Manapság világszerte egyre többen szorongunk ennél általánosabb jelenségek (háború, infláció, klímaválság) miatt, bárkinek hasznára válhat tehát egy módszer, amivel megakadályozható, vagy legalábbis valamelyest fékezhető a szorongási spirál (akár pánikroham) kialakulása.
Bár bizonyos felmérések szerint 10 emberből 1-et érintenek szorongásos zavarok, fontos tudni, hogy a szorongásos zavar és a „sima” szorongás között jelentős különbség van. Míg előbbi folyamatos félelem- és veszélyérzettel jár együtt, ezáltal pedig negatívan befolyásolja az életminőséget, utóbbi csak bizonyos jellemző helyzetekben alakul ki – azonban az élete során, mondhatni, mindenki megtapasztalja legalább egyszer (például ha dugóba keveredik, pedig éppen egy nagyon fontos mítingre sietne, vagy ha prezentációt kell tartania kukacoskodó feletteseinek).
Egy egyszerű kérdéssel véget vethetünk a bespirálozásnak
A szorongás egyik jellegzetes tünete a katasztrofizálás, melynek során az egyénnek meggyőződésévé válik, hogy egy adott helyzet biztosan a számára legkedvezőtlenebb kimenetellel fog végződni – még akkor is, ha kevés bizonyíték utal arra, hogy valóban ez lesz a dolog vége. Ha egy ilyen esetben a szorongó ember nem tud még időben megálljt parancsolni alaptalan feltevéseinek, hamar belehergelheti magát egy szorongási spirálba, ami aztán végeredményben teljesen megbéníthatja őt és nagy szenvedést okozhat neki.
Jó hír azonban, hogy ilyenkor sem vagyunk teljesen kiszolgáltatott helyzetben (bármennyire is úgy tűnik), egy ügyes módszerrel ugyanis még idejében megfékezhetjük a spirált és megnyugtathatjuk magunkat.
„Az egyik első dolog, amit ilyenkor érdemes megtennünk, az, hogy észrevesszük, hogy épp katasztrofizálunk
– véli Rene Gonzalez pszichoterapeuta. – Az ügyfeleimtől ezután általában megkérdezem, hogy mégis mi a legrosszabb forgatókönyv a fejükben. Néha már az is megnyugtatja őket, ha csak beszélünk erről, de általában azzal megyünk tovább, hogy mi ezzel szemben a legvalószínűbb kimenetele a dolognak. Ezután kérdezem meg, hogy valóban lehetséges-e, hogy a legrosszabb forgatókönyv fog bekövetkezni. A válaszuk legtöbbször az, hogy nem.”
Fotó: Getty Images
Bár ellentmondásnak tűnhet, de valójában a téves feltételezések és a szorongás eloszlatását szolgálja az is, ha ezután elképzeljük, milyen lenne, ha, amitől a legjobban félünk, valóban bekövetkezne. „Miután az ügyfeleim részletesen elmondják, hogyan néz ki fejükben a legrosszabb kimenetel, megkérdezem tőlük, hogy egy héttel ennek bekövetkezte után mégis hogyan éreznék magukat. Elsőre talán azt mondják, hogy még mindig idegesek lennének. Ezután megkérdem, mi lesz egy hónap múlva, majd három, hat hónappal, esetleg egy egész évvel később. Az esetek túlnyomó többségében, amikor elérünk egy évhez, azt mondják, akkor már nem is fognak gondolni az egészre. Azt hiszem,
ez segít az embereknek megérteni, hogy bármi is történjék, túl fogják élni, és összességében ez nyugtatja meg őket”
– magyarázza a szakember.
Tudtad, hogy a gyerekeknél a reggeli hasfájás a szorongás egyik legjellemzőbb tünete? Ide kattintva elolvashatod, hogyan segíthetsz a kicsiknek megnyugodni!
Kiemelt kép: Getty Images
