Fogadni mernénk, hogy már ezt a cikket is a karácsonyi habzsi-dőzsi után olvasod a kanapén fekve, miközben arra gondolsz, hogyan tudnád ébren tartani magad. (Esetleg tegyél egy próbát a legjobb karácsonyi filmekkel, szerkesztőségünknek ezek a kedvencei.)
Nem hibáztatunk, rajtunk is rendszeresen elhatalmasodik a kajakóma, melyre még nagyobb az esély egy roskadozó asztal köré szervezett családi ünnepen, ám a szakértők szerencsére erre is megtalálták a tudományos magyarázatot, mely valójában a bevitt tápanyagokban keresendő.
Íme a magyarázat a kajakómára
Annak, aki még soha nem élte át, eláruljuk, hogy kajakómaként arra a gyakori érzetre hivatkozunk, amikor jóleső fáradtság tör ránk egy kiadós étkezés után. A jelenségnek szakszerű orvosi kifejezése is van, méghozzá posztprandiális szomnolencia, ami egyszerűen annyit tesz, mint evés utáni álmosság. Noha kevés tudományos bizonyíték van a jelenségre vonatkozóan, léteznek azzal kapcsolatban elméletek, hogyan és mitől alakul ki ez az fáradtságérzet.
Annyi bizonyos, hogy a legtöbbször ugyanazokkal a tünetekkel jelentkezik, méghozzá álmosságot, időszakos letargiát, fizikai kimerültséget, alacsony energiaszintet és gyenge koncentrációt figyelhetünk meg.
Dr. Deepinder Goyal, a floridai Gastro Health belgyógyásza szerint mindezt okozhatja alkohol, de még inkább az úgynevezett triptofánban gazdag ételek fogyasztása. Ugyanakkor a magas szénhidráttartalmú ételek is megemelik a triptofán szintjét a vérben, mely aminosav pedig a szerotonin, vagyis az egyik, az alváshoz kapcsolódó hormon mennyiségét növeli. A kajakómáért okolható mumus tehát nem más, mint ez az esszenciális aminosav – vagy inkább az alábbi laktató finomságok, melyek a legnagyobb kockázatot jelentik.
Krumplipüré, töltelék, sütemény
Ebben a cikkben is – melyben hangulatjavító ételeket gyűjtöttünk össze – alátámasztottuk, hogy tényleg az vagy, amit megeszel, így nem csoda, hogy a hirtelen jött álmosság valójában a magas szénhidrátbevitelből és a vércukorszint változásából ered. Ezen belül is vannak azonban olyan ételek, melyek nagyobb mennyiségben tartalmazzák az említett triptofán vegyületet, így például a zab, a banán, a tej, a tonhal, de a sajt és a csirke is. Sőt, ha a karácsonyi narancsos kacsasültre gondolunk, lehetőleg az asztal ágyhoz közelebbi sarkán foglaljunk helyet, mert a szárnyasok esetében – magas triptofántartalmuk miatt – garantált a kajakóma. Különösen a pulykahús okolható ilyen tünetekért, de ugyanígy a krumplipüré, az édesburgonya és a hústöltelékek is megemelik a vércukorszintet, mivel magas a glikémiás indexük.
Tehát nem javasolt süteményekkel és szaloncukrokkal vigasztalni magunkat, amennyiben kellemetlen fordulatot vett a családi karácsony – helyette inkább olvasd el „Így ne törjön ki a botrány az ünnepi asztalnál” cikkünket –, vagy ami még jobb, változtass a tápanyagok arányán.
Egy kis rost hozzáadásával, salátával, kelbimbóval vagy barna rizzsel, esetleg hüvelyesekkel máris ellensúlyozhatod a szénhidrátok lehangoló hatását. Ha a lakoma a szénhidrátok mellett zsírokat, fehérjét és az említett rostokat is tartalmazza, kevésbé ugrik meg a vércukorszintünk, de már azzal is sokat tehetünk, ha előbb a főétkezésekkel kezdjük, és csak azt követően ülünk neki a nagymama linzeres dobozának. Ami pedig az alkoholt illeti, lehetőleg néhány órával lefekvés előtt fogyasszuk a szakértő szerint, mert hiába derülünk fel vagy épp álmosodunk el tőle, valójában negatív hatással lehet az alvásminőségre.
Persze ahány ház, annyi alvási szokás. Mindannyian máshogy vagyunk kalibrálva, van, aki éjjeli bagoly, míg más dalos pacsirta, arról nem is beszélve, milyen sok külső tényező befolyásolja még feltöltődésünket. Mindenesetre a végeláthatatlan karácsonyi vendégeskedésben nem árt tudni, hogyan töltődhetünk fel igazán, legalább a következő ünnepi vacsoraalkalomig.
Ebben a cikkben szakértők vizsgálatait figyelembe véve jártunk a végére, melyik alvási pozíció a legpihentetőbb.
Kiemelt kép: Getty Images, nőklapja.hu