Bár ezt elsőre furcsa lehet olvasni, de attól még igaz: több baktérium él a testünkben, mint ahány sejtünk van. A baktériumok, gombák, vírusok mikrobiomot képeznek a bélrendszerben, a szájban, a hüvelyben, a bőrön – és az agy működésére is hatással vannak. A kutatók szerint egyfajta mikrokozmoszban élünk.
A baktériumoknak csak egy kis része okozhat betegséget, zömük pont azért felel, hogy megfelelően védekezhessünk a külvilágból érkező ingerek és a fertőzések ellen. A bélbaktériumaink ennél is fontosabb feladatot látnak el: ők termelik a hormonok egy részét, a szerotonint, a dopamint. De már azt is tudjuk, hogy a bél és az agy között közvetlen kapcsolat áll fenn (ami meg is magyarázza, miért rohanunk stresszes helyzetben azonnal a vécére).
A bél mikrobiomja felel a különböző autoimmun betegségek, az elhízás, a rák, a cukorbetegség, a reumás ízületi gyulladás, a demencia és még egy sor neurológiai betegség megelőzéséért.
Miközben a reklámokból annyit tudunk meg, hogy az egészségünk érdekében sportoljunk rendszeresen és együnk sok zöldséget, a baktériumaink által alkotott egyensúly megőrzéséről kevesebb szó esik. Annak ellenére, hogy a jó mikrobiom alapfeltétele a jó emésztésnek és egészségnek. Antibiotikumkúra után, gyomorfertőzéseket követően, de gyakori puffadás és hasfájás esetén is gondoskodnunk kell a baktériumok egyensúlyának visszaállításáról.
A fájdalomcsillapítók, hasfogók, székletlazítók bekapkodása csak átmenetileg enyhíti a tüneteket. Amire valóban szükségünk van, az a pre- és probiotikus ételek, étrendkiegészítők beépítése az életünkbe. A megfelelő egyensúlyban lévő mikrobiom hosszútávon csökkenti a korábbi tüneteket, sőt, az agyunk fiatalságát is garantálja.
Egy baktérium, ami az agyunk fiatalságáért felel
Időskorban szinte teljesen természetes jelenségként üdvözöljük a feledékenységet, a memória romlását. Rögtön feladjuk a harcot, pedig rengeteg praktika létezik, amelyek segíthetnek frissen, fiatalosan tartani agytekervényeinket. Késleltethetjük az olyan betegségek megjelenését vagy előrehaladását is, mint a demencia.
Utóbbi több mint 55 millió embert érint a világon, a betegek száma pedig meredeken nő minden évben. Az utóbbi évek kutatásaiból tudjuk, hogy a bélbaktériumainknak is szerepük lehet abban, hogy megőrizzük agyunk egészségét, fiatalságát. Egészen pontosan az Asaccharobacter celatus elnevezésű mikróba lehet hasznos.
Egyes, a bélben élő baktériumok felelősek agyunk fiatalon tartásáért. (Fotó: Getty Images)
Miért pont ő? Mert néhány más baktériummal együtt képes szójatermékekből egy equol nevű (ösztrogénszerű hatással rendelkező) vegyületet előállítani. Az equol nem esszenciális tápanyag, mégis összefüggést találtak mennyisége és az idősebb felnőttek agyműködése között. Viszont nem mindenkinek van elég Asaccharobacter cellatus a bélrendszerében ahhoz, hogy equolt termeljen.
A nyugati népesség 70 százaléka nem képes equolt termelni, míg a hosszú életű japánoknál ez az arány csak 50 százalékos. A tudósok szerint, ha több szóját, szójából készült terméket fogyasztunk, növelhetjük az equol szintjét; így a napi szinten végzett kognitív feladatokban (például szervezés, számolás) jobban teljesíthetünk majd.
Arra azonban ügyeljünk, hogy a szójából készült termékek nem csupán az agyra vannak hatással!
Hormonális problémák esetén előbb kérjük ki kezelőorvosunk véleményét! Sokan a menopauza tüneteit csökkentik szójafogyasztással, de jobb, ha ezt megelőzi egy hormonvizsgálat. Azt is érdemes tudni, hogy nem elég a szója ahhoz, hogy equolt termeljünk, szükség van hozzá a kiegyensúlyozott bélflórára, amelyben ott lapul egy jó adag Asaccharobacter celatus is.
Jobb táplálkozással az egészséges agyműködésért? Sokat segíthet ez az étrend!
Kiemelt kép: Getty Images
