Kívülállóként szinte felfoghatatlan, mi vihet rá egy közösséget, hogy valaki utasítására emberi életeket oltson ki. Pedig a felsorolt karizmatikus vezetők befolyása valójában nagyon is valóságos tényezőkből ered. Szakértők szerint megfigyelhetők olyan klasszikus pszichológiai vonások és viselkedésformák, melyek valakit született szektavezérré tesznek. S bár ezek a vonások változatos módon jelennek meg, egytől-egyig a mesteri manipulátorok eszköztárának részét képezik.
(Mi is több alkalommal írtunk már arról, hogyan érhetjük tetten a ránk gyakorolt pszichológiai kontrollt. Például van 6 mondat, ami azonnal lebuktatja az alattomos manipulátort. Mindez persze nem garancia a bizonyosságra, mégis, megérzéseinkre hagyatkozva a hétköznapok során úgy vélhetjük, képesek vagyunk felismerni, ha valaki megpróbál nyomást gyakorolni ránk, kihasználni érzelmi vagy kognitív sérülékenységünket.)
Manipuláció: Szektavezérek 7 közös tulajdonsága
Szakértők szerint a manipulátorok közt rejtőző, látens kultuszvezetők vonásait mi is felismerhetjük. Érdemes tehát távol tartanunk magunkat az olyan típusú személyiségektől, akikben együttesen mutatkoznak az alábbi jellegzetes vonások.
1. Karizma
Ashlen Hilliard személyikultusz-specialista szerint a különféle szekták vezetői rendkívül karizmatikusak és meggyőzőek, személyiségük mágnesként vonzza követőiket, akikkel könnyedén elhitetik, hogy különlegesek. Elbűvölő személyiségüket, intelligenciájukat arra használják, hogy személyes céljaik szolgálatába állítsák az embereket, pontosabban, hogy azt tegyék, amit ők megparancsolnak.
Ám az, hogy önmagában valaki karizmatikus, még nem jelenti, hogy el is indult a kultuszvezetővé válás útján. Sokkal árulkodóbb, hogy ezt a vonzerőt mire használja az illető, hogy mennyire él vissza adottságaival.
2. Látszólagos tévedhetetlenség
„A szekták vezetői képtelenek elviselni, ha tévednek, és nem akarnak felelősséget vállalni azért, hogy téged megbántottak” – mondja Rachel Bernstein terapeuta. Amennyiben a manipulátorok bántanak valakit, nagy valószínűséggel az áldozatot fogják hibáztatni.
A kultuszvezetők általában senki irányába nem éreznek felelősséget és gyakran úgy érzik, törvény felett állnak,
tehát feddhetetlenek. Kizárólag a saját, sokszor következetlen szabályaik szerint élnek, ha pedig valaki ezeket megkérdőjelezi, esetleg még szembe is száll velük, azt gond nélkül megszégyenítik.
3. Autoriter beállítottság
A szektavezetők és egyben a manipulátorok legfőbb célja, hogy hatalmat gyakoroljanak mások felett, és áldozataik úgy érezzék, képtelenek kitörni ezen befolyás alól. A tekintélyelvű viselkedés személyiségük szerves része, a kényszerítő irányítás pedig megfélemlítésre és manipulációra is tökéletes eszköz.
Ez a taktika magában foglalja a pszichológiai (főként a gázlángozás jellegű) manipulációt, az érzelmi és a fizikai kontrollt, például az áldozat elszigetelését a barátoktól, a családtól, bizonyos erőforrásokhoz való hozzáférésének korlátozását, ellenőrzést és a fenyegetést, de akár fizikai erőszak alkalmazását is.
4. Nárcisztikus jegyek
A szektavezető beállítottságú személy szükségletei állandóan kielégíthetetlenek, és szinte semmilyen áldozat nem tudja csillapítani harsogó, nárcisztikus egóját.
Ha egy, a befolyása alatt élő személy úgy érzi, kudarcot vallott, látszólag az egyetlen dolog, amit tehet, hogy még keményebben dolgozik és még többet feláldoz önmagából,
hogy visszaszerezze a vezető bizalmát. A nárcisztikus sajátosságok abban is megmutatkoznak, hogy az ilyen személyek általában nem rendelkeznek empatikus képességekkel, nem látnak tovább saját vágyaik és céljaik beteljesítésén – kerüljenek azok bármibe is.
5. Kiszámíthatatlanság
A manipulátor nem csupán következetlen, de kiszámíthatatlan is, mely előnyös tulajdonság azokkal szemben, akik próbálják tetten érni őt. Mivel sosem lehet tudni, mi lesz a következő lépése, ez hozzájárulhat ahhoz a misztikumhoz is, amit a különféle kultuszokon belül felkentségnek vagy természetfeletti ihletettségnek tekintenek.
Ezzel a képzettel akár tömegeket is meg tud győzni igazáról, az általa generált állandó káosz és bizonytalanság pedig épp személyét teszi a közösségben állandóvá, azaz olyan vezetővé, akire támaszkodni lehet a fejetlenségben. „A követők sosem tudhatják, hogy a kedves vezető vagy a dühös, kegyetlen vezető jelenik-e meg legközelebb” – magyarázza a jelenséget Ashlen Hilliard.
6. Egészséges kötődésre való képtelenség
Nem kell mentálhigiénés szakembernek lenni hozzá, hogy tudjuk, az ilyen szintű mesteri manipulátorok már korai éveikben nélkülözték a biztonságos kötődést, a gondoskodás megtartó erejét.
Ha olyasvalaki mellett növünk fel, aki támogatást, bátorítást nyújt, az segít kialakítani egészséges önérzetünket. Ám a szektavezetők gyermekkorából általában épp ez az odafigyelés hiányzik, melyet aztán egész hátralévő életükben igyekeznek kompenzálni. A kikényszerített figyelem, a rosszindulatú visszaélés, a mások feletti hatalom érzete táplálja tehetetlen gyermeki énjüket.
7. Kizsákmányoló magatartás
A manipulátorok kedvüket lelik abban, ha valamilyen módon kihasználhatják áldozatukat, ez a magatartás pedig céljaik elérése mellett hatalmi pozíciójuk megszilárdítását is elősegíti. A szekták közösségeiben ily módon gyakran olyan dolgokra is rákényszerítik az embereket, melyeket egyébként maguktól sosem tennének meg. Épp ezek a tettek biztosítják aztán később, hogy az áldozatok a csoport tagjai maradjanak.
Ashlen Hilliard szerint karizmánál többre van szükség ahhoz, hogy az embereket olyan tettekre rá tudják venni, mint például a korábbi életük teljes feladása, kiszakadás a normalitásból, identitásuk teljes elveszítése. Az áldozatok ezután kerülnek olyan pszichológiai állapotba, amelyben már semmi más nem érdekli őket a szektán kívül. Ez a profi manipulátorok sikerének kulcsa.
Te vajon ellenállsz a manipulációnak? Teszteld, mennyire vagy befolyásolható!
Kiemelt kép: Getty Images