• Az egyre fejlettebb diagnosztikának hála, sok betegség kilátásai javultak az elmúlt években. 
• Még mindig nem veszünk részt elegen a különféle szűrővizsgálatokon.
• A korai felismerés életet menthet.

A várható élettartam világszerte tapasztalható növekedésének fő oka, hogy egyre több betegség kezelésére van hatásos gyógymódunk, és az utóbbi időben olyan gyorsan fejlődtek a különböző diagnosztikai eszközök is, hogy a betegségek jó részét korai, még jól kezelhető, gyógyítható stádiumban sikerül felfedezni. Itthon viszont nem túl rózsás a helyzet. Főleg a szív- és érrendszeri betegségek halálozási aránya, de a rákos megbetegedések okozta halálozások tekintetében is a világ élvonalához tartozunk sajnos, ennek oka pedig nemcsak életmódunkban keresendő, de abban is, hogy sokan nem vesznek részt a kötelező szűrővizsgálatokon, amelyekre a rendszer leterheltsége miatt egyébként sem könnyű bejutni.

Ahhoz, hogy a korai diagnosztika lehetőségével élhessünk, különösen fontos, hogy a ma megszokottnál gyakrabban ellátogassunk azokra a szűrővizsgálatokra, amik a leggyakoribb és/vagy legveszélyesebb betegségek tüneteire és előre jelzőire fókuszálnak. Míg egyes betegségek egyformán veszélyeztethetik a nőket és a férfiakat, más kórok csak a nőket vagy csak a férfiakat támadják meg. Ebben a cikkben azokat a szűrővizsgálatokat soroljuk fel, amelyeket egy nőnek negyven felett rendszeresen el kellene végeztetnie akkor is, ha nincs semmilyen konkrét panasza. Lássuk, melyek a legalapvetőbb szűrővizsgálatok!

Szűrővizsgálat: vérnyomás

Azoknak, akinek diagnosztizált vérnyomásproblémájuk van, napi rutin a vérnyomásmérés. Azok viszont, akinek korábban nem volt ezzel kapcsolatos panaszuk, hajlamosnak lehetnek elfelejtkezni róla. Pedig negyvenéves kor felett –  és még inkább a változókor után – olyan hormonális változások mennek végbe a női szervezetben, amelyek a korábbinál nagyobb kitettséget jelentenek a különböző, a keringési rendszerrel kapcsolatos megbetegedések kapcsán.

Amikor háziorvosunknál járunk, kérjünk rutinszerűen vérnyomásmérést, ha pedig semmilyen panaszunk nincs, évente egyszer akkor is keressük fel őt egy mérésre, vagy vásároljunk otthoni mérőeszközt, amivel egyszerűen ellenőrizhetjük a megfelelő értékeket.

Ne feledjük: az ideális vérnyomás 120/80 Hgmm alatti értéket vesz fel.

Az évesnél gyakoribb vérnyomásellenőrzése panasz esetén, vagy akkor lehet szükség, ha ismert keringési betegségünk, magas vérnyomásunk van, ha valamilyen, a vesénket érintő rendellenességgel küzdünk, vagy ha közeli rokonunknak van ismert keringési betegsége/magas vérnyomása.

Szűrővizsgálat: emlő

A mell rendszeres önvizsgálata (havonta, a menstruáció után közvetlenül végezve) kulcsfontosságú a mellrák korai felismerése szempontjából, de önmagában nem elég. Itthon a népegészségügyi célú mammográfiás emlőszűrés a tünetmentes 45-65 év közötti nők számára kétévenként ingyenesen elérhető, erre a vizsgálatra az érintett nők névre szóló meghívót kapnak. Háziorvosi beutalóval ennél sűrűbben is megvizsgálják azokat, akiknek a családtörténetében volt emlőrákos eset, vagy akit kezelőorvosuk nagyobb kockázatú betegként azonosít. Azoknak, akiknek a családjában volt emlőrákos eset, a mammográfiás szűrést szűrést fiatalabb korban kell elkezdeniük, mint amikor családtagjukat diagnosztizálták. Ha az emlőrák egyéb kockázati tényezői is fennállnak, orvosunk MRI-vizsgálatot is javasolhat a szűréshez, a diagnosztikát pedig ultrahangvizsgálat is pontosíthatja.

Korai stádiumban a mellrák nagyon jól reagál a kezelésre (Fotó: Getty Images)

Szűrővizsgálat: nőgyógyászat

A szexuálisan aktív nőknek évente legalább egy alakommal javasolt részt venniük általános nőgyógyászati szűrővizsgálaton (ami magában foglal tapintásos és ultrahangvizsgálatot, valamint kenetvételt, rákszűrést is). A kenetből kimutathatók egyes könnyen kezelhető fertőzések, esetleg szexuális úton terjedő betegségek, a rákszűrés eredménye pedig további vizsgálatokat tehet szükségessé. A szűrés eredményétől függően orvosunk HPV-szűrést is javasolhat, ami azért nagyon fontos, mert ez a vírus felelős a méhnyakrákos esetek elsöprő többségéért, és szerepe van az úgynevezett fej-nyaki daganatok kialakulásában is. Ha negyven feletti nő vagy, de még sosem szűrtek HPV-re, érdemes kérni a szűrést és jó tudni azt is, hogy

a méhnyakrák kialakulását jelentősen csökkentő (a kamasz korosztálynak már iskolaorvosi keretek közt kérhető) oltást felnőtt korban is érdemes lehet felvenni.

Szűrővizsgálat: koleszterin

A koleszterinszint rendszeres ellenőrzését 45 éves kor körül ajánlott elkezdeniük a nőknek, abban az esetben, ha nem tartoznak a szív-és koszorúér betegségek kapcsán rizikócsoportba (ebben kórtörténeted és családod kórtörténete alapján háziorvosod tud felvilágosítást adni). A koleszterinszint-szűrést 5 évente panaszmentesen is érdemes ismételni, illetve ennél gyakrabban, ha jelentős életmódváltáson mentél keresztül (például sokat fogytál vagy híztál), illetve ha cukorbetegségben, szívbetegségben szenvedsz, vagy valamilyen veseproblémád van.

Szűrővizsgálat: vastagbél

Az évenkénti vastagbélrákszűrést 45 éves kor felett mindenkinek érdemes elkezdeni, de ennél korábban is érdemes szűrővizsgálatra járni, ha a családban előfordult már vastagbélrák vagy polip. A korábbi szűrés akkor is megfontolandó, ha olyan kockázati tényezők állnak fenn nálunk, mint a különféle gyulladásos bélbetegségek vagy polipok. Ma már számos szűrővizsgálat áll rendelkezésre

a székletvizsgálattól a kolonoszkópián át a CT-kolonográfiáig, és az időben történt felismerés ennek a betegségnek az esetében is életet menthet. 

Szűrővizsgálat: fogászat

Évente, de inkább félévente érdemes ellátogatni a fogorvoshoz egy rutinvizsgálatra és a fogkő eltávolítása miatt. Fogorvosunk ilyenkor felméri, van-e további teendőnk (a fogorvosok fontos részei a szájüregi daganatokkal kapcsolatos jelzőrendszernek), vagy szükséges-e sűríteni a látogatásainkat.

Szűrővizsgálat: vérkép

Évi egy komplex vérvizsgálat megint csak javasolt az általános egészségi állapot felméréséhez, illetve ennél gyakrabban vagy célzottan fertőzés, gyulladás vagy vérszegénység gyanúja esetén, a máj és vesefunkciók ellenőrzéséhez, a szervezet anyagcsere státuszának áttekintő felméréséhez (cukor, inzulin, koleszterin, húgysav szintek ellenőrzése), illetve a pajzsmirigy működés szűréséhez is.

Szűrővizsgálat: látás

40-54 éves kor között 2-4 évente, 55-64 éves kor között pedig 1-3 évente érdemes rutin szemészeti szűrővizsgálaton részt venni azoknak, akiknek nincs konkrét panaszuk. Ha látásproblémáid vannak, vagy fennáll valamilyen degeneratív szembetegség nagyobb kockázata, ennél gyakoribb látogatás sem tilos, sőt. Cukorbetegség esetén évente legalább egy szemvizsgálatot el kell végeztetni, amely magában foglalja a retina alapos vizsgálatát is.

Intő jel, ha egyszer csak nem elég hosszú a karunk (Fotó. Getty Images)

Szűrővizsgálat: tüdő

Hazánkban negyven éves kor felett, háziorvosi beutalóval, évente egy alkalommal ingyenes a tüdőszűrés, mivel ebben, és az ezt követő életszakaszban jellemző leginkább a tüdőrák kialakulása. A tüdőszűrés kiemelten fontos azoknak, akik 50 év felettiek, dohányoznak, vagy kevesebb mint 15 évvel korábban szoktak le, illetve olyan munkakörben dolgoznak, ahol káros anyagok belélegzésének vannak kitéve, vagy a családi kórtörténetben fordul elő korábban tüdőrákos betegség. 

Szűrővizsgálat: csontritkulás

A csontritkulás a menopauza után a nők jelentős részét érinti, a folyamat azonban gyógyszeres kezeléssel és megfelelő életmóddal lassítható. A csontritkulás kapcsán kockázati tényező lehet a hosszú távú szteroid-használat, az alacsonyabb testsúly, a dohányzás, a jelentős alkoholfogyasztás, az 50 éves kor utáni csonttörés, illetve a családban előfordult csípőtörés vagy csontritkulás is. Ezekben az estekben érdemes orvosunkkal konzultálni és beutalót kérni a vizsgálatra, amit aztán éves szintem ismételni szükséges.

Szűrővizsgálat: anyajegy

Évente egyszer mindenkinek javasolt dermatoszkópos anyajegyszűrésen részt venni, amennyiben pedig korábban már volt rosszindulatú bőrbetegségünk, 3 havonta kell az anyajegyszűrést el végezni. A várandósoknak és menopauzában járó nőknek szintén akár 3 havonta is javasolt lehet a szűrővizsgálat, mert náluk a hormonális változások gyakrabban indítanak meg rosszindulatú bőrfolyamatokat.

Szűrővizsgálat: háziorvos

Érdemes háziorvosunknál akkor is vizitelni, ha nincs akut egészségügyi problémánk, mert a szakember már egyszerű fizikai vizsgálattal, és néhány célzott kérdéssel is sokat megtud testi és lelki egészségünkről, továbbá hasznos tanácsokkal láthat el az egészségvédelem kapcsán is. Érdemes évente egyszer a rendelőben ellenőriztetnünk magasságunkat, súlyunkat, és őszintén beszélni orvosunkkal dohányzási, alkoholfogyasztási és sportolási szokásainkról is, valamint arról, milyen gyógyszereket vagy étrend kiegészítőket szedünk. Magyarországon szabad háziorvos választás van: fontos tudni, hogy nem kötelező a körzetes orvosunktól kérni a háziorvosi ellátást. Bármely, a jelentkezésünket elfogadó szakemberhez járhatunk. Mivel a háziorvosunkkal való bizalmi kapcsolat, a szakember embersége és felkészültsége kiemelt jelentőségű lehet akkor is, amikor további szűrővizsgálatokra kell, hogy utaljon bennünket,

érdemes olyan orvost választani, akiben maradéktalanul meg tudunk bízni. 

A legtöbben megtapasztaltuk már, hogy itthon milyen nehéz lehet egy-egy szűrővizsgálatra, különösen például a képalkotó vizsgálatokra időponthoz jutni az állami ellátás keretein belül. Akik megtehetik, a magánegészségügyhöz fordulnak, ami sürgős esetben valóban életmentő lehet. Viszont érdemes úgy gondolkodni, hogy a szűrővizsgálatokra legalább nem akkor kell sokat várni, amikor már nagy a baj. Ha ma bejelentkezünk egy akár hónapokkal később esedékes vizsgálatra, máris sokkal előrébb vagyunk, a rendszerbe kerülve pedig jó eséllyel kényelmesen foglalhatjuk le egy évvel későbbi időpontunkat is. 

Előfordult már veled, hogy egy orvos nem adott hitelt a panaszaidnak, sőt gúnyos hangnemben beszélt veled, lekicsinyelve fájdalmaidat? Lehet, hogy te is az egészségügyi gázlángolás áldozatául estél. 

Kiemelt kép: Getty Images