voltunk. A városban élők fájdalmas örömével beszéltük meg, milyen jó volt ott minden. Minden! Ha egy tettre kész, élhető, a vendéget a tenyerén hordozó faluba akarnak menni, menjenek Panyolára. Mi is visszatérünk... Hulej Emese riportja.
