• Milyen gyakran egészséges székelni, és főleg mikor?
• Mik befolyásolják a székelés gyakoriságát?
• Így fest egy egészséges széklet.

Emésztési ritmusunk és székelési szokásaink egyénenként változnak, és azokat egy sor különféle tényező befolyásolja. Székletünk szempontjából például nem mindegy, mennyi idősek vagyunk, melyik nemhez tartozunk, milyen táplálkozást folytatunk, mennyire vagyunk aktívak, és van-e esetleg valamilyen, az egészséges ritmust megzavaró betegségünk.

Amikor minden rendben van

Azt, hogy minden rendben van, leginkább abból vehetjük észre, hogy rendszeresen van székletürítési ingerünk, amikor pedig el kell mennünk vécére, viszonylag hamar és különösebb erőlködés nélkül végzünk. Jó jel az is, ha remek az általános közérzetünk, ugyanis azt, hogy valami nincs rendben az emésztésünkkel, szervezetünk viszonylag hamar diszkomfort érzéssel jelzi. Éppen ezért nagyon fontos, hogy ismerjük saját testünk működését, és támogassuk annak egészségét az összes lehetséges módon.

Az egészséges székeléssel kapcsolatban több kérdés vár választ, ebben a cikkben igyekszünk végigvenni ezeket.

1. A székelésig vezető út

Kezdjük az elején. Azzal, hogy egyáltalán mennyi idő alatt halad végig az elfogyasztott étel a tápcsatornán. Nos, sokkal lassabban, mint azt gondolnánk: bár egyénenként és ételtípusonként változhat a dolog, két és öt nap közti időbe is telhet, míg az étel távozik a szervezetünkből. Bár sok helyen olvasni arról, hogy bizonyos ételek „néhány óra alatt” megemésztődnek, a valóságban ez inkább arra utal, mennyi időt töltenek egyes ételek a gyomorban, mielőtt tovább vándorolnának a tápcsatornában.

Amikor eszünk, az étel szánkon át a nyelőcsőbe, majd a gyomorba, azután a vékonybélbe jut (ez a folyamat önmagában körülbelül hat-nyolc órát vesz igénybe), és csak ezután halad tovább a vastagbélbe. A vastagbélbe érve további

mintegy 36 órába telik, amíg az étel teljesen megemésztődik,

a felesleges salakanyag pedig készen áll a székletürítésre. Azt, hogy az emésztési folyamat ilyen hosszú is lehet, azért érdemes tudatosítani, mert ennek ismeretében jobban meg tudjuk ítélni, hogy melyik elfogyasztott étel okozott például székelési nehézséget vagy más kellemetlenséget.

Mivel amikor eszünk, beindul belünk perisztaltikus (az emésztés különböző fázisaiban lévő tápanyagot továbbító) mozgása, sokan azt hiszik, hogy extra gyors az anyagcseréjük, hiszen most ettek, és máris ki kell menniük, azaz „csak átszaladt” rajtuk az étel. Ez nagy valószínűséggel nincs így. Az ürített ételt jó eséllyel 2-3 nappal korábban fogyasztottuk el még akkor is, ha egyes ételek hamarabb, mások lassabban emésztődnek meg.

Minél többet tudsz saját emésztésedről, annál egészségesebb lehetsz! (Fotó: Getty Images)

2. Milyen gyakran egészséges székelni?

A széklet rendszerességével kapcsolatban meglehetősen széles az egészségesnek mondott skála, alapvetően nincs baj sem akkor, ha napi többször mész vécére, és akkor sem, ha nem minden nap, feltéve, hogy nem kell erőlködnöd, és nem tartod vissza a székelést hosszú órákon át. A legtöbb ember hetente néhány alkalommal megy ürít, ebben az átlagban természetesen benne vannak azok az idősek is, akiknél élettanilag lassúbb az emésztés. Amíg a széklet állaga megfelelő (azaz nem bogyósan száraz, de nem is túl laza), addig nagy valószínűséggel minden rendben van a rendszerességgel. Ha azt szeretnéd, hogy jelenleginél rendszeresebben legyen székleted, és az ürítés ne okozzon kellemetlenséget, törekedj a teljes kiőrlésű gabonaféléket, gyümölcsöket és zöldségeket jócskán tartalmazó, rostokban gazdag étrendre.

A legtöbb felnőttnek napi 25-35 gramm rostra van szüksége, és legtöbben ennél nagyságrendekkel kevesebbet fogyasztunk,

pedig a magas rostbevitel nemcsak a székletre van jó hatással, de az egész emésztőrendszer és azon keresztül a teljes szervezet egészségére is.

Az egészséges bélműködéshez a rostok mellett az is kulcsfontosságú, hogy hidratált maradj, a víz ugyanis segít puhán tartani a székletet. Ezért van az, hogy ha nem iszol eleget, székrekedést tapasztalhatsz. Utóbbit persze más tényezők is befolyásolhatják: idősebb korban mind többen számolnak be gyakori székrekedésről, ami egyrészt az életkorral, másrészt a mozgásszegény életmóddal, harmadrészt bizonyos gyógyszerek mellékhatásaival van összefüggésben. Fontos ezért, hogy ameddig és amennyire csak lehetséges, aktívak maradjunk, hogy ezzel bélrendszerünket is aktívan tartsuk. A testmozgás, akár a séta is segíthet abban, hogy a székletürítés rendszeres és egészséges maradjon.

Érdemes dolgunk végeztével rápillantani a székletre és a papírra is, hogy minden rendben van-e. (Fotó: Getty Images)

A kelleténél lazább széklet, főleg, ha annak ürítését fájdalmas bélmozgások is kísérik, jellemzően valamilyen fertőzésre utal, amit kímélő diétával vészelhetünk át. Ha viszont rendszeresen vizes a székletünk, mindenképpen érdemes kivizsgálást kérnünk, mert ez, csakúgy, mint például a vér megjelenése a székletben, akár komoly problémára is utalhat.

3. Hogy néz ki egy egészséges széklet?

Székletünk megjelenését rengeteg életmódtényező befolyásolja. Színére hatással lehet az elfogyasztott étel (a cékla például nemcsak a vizeletet, de a székletet is el tudja színezni, míg a nagy mennyiségű leveles zöldség zöldes árnyalatot kölcsönözhet), az, hogy mennyi folyadékot fogyasztunk és mennyi rostot viszünk be (ezek a székletet lágyító tényezők), illetve van-e valamilyen akut vagy krónikus betegségük, fertőzésünk.

Ha azt tapasztaljuk, hogy székletünk színe megváltozott, beszéljük róla háziorvosunkkal,

hogy kizárhassa az esetleges komolyabb betegségeket, és életmódtanácsokkal láthasson el. 

Az egészséges széklet onnan ismerhető fel, hogy amikor itt az ideje, erőlködés nélkül tudunk megválni tőle, a színe középbarna, a széklet megformált, hengeres alakú, állaga pedig nem koppanósan kemény vagy bogyós, inkább puha, és nincs a felszínén nyálka sem. 

Annak megítéléséhez, hogy a mi székletünk az egészséges tartományba esik-e a nemzetközileg is elfogadott Bristol-skála lehet a segítségünkre. rendellenes küllemű széklet vagy emésztési és székelési panaszok esetén keressük fel orvosunkat!

4. És végül: mikor kellene székelni?

Sokakat foglalkoztat, hogy mi lehet a székelés legmegfelelőbb időpontja. Sokan egyszerűen azt felelik rá: akkor kell menni, amikor menni kell. Főszabályként ez valóban elfogadható, mert nem érdemes, és nem is tesz jót ha visszatarjuk a székletet. Gasztroenterológusok szerint ugyanakkor a legjobb időpont a székelésre a reggeli, ébredés utáni időszak.

A reggeli székletürítés ugyanis nagyon jól rímel a szervezet belső ritmusára, mert a vastagbél az ébredés utáni első órában 3-szor erősebben húzódik össze, mint a nap többi részében. Amíg alszunk, az emésztőrendszernek bőven van ideje a tápanyagok felszívására és a salakanyagok vastagbélbe való továbbítására, reggel viszont az ürítésnek van itt az ideje, ezért van az, hogy körülbelül 30 perccel az ébredés után a legtöbbünknél meg is érkezik az inger.

Teljesen normális ugyanakkor az is, ha te a nap másik szakaszában (például, mert úgy érsz haza) szereted elvégezni a dolgod, és ha székleted rendszeres és egészséges, nem is érdemes belezavarni a ritmusba. Ha viszont szeretnéd átélni, milyen kellemes reggel megkönnyebbülve útnak indulni, úgy, hogy aggodalmaskodni se kell amiatt, hogy munka közben kell majd kimenni, törekedhetsz arra, hogy átszoktasd magad a rendszeres reggeli székelésre.

Ebben

segíthet, ha fix időpontokban étkezel, és este, lefekvés előtt pár órával már nem eszel semmit.

Így a szervezeted hosszú órákon át zavartalanul dolgozhatja fel a bekerült ételt. A belek mozgását reggel egy pohár langyos vízzel, vagy ha kávézol, egy csésze kávéval is serkentheted, és éppen így elindulhat a továbbító mozgás, ha eszel valamit, vagy ha sétálsz egy rövidet. A lényeg, hogy szánj elég időt arra, hogy reggel kivárd az ingert, és sürgetés nélkül tudj végezni is. A rendszeres reggeli székletürítés nemcsak az emésztőrendszer egészségét segíti, és szervezetünk egészséges ritmusával van szinkronban, de egy sor nap közbeni kellemetlenségtől, szorongástól is meg tud kímélni. 

És ha már vécéügyek…Ebben a cikkünkben a trehány mosdóhasználat ellen intéztünk kirohanást. 

Kiemelt kép: Getty Images