Elkötelezted magad egy egészségesebb életmód mellett, és eltökélt szándékod, hogy ezúttal fittebb leszel? Az otthonodban lévő feldolgozott élelmiszerekkel is leszámoltál, és gyümölcsökre, zöldségekre cserélted őket? Mégis, ahogyan pörögnek az év első napjai, egyre nagyobb kihívást jelent a pékségből kiáradó kalóriadús, de kétségkívül ízletes finomságok illata. Neked is ismerős?
A feldolgozott, cukros élelmiszerek iránti vágy és sóvárgás hátterében több tényező is állhat. Az egyik a test fiziológiai szükséglete lehet bizonyos tápanyagok – például só vagy cukor – iránt, de pszichológiai, érzelmi okok is állhatnak az összetett jelenség mögött. Stressz hatására például megugrik a szervezet inzulinszintje, ami sóvárgáshoz, illetve stresszevéshez, falásrohamokhoz is vezethet.
De hogyan tudunk ellenállni a káros finomságoknak, és hogyan ragaszkodhatunk egészséges elhatározásainkhoz? Figyelembe véve a múltbeli kutatások eredményeit, a sóvárgás leküzdésének egyik legjobb módja az, ha a hosszú távú következményekre gondolunk: például arra, hogy milyen pusztítást képes okozni szervezetünkben a túlzott cukorfogyasztás – a fogaink romlásától kezdve a krónikus vitaminhiányon át egészen az elhízásig és diabéteszig.
Igen ám, csakhogy a pillanat hevében kihívást jelent a tudatosság, és gyakran hajlamosak vagyunk figyelmen kívül hagyni, hogy egy tál saláta egészségesebb választás lehet a cukorban, sóban és zsírban gazdag ételeknél – ebben az esetben érdemes tehát más megközelítést alkalmaznunk. De nem is szaporítanánk tovább a szót, íme, néhány pszichológia trükk arra az esetre, ha a kelleténél jobban kifogna rajtad a sóvárgás!
Gondolkodjunk inkább rövid távon!
Szemben a korábbi kutatások állításaival, egy 4000 egyetemi hallgató étkezési szokásait vizsgáló felmérés szerint sokkal hatékonyabb, ha inkább rövidebb távon gondolkodunk, hiszen ha valami előbb képes bekövetkezni, mint a hosszabb távú hatások, sokkal nagyobb az önkontroll és a motiváció esélye is. Az állítást pedig mi sem bizonyítja jobban, mint a vizsgálatban résztvevők választása: az egyik csoporttal az energiaitalok rövid (cukor- és koffeintúltengés, kézremegés, szorongás), míg társaikkal hosszabb távú hatásait (cukorbetegség, elhízás) ismertették. Azok, akik a rövid távú hatásokról olvastak, 25-30%-kal kisebb valószínűséggel fogyasztottak cukros italokat a tanulmányt követő napokban.
Alkohol esetében például gondoljunk arra, hogy egy-egy féktelen mulatozás során szinte borítékolható a kialvatlanság és az erős másnaposság, túlzott cukorfogyasztás esetén rövid időn belül pedig kollagénhiánnyal, pattanásos bőrrel és falásrohamokkal is számolhatunk a vércukorszint ingadozása miatt.
Összpontosítsunk az ízekre!
Tévhit, hogy nem lehet finom és élvezetes a változatos, kellő mennyiségű rostot, zöldséget és gyümölcsöt tartalmazó étrend: Ayelet Fishbach viselkedéskutató és marketingszakértő szerint az emberekre ösztönzőleg hat, ha a hatások helyett (vagy mellett) inkább az egészséges ételek ízére fókuszálunk. A vizsgálatot öt egyetemi étkezdésben végezték el, ahol a gyümölcsök és zöldségek címkéin nemcsak az egészségre, de a termékek ízletességére is felhívták a figyelmet – az aprócska marketingfogásnak köszönhetően pedig az egészséges ételek, gyümölcsök és zöldségek iránti igény is megugrott, melyeket sokkal magasabb számban választották ezután, mint a tanulmányt megelőző időszakokban.
És ha már élvezetek…
Fishbach szerint a fenti stratégia pszichológiailag azonnali önjutalmazást tesz lehetővé, ami sokkal vonzóbb alternatíva, mint az egészséges ételek késleltetett, hosszabb távú hatásai. De ugyanez érvényes a testmozgásra is, ahol bizonyított, hogy a szórakoztatóbb, azonnali élmény- és örömforrást jelentő mozgásformák előbb növelik a belső motivációt, mint a monotonabb, szigorúbb összpontosítást igénylő sportok – jó, ha tudjuk: nem kell extrém megerőltetéssel járó gyakorlatokat végeznünk ahhoz, hogy a testmozgás egészségre gyakorolt hatásai érvényesüljenek. Ráadásul flow-élményben is előbb lehet részünk, ha a hosszabb távú célok eléréséig olyan tevékenységeket végzünk, melyek egyúttal szórakoztatnak is.
Ezekben a stratégiákban pedig az a nagyszerű, hogy a lehető legkülönfélébb életcélokhoz is igazodni képesek – legyen szó sóvárgásról, étkezésről, testmozgásról vagy bármilyen kihívást jelentő hétköznapi dologról. Ha például nehezünkre esik könyvre cserélni a közösségi médiát, érdemes átgondolni a végtelen görgetés rövid távú következményeit (álmatlanság aznap, ingerlékenység és figyelemhiány másnap). Ami pedig a sóvárgást illeti, persze akkor sem dől össze a világ, ha néhanapján megjutalmazzuk magunkat, és – a mértékletességet szem előtt tartva – engedünk a csábításnak, hiszen az odafigyelés nem feltétlenül egyenlő a teljes megvonással.
Esténként néha te is nasiznál valamit? Itt olyan harapnivalókról olvashatsz, amelyek nem okoznak kiugró vércukorszint-emelkedést, és amelyek nem csak cukorbetegek számára ideálisak: mindenki más is jobban jár, ha ezekre cseréli a csipszet és a gumicukrot.
Kiemelt kép: Pexels