Zsidi Zsófia pszichológus korábbi cikkünkben elmondta: hangunkból megközelítőleg következtetni lehet az életkorunkra, a nyelvhasználatunk, adott esetben akcentusunk alapján pedig a származásunkra is. Meglepő, hogy a hangképzés és az emberi viselkedésminták összefüggéseit kutató tanulmányok szerint szavaink mindössze 7%-ban befolyásolják mások rólunk kialakított első benyomását – a többi javarészt a testbeszédből és a hangunkból adódik össze.
Vagyis nem csak az számít, hogy mit mondunk, hanem az is, hogy hogyan, milyen hangszínnel vagy hangsúllyal mondjuk. Elég egy egyszerű „helló” – akcentustól függetlenül –, és a tudósok máris kideríthetnek néhány apróságot a személyiségünkről, sőt, még az egészségi állapotunkról is.
Ezt árulja el rólunk a hangunk
Ha a hangunk hangszer lenne, egyszerre funkcionálna húros és fúvós hangszerként: amikor levegő halad át a hangszálainkon, rezgések keletkeznek, melyek aztán hanghullámokat keltenek az orrban, a garatban és a szájban. Olyan, mintha egy egész zenekar lépne működésbe a testünkben, ami egyedi és sajátos hanglenyomatot kölcsönöz minden egyes embernek – és ami önazonosságunk egyik elengedhetetlen komponense.
És ha a hangunk a zenekar, akkor a karmester minden bizonnyal nem lehet más, mint maga az érzelem. Ha jókedvűek vagyunk vagy ha szorongunk, az egytől egyig érezhetővé válik a hanglejtésünkben. Lámpaláz esetén a vérellátásunk például romlik, és mivel ereink a stressz hatására összehúzódnak, a hangszálak is elveszítik a rugalmasságukat, ami a hangrezonanciánkra, hangképzésünkre is azonnal hatással van. Emellett a gyakori és tartós stresszről köztudott, hogy gyomorbántalmakat is okozhat, így az ekkor fellépő savasság a hangszalagokat szárazabbá, a hangot pedig rekedtebbé változtathatja. És ez még nem minden!
Lássuk, a tudomány szerint mennyi mindenről árulkodik az emberi hang!
Tekintély
Az amerikai Columbia Business School tanulmánya szerint a munkahelyi státusz is megváltoztathatja a hang akusztikus tulajdonságait. A kutatás 161 egyetemi hallgató bevonásával készült, akiknek első körben egy hosszabb szövegrészletet kellett felolvasniuk. A részvevőket ezután különböző munkahelyi szerepkörökkel ruházták fel, és arra kérték őket, hogy ennek fényében játszanak el egy fiktív tárgyalási folyamatot. A magasabb beosztású diákok hangja ezután megemelkedett, és többet is játszottak a hangszínükkel, mint alacsonyabb beosztású társaik.
Párkapcsolatunk milyensége
A kutatók párterápián résztvevő önkéntes házasok hangjait rögzítették egy 2017-es tanulmány során, melyeknek rezgéseit, remegéseit, hangerejét és magasságát egy számítógépes program segítségével elemezték több mint két éven át. A párokat 5 évvel később vizsgálva pedig azt találták, hogy a hangszín számítógépes elemzése valamennyivel pontosabb előrejelzést adott a kapcsolat minőségéről, mint a házastársak terápián elhangzott, tudat alatt használt gyakori kulcsszavai és mondatai, melyeket a terapeuták jegyeztek le.
A kutatás során fontos szempont volt a felek közötti beszélgetés dinamikája, összhangja, és hogy mennyire igazodik egymáshoz a házastársak hanghordozása, hanglejtése (tehát a tudósok a beszélgetőpartnerek hangi tulajdonságait egymáshoz viszonyítva, nem pedig önállóan vizsgálták).
A hanghordozás tehát nemcsak a beszélgetőpartnerek lelki állapotát, de még kapcsolatuk milyenségét és a párok közötti kötelék erejét is tükrözheti.
Hűtlenség
Amikor olyasvalakivel beszélgetünk, akivel nemrég léptünk romantikus kapcsolatba, hajlamosak vagyunk a szexibb és kedvesebb oldalunkat mutatni, amiről tudattalanul ugyan, de a hangunk is egyértelműen árulkodik – a hormonok játékának hála, sokkal lágyabb és kellemesebb lesz.
Fotó: Getty Images
A vokális különbségek pedig annyira nyilvánvalóak, hogy kutatások során tudósok már első hallásra képesek azonosítani, ki az, aki a barátjával, és ki az, aki a szerelmével, illetve szeretőjével beszélget. Ezeket a változásokat ráadásul a laikus fülek is könnyedén felismerhetik, ami egy esetleges hűtlenséget is segíthet leleplezni – állítják az amerikai Albright College kutatói.
Termékenység
Egy korábbi UCLA-tanulmány megállapította, hogy peteérés közeledtével a nők öntudatlanul magasabb hangon kommunikálnak, ami minden bizonnyal az evolúciós fejlődésre vezethető vissza.
A kutatásból az is kiderült, hogy a férfiak a vékonyabb, magasabb hangot ösztönösen a nőiességgel, illetve a magas termékenységgel hozzák összefüggésbe, így talán tényleg nem lehet véletlen, hogy a feljebb is említett hormonok játéka még a hanghordozásunkra is hatással van.
Önbizalom
A Glasgow-i Egyetem kutatói 2014-ben egy sor önkéntes bevonásával vizsgálták a hang és az első benyomások összefüggéseit. Míg a csapat első részének egy szövegrészletet kellett felolvasnia, addig a második csoportnak csak a „helló” szót játszották vissza az első csoport hanganyagaiból. A hangokat ezután olyan személyiségjegyek alapján kellett értékelniük, mint a megbízhatóság és a dominancia: a kutatók pedig azt találták, hogy a legtöbben kevésbé tartották elsőre megbízhatónak, illetve magabiztosnak azokat, akiknek a helló szócska végén megemelkedett a hangja.
Persze ez még egyáltalán nem jelenti azt, hogy nem lehet megbízható az, akinek elvékonyodik a hangja, hiszen az eredmények pontosságában a kutatók szerint sem lehetünk teljesen biztosak, és többféle tényezőn – például az aktuális lelki állapotunkon – is múlik, hogy milyen hanghordozással beszélünk egy adott pillanatban.
A tanulmány tehát előbb árulkodik a többség első benyomásáról, mint arról, hogy milyenek is lehetünk valójában.
A hangok és ritmusok szervezetünk motorjáról, a szívről is árulkodhatnak – ide kattintva megtudhatod, mire érdemes figyelned!
Kiemelt kép: Andrea Piacquadio/Pexels
