A demencia a kognitív képességek általános hanyatlását jelenti (2022-ben kiderült, hogy Bruce Willis is érintett a betegségben), amely általában a rövid távú memóriát, valamint más egyéb képességeket is érint, például a végrehajtó képességeket (szervezés, döntéshozatal), illetve a nyelvi és vizuális-térbeli képességek hanyatlását.
Az agyi degeneratív állapot pontos okairól keveset tudunk még, bár a tudomány fejlődésének hála ma már világossá vált, hogy az egészséges életmód, a kiegyensúlyozott, változatos étrend és a testmozgás a megelőzéssel is kéz a kézben jár. E hagyományos ajánlások mellett egy 2023 novemberében zajlott kutatás pedig egy új – és igencsak meggyőző – szempontot vetett fel.
Test és lélek kapcsolata
Az Alzheimer’s & Dementia című folyóiratban megjelent tanulmány a személyiségjegyek agyi egészségre gyakorolt hatásait vette górcső alá, különösen nagy hangsúlyt fektetve az úgynevezett Big Five elméletre, vagyis a pszichológiatudomány 5 legfontosabb személyiségmodelljére:
- a nyitottságra
- a lelkiismeretességre
- az extrovertáltságra
- a barátságosságra
- és az érzelmi stabilitásra
Ezek a vonások ma az emberi jellem megértésének kulcsfontosságú keretét alkotják, és az egyik legtöbbet használt elmélet a pszichológiában. Segítségükkel a kutatók pedig arra jöttek rá, hogy bizonyos alaptulajdonságok nemcsak a psziché, de a demencia megértését is szolgálhatják a jövőben.
Fotó: Unsplash
Figyelembe véve az öt nagy személyiségjegyet, az általános elégedettséget, életkedvet és a személyes jólétet, a kutatók nyolc korábbi tanulmány adatait vizsgálták, amelyekben több mint 44 000, 49 és 81 év közötti alany vett részt, akik közül 1703 résztvevőnél diagnosztizáltak végül demenciát. Az eredményekből pedig az derült ki, hogy ha valakinél magasabb a neuroticizmus mértéke (vagyis a negatív érzelmi reakciókra való hajlam), akkor a későbbiekben nagyobb, míg az érzelmi stabilitásban magasabban teljesítőknél kisebb az esélye a demencia kialakulásának. Vagyis a személyiség és a demencia közötti kapcsolat túlmutat a demens betegeknél megfigyelhető agyi változásokon:
míg a tartósan negatív érzelmek kockázati tényezőnek számítanak, addig a pozitív érzelmek és az élettel való általános elégedettség egyfajta védelmet is nyújthatnak a pusztító betegséggel szemben.
A kutatást végző személyiségpszichológusok szerint mindez pedig arra utal, hogy bizonyos személyiségjegyek fokozzák az egyén megküzdési képességét a kognitív nehézségekkel vagy betegségekkel szembeni alkalmazkodás területén – még egy esetleges agykárosodás esetén is. A neurotikus beállítottságú emberek ugyanis hajlamosabbak a szorongásra, az elszigetelődésre, a haragra, bűntudatra, rosszkedvre, a depresszióra és a tartós stresszre, míg kiegyensúlyozottabb, lelkiismeretesebb és pozitívabb szemléletű társaik sokkal egészségtudatosabbak, vagyis nagyobb valószínűséggel sportolnak, élnek aktív szociális életet, kevesebbszer fogyasztanak alkoholt, gyakrabban vesznek részt egészségügyi szűréseken, és tudatosabban állnak meglévő betegségeikhez is – melyek egytől egyig bizonyítottan csökkenthetik a demencia és az Alzheimer-kór kialakulásának kockázatát.
Bár a tudósok az időközben elhunyt alanyok boncolása során nem találtak patológiás összefüggéseket az emberek személyiségjegye és a demencia fizikai jelei között, az viszont világossá vált, hogy ha időben kapcsolunk és odafigyelünk magunkra, akár még érzelmi stabilitással is képesek lehetünk megelőzni, illetve valamennyire csökkenteni a kezdődő tüneteket. Megéri tehát nagyobb hangsúlyt fektetnünk idén is az egészséges életmódra, amit hosszú távon nemcsak a testünk, de a lelkünk is meghálál majd.
Bizony még a táplálkozás és a mentális egészség között is lehet összefüggés – íme, milyen ételekkel érdemes felfegyverkezned, hogy ne csak testileg, de szellemileg is fitten tartsd magad!
Kiemelt kép: Danie Franco/Unsplash
