Sir Winston Churchill egyszer azt mondta, hogy van valami a ló külsejében, ami jót tesz az ember belsejének. Ez pedig kortól függetlenül igaz szinte mindannyiunkra.

A lovaglást sosem késő elkezdeni, pláne akkor, ha amúgy is vinnünk kell a gyerekünket lovaglóedzésre. Céltalan várakozás helyett kérhetünk mi is egy lovat oktatóval, és elkezdhetünk gyakorolni. Hogy mégis miért? Mert a lovaglásnak számtalan egészségügyi és pszichés előnye van. Lássuk, melyek ezek!

1. A lovaglás az egyik legjobb edzés

Általános tévhit, hogy a lovaglás során csak ülni kell. Aki kapott már legalább egyszer lovat maga alá, az tudja, mennyire nehéz, fizikailag megerőltető sportról beszélünk. A helyes test- és lábtartás felvétele, a comb- és farizmok dolgoztatása , a csípő ellazítása, az egész test egyensúlyozása, a gerinc és a has izmainak feszülése, a testtől függetlenül mozgó kezek koordinálása mind izommunkát igényelnek. Olyan sokat, hogy

egy órányi lovaglás akár 400 kalóriát is elégethet.

Aki úgy érzi, nem elég erősek a lábai, a farizmai, rossz az egyensúlyérzéke, annak érdemes kipróbálnia, mennyi fejlődést tapasztalhat akár csak pár hét után is. A lovon töltött idő serkenti a belső szervek működését is, segíti a májműködést és az emésztést. Emellett javul a testtartás, a szem-kéz koordináció, gyorsulnak a reflexek is.

A lovaglás előnyei közé tartozik a gyönyörű környezet is (Fotó: Getty Images)

2. Fontos előnye a sportnak, hogy végre szabad levegőn lehetünk

Annyira sokszor mondják el, milyen fontos a szabad levegőn töltött idő, hogy talán már unjuk is. Pedig ettől még a kutatóknak igazuk van. A szabad levegő, a szél, a természetes fény, a gép elől kikerült szemek horizont-pásztázása fontos szerepet játszanak az egészségünkben, az immunitásunkban, az éberségünkben. A rendszeres mozgás nem csak az elhízástól véd meg, de az egész szervezetet erősíti.

3. A lelkünkre is hat

A lovaglás olyan érzelmi kapcsolatot, együttérzést és boldogságot ad, ami semmihez sem fogható. Meg kell tanulnunk megfigyelni, észrevenni és alkalmazkodni az állat lelkiállapotához. Kapcsolódni hozzá. A lovaglást ne úgy képzeljük el, hogy csak felpattanunk egy idegen állatra, akit betanítottak arra, hogy megtűrje az embert a hátán. Ki kell alakulnia a kölcsönös bizalomnak. A hatalmas, izmos, gyors ló odafigyel ránk, átveszi az érzéseinket, egy egységet alkot velünk.

4. Visszajelzést ad és együttérzésre tanít

A lovaglás során javulnak a non-verbális készségeink, hiszen mozdulatokkal, hangokkal irányítjuk az állatot. A stressz-szint egyértelműen csökken, egy órányi lovaglás után tele vagyunk boldogsághormonokkal (a lovaglás minden más sportnál jelentősebb mértékben segít megemelni a szerotoninszintet). Azzal, hogy egy időre kiszakadunk gyors, motorizált, gépesített, zárt világunkból, nem a problémáinkon rágódunk, hanem

a lóra figyelünk, felér egy terápiával.

Az ütemes mozgás, amely a sétával, ügetéssel jár, a ringatózás a nyeregben kifejezetten megnyugtató, így esélyünk sincs stresszelni. Arról nem is beszélve, hogy egy majd’ fél tonnás állat meglovagolása, a folyamatos döntéshozatal elképesztő önbizalom-erősödéssel is jár.

A lovaglás ilyen szabadságérzetet nyújthat (Fotó: Getty Images)

Felnőttként sem ciki elkezdeni

A lovaglás nem csupán a gyerekek sportja, ahogyan az úszás, a futás vagy a kosárlabda sem. Megéri beszélni egy oktatóval, és legalább kipróbálni ezt a fajta mozgást, ami semmi máshoz nem hasonlít. Dobosné N. Brigitta lovastúra-vezető elmondása szerint elsőként el kell mondanunk az oktatónak, ültünk-e már lovon. Tisztázni kell, van-e bármilyen egészségügyi probléma, például

epilepszia esetén fokozott figyelemmel kell kísérni már a próbaórát is.

Érdemes vinnünk magunkkal merev talpú, zárt cipőt, hosszú, kicsit szűk nadrágot, ha van, lovas kobakot és gerincvédőt (ez utóbbi csak 18 éven aluliaknak kötelező). Alá kell írnunk egy nyomtatványt is, amivel igazoljuk, hogy saját felelősségünkre ülünk fel a lóra.

Biztonságosabb, mint gondolnánk

Mindezek után az első óra alkalmával az oktató által biztosított lóval kell megismerkedni. Bemelegítésként elmagyarázzák a ló megpucolásának menetét, és itt már megkezdődik az állattal való ismerkedés, a testi kontaktus.

Ne számítsunk rögtön mezőn vágtázásra,

első alkalommal futószáron, a lovardában, lépésben történik a tanulás különböző tornagyakorlatokkal, amelyek az ellazulást, a helyes ülés elsajátítását segítik. Heti egy-két alkalom kell minimum ahhoz, hogy jó pár hónap alatt mindhárom jármódban stabilan megüljön valaki a ló hátán futószáron. Persze mindez az idő a tanulni vágyó hozzáállásától is függ.

Kiemelt kép: Getty Images