A cukorbetegek száma nagymértékű növekedésnek indult a világban: globálisan több mint 422 millió ember küzd az immár népbetegségnek számító kórral, becslések szerint Magyarországon pedig az emberek 41% százaléka érintett valamilyen módon: azaz ő maga vagy valamelyik családtagja diabéteszes (hogy milyen súlyos következményekkel járhat ez az anyagcsere-betegség, és miért is fontos, hogy időben felismerjük, arról ebben a cikkben írtunk részletesen).
Az eddigi kutatásoknak hála ma már tudjuk, hogy mennyi minden múlik az életmódunkon: a mozgáshiány, a rendszertelen, egészségtelen étkezés, a túlsúly, a stressz és a magas vérnyomás mind-mind növelhetik a 2-es típusú diabétesz kialakulásának kockázatát, egy friss kutatás pedig nemrég mindebben az alvás fontosságára is ráerősített. A szakemberek nem győzik hangsúlyozni, hogy
az alváshigiéné az érzelmi stabilitás és az általános fizikai egészség megőrzése szempontjából is fontos.
Szakértők egy egészséges felnőtt szervezet számára napi 7-9 óra alvásidőt tartanak megfelelőnek, és hiába igazolta ezt számos kutatás, sokszor a megfelelő környezeti feltételek mellett sem sikerül kipihennünk magunkat. Egyrészt nem minden esetben egyszerű betartani ezt az ajánlott óraszámot, másrészt, valljuk be, sajnos nem is mindig vesszük elég komolyan (az álmatlanság különféle okairól ebben a cikkben írtunk).
A tartós álmatlanság a cukorbetegség előfutára is lehet
Korábbi kutatások kimutatták, hogy az alvászavarok növelhetik a szív- és érrendszeri betegségek, valamint a magas vérnyomás kockázatát, melyek idővel inzulinrezisztenciához és cukorbetegséghez is vezethetnek. Csakhogy ezen tanulmányok többsége jellemezően férfiakat vizsgált, vagy csak nagyon súlyos, illetve rövid távú alvászavarokra összpontosított.
Az amerikai Columbia Egyetem tanulmányában azonban a női szervezet került górcső alá: a kutatók kifejezetten az alvás egészségre gyakorolt hatásait vizsgálták, különös tekintettel a nők egészségére és a 2-es típusú cukorbetegségre.
„A nők jellemzően kevesebb alvásidőről számolnak be, mint a férfiak, ezért nagyon fontos megértenünk, hogy az alvászavarok miként hatnak hosszú távon a női szervezetre, különösen posztmenopauza idején”
– fogalmazott az egyetem közleményében dr. Marishka Brown alvásszakértő, a tanulmány egyik vezető kutatója.
Dr. Brown és munkatársai 38 egészséges, 20 és 75 év közötti nőt figyeltek meg, akik korábban tartották a szakértők által ajánlott napi 7-8 órás alvásidőt. A vizsgálatok során a kutatók arra kérték őket, hogy 6 héten át, napi szinten maximum másfél órával később térjenek nyugovóra a megszokott időponthoz képest – vagyis nagyjából 6 órát aludtak éjszakánként (szerintük ez egy átlagos, rendszertelenül alvó felnőtt alvásidejének nevezhető).
A tesztek során a kutatók egy csuklóra erősített mérőműszer segítségével az inzulin-, a glükóz- és a testzsír szintjeinek mozgását figyelték, az eredményekből pedig egyértelműen kirajzolódott az alvás időtartama és az anyagcsere-állapotok közötti összefüggés.
Az alváskorlátozás 14,8%-kal növelte az inzulinrezisztencia (vagyis a cukorbetegség előszobájának) kockázatát mind a menopauza előtti, mind a premenopauzában érintett (vagyis abban az időszakban, amikor már megkezdődik a hormonszint-csökkenés, de még nem okoz jelentős változásokat) résztvevők körében. A posztmenopauzában lévő nőknél (azaz azoknál, akiknél a menstruáció már végleg abbamaradt) igen súlyos, 20,1%-os hatást fejtett ki – esetükben ráadásul az éhgyomri vércukorérték is emelkedett.
A megugrott számok jelen esetben pedig azt jelzik, hogy a szervezet sejtjei kevésbé reagálnak az inzulinra. (Az inzulin segít szabályozni a glükózt a szervezetben, és amikor a szervezet sejtjei rezisztenciát építenek ki az inzulinnal szemben, kevésbé tudják hatékonyan felhasználni azt – vagyis növelik a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának kockázatát, ami a kutatók szerint a csökkentett alvásidőnek volt köszönhető.)
Az inzulinszint növekedése ráadásul súlygyarapodás nélkül is bekövetkezett, ami bizonyítja, hogy az alváshiány közvetlenül, önállóan is képes befolyásolni az anyagcsere működését.
Fontos hangsúlyozni, hogy miután a vizsgált alanyok visszatértek a napi 7-8 órás alvásidőhöz, az inzulin- és glükózszint újra megfelelő értéket mutatott, magyarán egy visszafordítható folyamatról van szó, amennyiben időben kapcsolunk, és a napi rutinunk részévé tesszük a következetes alvásidő betartását.
Nehezen alszol el? Ez a néhány praktika segíthet, hogy gyorsabban és könnyebben hajtsd álomra a fejedet!
Kiemelt kép: Unsplash