• A tüdőrák világszerte a leggyakoribb rosszindulatú daganattípus.
• Bár a tüdőrák legfőbb rizikófaktora a dohányzás, nők egy csoportja a káros szenvedély nélkül is veszélynek van kitéve.
• Sok fiatal érintett elesik a tüdőrák korai diagnózisának lehetőségétől.

A tüdőrák magyarországi előfordulása és halálozása is magas, mind a nők, mind a férfiak körében. A tüdőrák mirigyhámból kiinduló típusa évente összesen 8000-nél is több halálesetet okoz. A tüdőrák elsődleges rizikófaktora a dohányzás, ezt világszerte tényként kezeli a tudományos közvélemény is. 

Egy nemrégiben megjelent kaliforniai tanulmány megdöbbentő jelenségre hívta fel a figyelmet. Míg a tüdőrák előfordulási aránya Amerikában minden populációban csökken, a nemdohányzó ázsiai-amerikai nők körében jelenleg is évente 2%-kal emelkedik. Emellett, míg Amerikában a tüdőrákos betegeknek kevesebb mint 20 százaléka olyan páciens, aki nem dohányzott soha, a tüdőrákban megbetegedő ázsiai-amerikai nők több mint 50 százaléka soha nem gyújtott rá, a tüdőrákos kínai- és indiai-amerikai nők körében pedig a nemdohányzók aránya 80%-90%-ra is felemelkedik. A nemdohányzók körében kialakuló tüdőrákos betegek közt az ázsiai-amerikai nők aránya kétszer olyan magas, mint a fehéreké. A sokkoló eltérés felkeltette a kutatók figyelmét.

Tüdőrák és kockázat

Scarlett Gomez, az UCSF epidemiológusa (szülei szintén bevándorlók) saját családja történetéből kiindulva kezdett vizsgálódni. A Tajvanon született, gyerekként az Egyesült Államokba vándorolt későbbi szakember szülei Amerikában kínai éttermekben dolgoztak. „Mint sok más bevándorló család fenntartói, az én szüleim is olyan iparágakban dolgoztak, amelyek nem feleltek meg a képzettségüknek, de bevándorlóként ilyen munkát kellett végezniük, hogy boldoguljanak. Ezekben a munkakörben aztán folyamatosan ki voltak téve a káros anyagok belélegzésének (éttermi munka esetében például a forró főzési-sütési gőz és füst belélegzésnek)” – állapította meg a szakember, aki arra is felhívja a figyelmet, hogy az ázsiai bevándorlók lakhatási körülményei is közre játszhatnak a szerencsétlen tendenciában. Egy 2019-es tanulmány például megállapította, hogy

az ázsiai-amerikaiak életük során 73%-kal több apró szennyező részecskét lélegeznek be, mint a fehér amerikaiak,

valószínűleg azért, mert jellemzően ipari területek közelében fekvő lakóhelyükön nagyobb mértékben vannak kitéve az építőipar, az ipar és a járművek káros kibocsátásának. A légszennyezés aztán évtizedek során olyan epigenetikai változásokhoz is vezethet, melyek tovább növelik a tüdőrák kialakulásának esélyét a nemdohányzó leszármazottak körében is. A nemdohányzó nők szembetűnő érintettségének oka, hogy míg az ázsiai bevándorló férfiak a fenti káros hatások mellett dohányoznak is, esetükben nehezen elválaszthatók a rizikófaktorok, míg a jellemzően nem dohányzó nők körében szembeötlik a különbség. 

Igazságtalan tüdőrákszűrés

Egy másik kutató, Dr. Elaine Shum onkológus az elmúlt években több tucat nemdohányzó ázsiai-amerikai nőt diagnosztizált már tüdőrákkal. Sokuknál csak a betegség 4. stádiumban vették észre a betegséget, noha a tüdőrákszűrés az alacsony dózisú CT-vizsgálat segítségével segíthetett volna a korai felismerésben és így a megfelelő kezelésben is. Mivel azonban a tüdőrák kockázati csoportja az 50-80 éves korosztály, azon belül is a dohányosok, a fiatalabb amerikai-ázsiai nők nem jutnak hozzá biztosítási alapon ehhez az ellátáshoz, és esetükben orvosaik egyáltalán nem is feltételezik a kórt. Egy az NBC News által megszólaltatott 28 éves beteg esetében például három hónapig tartott, mire egy orvos végre komolyan vette a tüneteit és felállította a diagnózist. „Az orvosaim kizártnak tartották, hogy rákos lennék” – mondta el a nő, akit hol egyszerű légúti fertőzéssel diagnosztizáltak, hol azzal hajtottak el, hogy kutya baja. „Kezelésre lett volna szükségem, nem pedig arra, hogy valaki azzal nyugtatgasson, hogy minden rendben lesz” – folytatta. Mire diagnosztizálták a rákját, már három daganat volt a tüdejében, a legnagyobb akkora volt, mint egy lime. „Őszintén szólva inkább megkönnyebbülést éreztem, mert a küzdelem, hogy egyáltalán megkapjam a diagnózist volt a az elmúlt időszak legrosszabb része” – mondta el a nő.

A tüdőrák időben felismerve jól kezelhető. Fotó: Canva

Egy harmadik orvos, Iona Cheng szintén az ázsiai-amerikai származás és a nemdohányzó nők körében kialakuló tüdőrák összefüggéseit vizsgálja, és bár még nagyon sok további elemzés szükséges a pontos összefüggés feltárására, ázsiai-amerikai nőként ő is kiemelten fontosnak tarja, hogy az orvostársadalom figyelmet ráirányítsák a jelenségre, és az értintett nőnek kevesebbszer kelljen orvosi gázlángolással találkozniuk és minél hamarabb megkaphassák a kezelést.

Tüdőrák és közösség

Sok szempontból nem meglepő, hogy Cheng, Gomez és Shum – három ázsiai-amerikai kutató – vezeti az első tanulmányokat annak érdekében, hogy áttörjék a témával kapcsolatos szkeptizimust. „Számunkra ez egy nagyon személyes ügy – mondta el Cheng az NBC News-nak. Mi magunk is közvetlen közelről tapasztaljuk ezt az ijesztő jelenséget saját közösségeinkben, és a jövőben nemcsak további kutatásokat végzünk majd a témában, de elkötelezetten folytatjuk az ezzel kapcsolatos figyelemfelkeltést szakmai körökben is.” – folytatta. A jelenség, miszerint egy bevándorló közösséget érintő súlyos egészségügyi problémát bevándorlók magasan képzett leszármazottai hoznak a reflektorfénybe, arra is ráirányítja a figyelmet, hogy milyen sokat jelent a bevándorló közösségek számára, hogy az első generációk lakhatási szegénységének vagy munkaköri deprimáltságának legyőzése után a leszármazóknak már van módjuk a képességeiknek, elhivatottságuknak és szorgalmuknak megfelelő, magasan kvalifikált munkát is végezni, amivel nemcsak szűkebb közösségük, de a befogadó társadalom javát is szolgálhatják. A kutatónők vizsgálatainak eredményére alapozva a tüdőrák diagnosztikája minden társadalmi csoportban tovább fejlődhet.

Sajnos nem egyedi eset, hogy egy fiatal nő esetében az orvosok szinte kizárják a rák lehetőségét. Rimóczi Ancsa kollégánk tavaly Papp Timea táncművész, koreográfus hasonló történetét mutatta be, munkájáért Körtvélyes Éva Újságírói Díjat kapott. 

Kiemelt kép: Getty Images