Ugyan ki tudna ellenállni egy ínycsiklandó kézműves hamburgernek a hétvégén, egy kis májas hurkának sült krumplival a disznótoros után, egy emberes adag hortobágyi húsos palacsintának, egy kis kolbászos pásztortarhonyának vagy egy tál paprikás csirkének? Nos, a felmérések szerint egyre többen, ez elmúlt években ugyanis egyre népszerűbbé vált a húsmentes étkezés – nem csak böjt idején.
A növényi alapú étrend manapság – egészségügyi, etikai vagy fenntarthatósági okokból – egyre nagyobb népszerűségnek örvend hazánkban is, kiváltképp a húspótló élelmiszerek elterjedése óta. Tízből hét magyar a zöldség- és gyümölcsfogyasztásban látja az egészséges étkezés kulcsát – derült ki nemrég egy felmérésből is.
Ennek ellenére sokan mégsem tudják hús nélkül elképzelni az életüket, bőven akadnak olyan háztartások, ahol még most is minden étkezés alapja a hús. Jócskán megoszlanak a vélemények arról is, hogy a növényi étrend tényleg minden baj csodaszere lehet-e, és hogy valóban jót teszünk-e magunknak és a bolygónak azzal, ha teljesen vegánok leszünk (tavaly Balázs Barbi kollégánk is kipróbálta a vega január kihívást).
Bizonyára mindannyian hallottunk már arról (figyelem, hamarosan kezdődik a böjt! – a szerk.), hogy ha nem is teljesen, bizonyos időközönként érdemes néha elhagyni az állati eredetű élelmiszereket, húsokat az étrendünkből, hiszen számos kutatás bizonyította, hogy tényleg lehet összefüggés a fogyás, a jobb egészségi állapot és a húsfogyasztás korlátozása között. Hogy kinek mi a jó igazán, mit kíván a szervezete és az egészsége, az egyénileg változó lehet, némi tudatossággal és odafigyeléssel azonban nem lőhetünk mellé – akár csak magunkra, akár az ökológiai lábnyomunkra gondolunk.
Ha tehát téged is foglalkoztat a veganizmus, íme, néhány indok, hogy miért is lehet érdemes próbát tenned húsmentes napokkal!
A húsmentes nap nagyon jó az egészségnek
Számos diéta ajánl húsmentes napokat, illetve a fogyasztott hús mennyiségének korlátozását. Ezek többségét nem véletlenül hozzák összefüggésbe a fogyással és az egészséggel, hiszen a növényekben, zöldségekben és gyümölcsökben található jótékony vegyületek, rostok, antioxidánsok, mikrotápanyagok és vitaminok a növényi alapú táplálkozással értelemszerűen magasabb számban lehetnek jelen a szervezetünkben.
Az eddigi kutatások azt sugallják, hogy ha a növényi alapú élelmiszerek vannak többségben az étrendünkben, az inzulinrezisztencia és a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának kockázata is csökkenhet, a húst teljesen kizáró étrendek pedig a szívbetegségek és a rák kockázatának csökkenésével állhatnak összefüggésben.
Ami pedig a fogyást illeti, szakemberek szerint azok az életmódváltók, akik átlagosan 18 hétig vegetáriánus diétát követnek, jelentősen több súlyfeleslegtől szabadulhatnak meg, mint azok, akik fogyókúra idején sem vonják meg maguktól a húst, illetve az egyéb állati eredetű összetevőket.
Azt azonban fontos megjegyezni, hogy mit sem ér a hús kizárása, ha közben ugyanúgy magas cukor-, só-, és finomított szénhidráttartalmú ételeket fogyasztunk. Ez pedig akkor is érvényes, ha ezek a feldolgozott élelmiszerek adott esetben növényi alapúak. A vegán és vegetáriánus étrendből ráadásul hiányozhatnak a túlnyomórészt állati eredetű élelmiszerekben található tápanyagok, így
nagyon fontos, hogy jól megtervezett növényi alapú étrendet folytassunk, ami elegendő B12-vitamint, kalciumot, vasat, cinket és ómega-3 zsírsavakat is tartalmaz.
A főleg halételekben megtalálható ómega-3 zsírsav létfontosságú, élettanilag is hasznos tápanyag a szervezet számára, sőt, még fogyásunkat is támogathatja (az persze nem mindegy, hogy mennyit és milyen forrásból fogyasztjuk – hogy mennyi az annyi, és mitől lesz jó vagy rossz a zsír, arról itt olvashatsz).
Fotó: Getty Images
Mivel a húsmentes étrend gyakran gyümölcsökben, zöldségekben, teljes kiőrlésű gabonafélékben és hüvelyesekben gazdag, a bélrendszerünk is több rosthoz juthat általa. A rostok támogatják a bélben lévő jótékony baktériumokat, a növényi fehérjékben található vegyületek, a polifenolok pedig fokozzák a májműködést, védik a koszorúereket és a keringési rendszert, de vérnyomáscsökkentő és daganatellenes hatásaikról is ismertek.
Ha semmiképp sem szeretnénk lemondani a húsokról, az a legbiztosabb, ha csak mérsékeljük a magas telített zsírtartalmú ételek (vörös húsok, szalonna, kolbász, felvágottak) fogyasztását, illetve soványabb és magasabb fehérjetartalmú húsokra (hal és szárnyas) cseréljük őket.
Ha viszont teljesen elhagynánk a húsokat (akár csak rövid időre is), érdemes telített zsírokban gazdag dióféléket, magvakat, avokádót és olívaolajat fogyasztani rendszeresen!
A húsmentes étkezés a bolygónak is jót tesz
Figyelembe véve az állattenyésztés hatásait, tudjuk, hogy a húsipar jellemzően több erőforrást igényel, továbbá magasabb szintű üvegházhatású gázkibocsátásához vezethet, mint a gyümölcsök, zöldségek és a minimálisan feldolgozott növényi élelmiszerek termelése.
Fenntarthatóságról és növényi alapú étrendről szóló tanulmányok már kimutatták, hogy
a vegetáriánus és vegán életmód valóban hatásos lehet – akár 80%-kal is csökkentheti az üvegházhatású gázok kibocsátását a húsközpontú étrendekhez képest.
De semmi vész, szerencsére azoknak sem kell rosszul érezniük magukat, akik nem szeretnének örökre búcsút inteni a grillcsirkének és a steaknek! A tudósok manapság igencsak népszerű (és valamivel megengedőbb, fenntarthatóbb) flexitáriánus étrendet is gyakran méltatják, ami – a mértékletesség szellemében – annak ellenére is tartalmazhat némi húst, tojást vagy tejterméket, hogy növényi alapú étrenden alapul.
Nincs ötleted, hogy mit lehetne készíteni növényi alapanyagokból? A Nők Lapja Konyhában számos izgalmas, egészséges és laktató finomságot találhatsz!
Kiemelt kép: Pexels
